Azokon a munkahelyeken, ahol van szakszervezet, s hatékonyan működnek a munkavédelmi érdekképviseletek, kevesebb munkabaleset következik be. Tavaly 79-en vesztették életüket a munkahelyükön, s közöttük mindössze heten nagyvállalatoknál.

A szakszervezetek tiltakozása ellenére 2012 után hozott kormányzati intézkedések megnyirbálták a kollektív szakszervezeti jogokat (eltörölve munkavédelmi ellenőrzési jogosultságukat, megszüntetve kifogásolási lehetőségüket), átalakították a munkavédelem hatósági felügyeleti rendszerét, eltörölték a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét, a napi munkaidőt szigorúan szabályozták. Ezek az elhibázott intézkedések negatívan befolyásolták a hazai munkavédelem helyzetét, a baleset-megelőzés színvonalát. A romló tendenciák a baleseti statisztikákból pontosan kiolvashatók.

                      Munkabalesetek száma:                                           Halálos munkabalesetek alakulása:

A számok egyértelműek: a munkabalesetek száma minden éven tovább nő. A halálos munkabalesetek kis mértékben ugyan, de csökkentek, s számuk azonban továbbra is elfogadhatatlanul magas! A hatóság átalakításának következtében a munkavédelmi ellenőrök minden évben egyre kevesebb munkáltatóhoz jutnak el, s a jelenlegi létszám mellett egy emberöltő sem elég ahhoz, hogy minden vállalkozást munkavédelmi ellenőrzés alá vonjanak.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez fűződő munkavállalói jogok kollektív képviselete napjainkban központi jelentőséggel bír. Meggyőződésünk, hogy ebben a kedvezőtlen társadalmi környezetben pozitív eredményeket csak a munkavállalók fokozottabb részvételén keresztül lehetséges elérni. Ezért is tartjuk nagyon fontosnak a munkavédelmi képviselő választásokat. A Magyar Szakszervezeti Szövetség a munkavédelemi képviselők tevékenységében látja a lehetőséget arra, hogy kulcsszerepet töltsenek be a biztonságos munkahelyek megteremtésében, a munkavállalók egészségének javításában. Fontos feladatunknak tekintjük a munkavédelmi érdekképviselet működésének megerősítését, támogatását.

Elvitathatatlan, hogy a közelmúltban pozitív jogszabályi változások történtek, melyek bizakodásra adtak okot. Régi követelésünk vált valóra a munkavédelmi képviselő választáshoz szükséges munkavállalói létszám 20 főre csökkentése és a munkajogi védettség kiszélesítése kapcsán. Megszületett a nemzeti munkavédelmi politika is, mely esélyt ad a hatékonyabb megelőzésre és a foglalkozási eredetű megbetegedések visszaszorítására.

„Mindent a pénz motivál, el kell felejtenünk a gazdálkodó szervezetek és munkáltatók szociális érzékenységét”

Tapasztalatból tudjuk, hogy a munkavállalói képviselet joga önmagában nem bír pozitív hatásokkal. A gyenge anyagi helyzetben lévő kisvállalkozások esetében - ahol nincs, vagy csak korlátozottan van jelen a munkavállalók szakszervezeti képviselete – a munkáltatók gyakran ellenérdekeltek a munkavédelmi célú ráfordítások növelésében, a munkakörülmények javításában. Véleményünk szerint, az elmaradt, vagy formálisan megtartott képviselőválasztások, a képviselők inkompetens munkája, a szükséges ismeretek, a szakszervezeti háttér és a tapasztalat hiánya szintén nagymértékben hozzájárulhatott a balesetek számának növekedéséhez.

Markánsan megnyilvánul a különbség. A diagramból jól kiolvasható, hogy a költségtakarékosságra törekvés egyenes következménye az ilyen vállalati kultúrában amúgy sem magas fokú munkavédelmi tudatosság leértékelődése, a munkavédelmi helyzet folyamatos romlása. Megfigyelhető, hogy a munkabalesetek száma háromszoros, míg a halálos munkabalesetek száma csaknem tízszeres nagyságrendű eltéréseket mutat a kis- és közepes vállalkozások, illetve a nagyobb cégek között. Nem lehet véletlen!

A számok ismeretében nem tűnhet demagóg felismerésnek, hogy azokon a munkahelyeken, ahol van szakszervezet, és hatékonyan, eredményesen működnek a munkavédelmi érdekképviseletek, kevesebb munkabaleset következik be, és a munkabiztonság és egészségvédelem terén is jobb eredményeket tudnak felmutatni. Annál is inkább, mert fenti téziseket az Európai Szakszervezeti Intézet által készített tanulmányok is igazolják!

Mi, szakszervezetek nem ülhetünk karba tett kézzel. Fontos, hogy a munkavédelmi érdekegyeztetés szereplői teljes elkötelezettséggel tegyenek meg minden tőlük telhetőt a munkahelyi biztonság és egészségvédelem javításáért, a munkavállalók egészségével kapcsolatos egyenlőtlenségek visszaszorításáért.

Szükség van a munkabalesetek visszaszorítására, a halálos balesetek számának minimalizálására.

Növelni kell a munkavédelmi képviselők számát, át kell gondolni és ki kell szélesíteni a munkavédelmi képviselők munkavédelmi törvényben biztosított jogosultságait.

Növelni kell az ellenőrző hatóság létszámát ­ a hatékony működéshez a jelenlegi négyszeresére kell emelni az ellenőrök számát és javítani kell működésük tárgyi feltételeit

A szakszervezeteknek érdemi szerepet kell kapniuk a munkaügyi ellenőrzések során; átláthatóvá kell tenni az ellenőrző hatóság munkáját, erősítve az Országos Munkavédelmi Bizottság szerepét az ellenőrzési koncepciók, ütemtervek megvitatása, az ellenőrzések tapasztalatainak megosztása terén.

Ismételten biztosítani kell a szakszervezetek munkavédelmi ellenőrzési jogát. A megelőzés leghatékonyabb módja az együttműködésre épülő munkavédelem.

A szakszervezeteknek felelősségük van a munkavédelmi képviselők tevékenységének megfelelő támogatásában, a kedvezőtlen munkavédelmi helyzet javítását célzó ajánlások kidolgozásában. Fontos megtalálnunk a kisvállalkozásokhoz vezető utat, a képviselet megteremtésének lehetőségét.

Magyar Szakszervezeti Szövetség Munkavédelmi Bizottság

(Fotó: helipraxisnet.de)