Nem extra béremelésről van szó, hanem inkább arról, hogy amit nem adtak meg az előző években, azt az idén egy összegben kapták meg a munkavállalók – állítja Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A KSH adati szerint most egy év alatt 12 és fél százalékkal nőttek az átlagfizetések.

Idén júniusban a bruttó átlagkereset 297.300 forint volt, 14,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH adatai szerint. Január és június között a bruttó átlagkereset 290.300 forint volt. Az év első hat hónapjában a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 12,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.

Látni kell, hogy ez legfeljebb csak az előző évek elmaradt bérfejlesztéseinek pótlására elegendő – nyilatkozta a Klubrádiónak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerda reggel (az adásban a vele készült beszélgetés 4:07-től hallgatható meg). Egyébként úgy látja, a tíz százalékot meghaladó növekedés csak átlagszám, ami a bérpolitika számos problémáját elfedi.

Ez az elnök szerint ez tehát nem extra növekmény, hanem arról szól, hogy amit nem adtak meg az előző években, azt az idén egy összegben kapták meg a munkavállalók. Kordás egyébként úgy véli, nem szerencsés csupán az átlagban gondolkodni, bár nem vitatja, hogy minimálbér és a garantált bérminimum emelése jó irány.

Jelezte ugyanakkor, hogy amennyiben magasabbak a bérek, az megjelenik a fogyasztásban is, hiszen pótlólagos keresletet támaszt, így nő a vállalkozók bevétele is. De az átlag félrevezető lehet Kordás szerint, mert elfedi a régiók közötti különbségeket: a nyugati országrészekben a fizetés lényegesen magasabb, keleten viszont jóval alacsonyabbak a jövedelmek.

Ha azonban a közfoglalkoztatásban, illetve a közszférában nem emelkednek ugyanilyen ütemben a bérek, az komoly feszültségeket okozhat – véli az elnök. Szerinte ugyanilyen következménye lehet annak is, ha nem sikerül mérsékelni az egyes régiók közötti jövedelemkülönbségeket. Úgy látja, ez a foglalkoztatási problémák újratermelődéséhez vezethet, ami egész ágazatokat sújthat.

A KSH adatai szerint a bruttó átlagkereset a versenyszférában 304 ezer, a költségvetési szektorban 264 ezer, a nonprofit szervezeteknél 249 ezer forint volt, míg a közfoglalkoztatottak bére nem egészen 82 ezer forint volt. Ha azonban a közfoglalkoztatottakat nem veszik figyelembe, a költségvetési szférában a bruttó fizetés elérte a 306 ezer forintot. Ez nettóban azt jelenti, hogy egy foglalkoztatott 203 ezer forintot vihetett haza, míg a közmunkásoknak 54 ezer forinttal kell beérniük.

A statisztikai adatok különben azt mutatják, hogy a versenyszférában 59 ezerrel, a költségvetési szerveknél hétezerrel, míg a nonprofit szervezeteknél 21 ezerrel bővült a foglalkoztatottak száma az elmúlt egy évben.

(Fotó: 24.hu)