Ezer forint büntetést kell fizetni minden egyes elveszett aláírásgyűjtő ív után. Emiatt a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása érdekében kezdeményezett népszavazás szervezője azt tapasztalta, hogy sokan nem akarnak közreműködni az aláírásgyűjtésben, mert nem szeretnének bírságot fizetni. Bíró Zoltán arra kéri a parlamenti képviselőket, gondolják át ezt a kifejezetten a referendum intézményének ellehetetlenítését szolgáló szabályozást.
„A december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló népszavazás kezdeményezőjeként fordulok most Önökhöz. Kérem, ne engedjék, hogy fenyegetésben éljen az, aki referendumot szeretne! Ne kelljen anyagi csőddel szembenéznie annak, aki a közvetlen hatalomgyakorlás e fontos eszközét kívánja igénybe venni!” – írja a parlamenti képviselőkhöz címzett levelében Bíró Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség aktivistája.
Bíró ezzel kapcsolatban emlékeztet rá: maga 18 ezer sorszámozott aláírásgyűjtő ívet vett át a Nemzeti Választási Irodától, így mindjárt 18 millió forintnyi kötelezettséget is magára vállalt, hiszen minden egyes elveszett ív ezer forintjába kerülne. Számolt persze azzal, hogy az akciójába más szervezeteket és személyeket is be kell vonnia, s ha átad a segítőinek nyomtatványokat, az azzal kapcsolatos felelősséget természetesen szeretné megosztani a közreműködőkkel.
„Ám amint ezt elmondom, hirtelen mindenkinek megváltozik a hozzám és az ügyhöz való viszonya. Nem válaszolnak az üzeneteimre, a telefonhívásaimat nem veszik fel, nem reagálnak” – írja levelében Bíró. A kilátásba helyezett bírság miatt számos olyan szerveződés lépett vissza – állítja a kezdeményező –, amely a referendum célját amúgy támogatná, de nem szeretne fizetni az esetlegesen elvesző ívek miatt.
Bíró szerint ez a bírság kuriózum, egy szomorú hungarikum, s a célja nem más, mint hogy „a referendum intézményét végképp ellehetetlenítsék”. Vajon miért nem volt jó a korábbi szabályozás – teszi fel a kérdést –, amikor az aláírásgyűjtő íveket fénymásolhatták, azokat letölthette bárki az internetről, s kinyomtathatta, majd kitöltve a kezdeményezőnek elküldhette?
Ahhoz, hogy biztonsággal összegyűljön legalább kétszázezer hiteles aláírás, negyedmilliónál is több, 260-280 ezer támogatót kell szerezni. Miután ívenként 15 sor van, minimum 18 ezer nyomtatványra van szükség, de ez csak akkor igaz, ha minden rendelkezésre álló helyet kihasználnak. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a kérdőívek jelentős része nem telik meg, így valószínűleg húszezernél is több ív kell, és szinte kizárt, hogy közülük egy se vesszen el. Ennek annál nagyobb a valószínűsége, minél többen kapcsolódnak be az aláírásgyűjtésbe. A korábbi szabályozás nem rejtett magában efféle kockázatot, hiszen az íveket szabadon lehetett másolni, s azokat akár egyetlen aláírással is visszaküldhették a szervezőnek. Most viszont meg kell keresni a kezdeményezőt, s a nyomtatványokat személyesen át kell venni, majd elszámolni azokkal. Nyilvánvaló, hogy ez a rendszer kifejezetten megnehezíti az aláírásgyűjtést.
„Tisztelt Képviselők, ha nem hajlandóak engedni, akkor vegyenek példát rólam! Én beleálltam ebbe a kezdeményezésbe, vállalva annak anyagi kockázatát is. Úgy gondolom, hogy most Önökön a sor. Vállaljanak majd szintén anyagi felelősséget a 2018-as választási kampány során tett ígéreteikért. Ne bújjanak el a mentelmi jog mögé! A saját családjuk vagyonát kockáztassák úgy, mint ahogyan most azt én teszem!” – zárja levelét Bíró Zoltán.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) – amelynek egyébként a vasas szakszervezet is tagja – elsőként csatlakozott az akcióhoz, s háromezer ívet át is vett a szervezőtől, tudomásul véve, hogy fizetnie kell, ha elvesznek nyomtatványok. Aki egyetért a referendum céljával, azt arra kérjük, hogy ez a szabályozás ne rettentse el, működjék közre az aláírásgyűjtésben, s vigyük közösen sikerre ezt a kezdeményezést.
(Bíró Zoltán levele a https://sites.google.com/view/szenteste honlapon teljes terjedelmében megtalálható)
