Tisztes Munka Világnapja: mindenkinek jár a tisztes megélhetést biztosító bér

2017. október 07. - Magyar Szakszervezet

tisztesmunka.jpgTisztességes munkáért tisztességes bért, méltányos foglalkoztatási feltételeket, a munkavállalói jogok tiszteletben tartását követelik a szakszervezetek a Tisztes Munka Világnapján a Föld valamennyi országában.

Kapjon minden munkavállaló tisztességes fizetést, bárhol is éljen az Európai Unióban – ezt követeli a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a Tisztes Munka Világnapján. Mindenki méltányos bért érdemel, hiszen a magyarok sem másodosztályú állampolgárok, s nem szabad büntetni őket csupán azért, ha itthon keresik a boldogulásukat. Ebben valamennyi konföderáció egyetért, amit az Európai Szakszervezeti Szövetség által szervezett szeptember 22-i pozsonyi konferencián közös nyilatkozat kibocsátásával is megerősítettek.

Elfogadhatatlan, hogy a multinacionális cégek készek kihasználni a magyarországi alkalmazottaikat, s az anyaországihoz képest jóval alacsonyabb bérért foglalkoztatnak embereket, miközben ugyanazt a teljesítményt várják el tőlük. Ez nyilvánvalóan tarthatatlan, hiszen semmi nem indokolja, hogy a 410 euró körüli magyar minimálbér például a németországinak a negyede, s egy hazai dolgozó átlagosan nettó 840 euróval keres kevesebbet, mint német kollegája.

A hazai munkavállalók között sem lehetne különbséget tenni pusztán azon az alapon, hogy az ország keleti vagy nyugati régiójában élnek. Mégis jelentős különbségek mutatkoznak: ugyanazért a munkáért akár nyolcvan-százezer forinttal kevesebbet fizetnek Csongrádban vagy Békésben, mint Budapesten. Hasonló a helyzet a nők esetében is, hiszen a hasonló beosztásban foglalkoztatott férfiakhoz képest ők majdnem ötödével keresnek kevesebbet.

Az Európai Bizottság 2014 márciusában ajánlást fogadott el, amely szerint a férfiak és a nők egyenlő díjazásának elvét az átláthatóság révén lehet érvényesíteni. E szerint a tagállamoknak intézkedéseket kellett volna hozniuk annak érdekében, hogy a munkáltatók tájékoztatást adjanak az azonos munkakört betöltő alkalmazottak fizetéséről nemek szerinti bontásban. A megtett lépésekről az Európai Bizottságot 2015 decemberéig várt tájékoztatást, ám az ezzel kapcsolatban a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán megkezdett egyeztetések megrekedtek. A MASZSZ szerint ezzel a kérdéssel változatlanul foglalkozni kell.

Az indokolatlan jövedelemkülönbségek hosszabb távon bizonyosan nem tarthatók fenn, hiszen hatszázezer munkavállaló már elhagyta az országot, s másutt keresi a boldogulást. A MASZSZ ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy megszűnjék az EU-n belüli bérszakadék, s hasonlóképpen sürgeti az országon belüli és a nemek közötti jelentős bérkülönbségek mérséklését is.

Álláspontunk szerint az atipikus foglalkoztatási formák kapcsán is gondok mutatkoznak. Ilyen a munkaerő-kölcsönzés, amikor az érintettek munkaviszonyát az általánosnál rövidebb felmondási idő mellett lehet megszüntetni, s a végkielégítésre vonatkozó szabályok is kedvezőtlenebbek. Ezt a hátrányos megkülönböztetést elfogadhatatlannak tartjuk. Ugyancsak tiltakozunk a munkavállalók vég nélküli túlóráztatása ellen, mert a tartós vagy átmeneti létszámhiányra nem az esetenként szabálytalan túlmunka elrendelése, s nem a kölcsönzött munkaerő alkalmazása a legszerencsésebb megoldás.

A MASZSZ és tagszervezetei fontosnak tartják, hogy több éves tevékenységük eredményeképpen a hazai minimálbérek 2018-ra várhatóan elérik a létminimum szintjét. Ez komoly eredmény – de nem elégséges. A munkavállalók elvárják a teljesítményükhöz igazodó béreket, a tisztes és biztonságos foglalkoztatási feltételeket. A gyakorlatban kell megvalósulni az európai értékközösségnek, az európai szociális modellnek.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség határozottan követeli azt is, hogy a szociális partnerek között folytatódjanak végre a korábban félbeszakadt tárgyalások a 2012 óta hatályos munka törvénykönyve felülvizsgálatáról, mert egyértelműen kiderült, hogy annak kedvezményezettjei a munkaadók. A dolgozók viszont a korábbinál kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek, mert romlottak a foglalkoztatás feltételei: az embereket könnyebb elbocsátani, ráadásul csökkent a végkielégítés mértéke is.

Eredménytelen egyeztetés folyt arról is, milyen megoldást lehet találni a kormány által egyoldalúan megszüntetett korkedvezményes nyugdíj helyett a veszélyes vagy az emberi szervezetre fokozott terhelést jelentő munkakörökben foglalkoztatottak számára. A MASZSZ elengedhetetlen tartja, hogy a felek ismét üljenek tárgyalóasztalhoz, s állapodjanak meg végre arról, hogy mi történjék azokkal az idősebb dolgozókkal, akik egészségügyi okból válnak alkalmatlanná korábbi munkakörül betöltésére.

Továbbra is neuralgikus pont a sztrájktörvény: a ma hatályos szabályok szerint gyakorlatilag lehetetlen a munkabeszüntetés a közszolgáltatások területén, így a foglalkoztatottak alkotmányos joga sérül. Korábban a kormány ígéretet tett arra, hogy mindezekről a kérdésekről hajlandó tárgyalni, ám az egyeztetések megrekedtek, és egyelőre nem tudni, hogy mikor folytatódhatnak. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint ezt a halogató taktika elfogadhatatlan.

A Fidesz-kormány felszámolta a társadalmi párbeszéd hagyományos és jól bevált rendszerét is. Megszüntették az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, s a helyébe a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma lépett, amelynek működése kevésbé hatékony. A MASZSZ célja, hogy állítsák vissza a korábbi érdekegyeztetési mechanizmusokat.

Kordás László a MASZSZ elnöke szerint a soron következő országos és helyi szintű bértárgyalások során a valós teljesítményekre, a családok tisztes és méltányos megélhetését biztosító béremelésekről kell megállapodni, elismerve az értékteremtő munkát – a verseny és a közszférában egyaránt. Az érdemi szociális párbeszéd keretében meg kellene állapodni az országos bérajánlásról is, ami kiindulási pont lehet a munkahelyi vagy ágazati szintű béralku során.

A MASZSZ fontosnak tartja az Európai Bizottságban folyó munkát, ami a szociális jogok európai pillére kidolgozására és elfogadására irányul, s egy sor kulcsfontosságú alapelvet és jogot rögzít a munkaerőpiacok és jóléti rendszerek működésének javítása, a méltányosság kiterjesztése érdekében – hangsúlyozza Kordás László. A 2017 novemberében elfogadandó szociális pillérnek iránytűként kell szolgálnia a kezdeményezésben részt vevő uniós tagállamok közötti konvergenciafolyamatban, a munka- és életkörülmények javításában. A Magyar Szakszervezeti Szövetség céljai is, hogy valamennyi polgár számára tisztes és méltányos feltételeket teremtsenek, s biztosítsák a munkaerőpiachoz való egyenlő hozzáférést, valamint szociális védelmet.

Tisztes Munka Világnapja

A tisztes munka fogalmát a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vezette be még 1999-ben, ami azt jelenti, hogy a munka világában egyaránt tekintettel kell lenni a versenyképességre és a társadalmi igazságosságra, tehát a gazdasági érdekek mellett a szociális szempontoknak is érvényesülniük kell. A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) kezdeményezésére 2009-től minden év október 7-én emlékeznek meg a Tisztes Munka Világnapjáról, s az érdekképviseletek mindenütt a méltányos foglalkoztatásért, a tisztességes megélhetést biztosító bérekért, a munkavállalói jogok tiszteletben tartásáért emelik fel a szavukat.

A bejegyzés trackback címe:

http://veledvagyunk.blog.hu/api/trackback/id/tr8812937207

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.