Miért fél Orbán annyira az európai szociális pillértől?

2017. szeptember 11. - Magyar Szakszervezet

etuc1.jpg„Mindig is arra törekedtem, hogy a szociális prioritások az Európai Unió tevékenységének középpontjába kerüljenek” – nyilatkozta korábban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Orbán Viktor szerint ez csak blabla, s újabb tagállami hatásköröket akarnak elvenni Magyarországtól. A kormányfő azért hajlandó volt erről tárgyalni az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárával, de ebből még semmi nem következik.

A szociális jogok európai érvényesüléséről illetve a kiküldetési irányelvről is tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök Luca Visentinivel, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkárával péntek délután az Országházban – tájékoztatta a kormany.hu-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A tárgyaláson – melyen részt vett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is – szó esett a bérszínvonal-különbségről Európa keleti és nyugati része között, valamint áttekintették a kiküldetési irányelvvel kapcsolatos problémákat is.

Ez tulajdonképpen egy szokványos protokollhír lehetne. Hogy mégsem az, ahhoz érdemes idézni Orbán szokásos pénteki rádióinterjújából. Idén március 17-én ugyanis ez hangzott el: „(…) például itt van a nagy kérdése a jövőnek, hogy legyen-e szociális pillére az Európai Uniónak. Ez egy ilyen blabla szöveg, ami mögött valójában az van, hogy el akarják venni a tagállamoktól az adók megállapításának a jogát. Na, most, hogyha a magyar adórendszer kulcsainak, módszerének, szerkezetének ügyében nem Budapesten fognak dönteni, hanem Brüsszelben, akkor egy dolgot biztosan mondhatok: a multik jól fognak járni, de a magyarok nem”

A szociális pillér „nem holmi lopakodó brüsszeliták nemzetellenes összeesküvése, hanem a mindennapi egzisztenciális gondokkal küzdő társadalmi csoportok felzárkóztatása, a szociális és munkavállalói jogok kiegyenlítése, a kizsákmányolás megakadályozása az egész unión belül” – reagált a Fidesz elutasító álláspontjára Újhelyi István szocialista EP-képviselő. Szerinte „Orbán és a narancsos rezsim szegénységben, tudatlanságban és tehetetlenségben akarja tartani a magyar embereket. Erről szól a Brüsszellel szembeni szabadságharcuk”.

Így igencsak kérdéses, hogy tulajdonképpen mit akar a kormány. Annyi kiderült a megbeszélésen – mondta el Luca Visentini az MTI tudósítása szerint a pénteki sajtótájékoztatóján –, hogy Orbán Viktor arról tájékoztatta: Magyarország két feltétellel támogatná a szociális pillért. Az egyik a négy visegrádi ország közös álláspontjának figyelembevétele, a másik pedig, hogy a pillér húsz alapelve ne sértse a már elért eredményeket egyik tagállamban sem. Bár a V4-ek esetében egyelőre nemigen látszik egységes álláspont, az a bizonyos húsz pont – lásd később – meg az elért vívmányokat aligha veszélyeztetné.

Az egyeztetések a magyar kormány és az ETUC között a szociális jogok európai pilléréről és a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó irányelvről folytatódnak majd – közölte az főtitkár. Bejelentette azt is, az ETUC annak érdekében, hogy segítse az ipari kapcsolatok és a szociális párbeszéd fejlesztését Magyarországon, még szorosabbá fűzi az együttműködést az öt magyarországi tagszervezetével. A pénteki megbeszélésen egyébként a szakszervezeti konföderációk vezetői is részt vettek. 

Kifelé azért mást üzennek

A szociális jogok európai pillérének létrehozásáról szóló átfogó javaslatcsomagban az unión belüli szociális és foglalkoztatási helyzettel és kihívásokkal kapcsolatban megfogalmazott értékeléssel a magyar fél egyet tud érteni az Európai Bizottságnak. Azonban a megoldást nem uniós szintű, hanem az egyes tagállamok gazdasági teljesítőképességének megfelelő eszközökkel tartják megvalósíthatónak – fogalmaztak már sokkal árnyaltabban a kormány képviselői májusban, amikor az Európai Bizottság foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás főigazgatósága vezetőjével, Michel Servozzal tárgyaltak Budapesten.

Molnár Balázs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára és Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára ismertették azokat a magyar intézkedéseket, amelyek munkára ösztönöznek, elősegítik a munkahelyteremtést és az ország versenyképességének növelését, ezáltal biztosítva a szociális védelem szintjének fenntartható emelését. Hangsúlyozták azonban, hogy szükséges a gazdasági realitások figyelembevétele. E tekintetben Molnár Balázs rámutatott arra, hogy az Európai Unió a világ lakosságának hét százalékát képezi és a világ GDP-jének 23 százalékát adja; ugyanakkor már jelenleg is a világ szociális kiadásainak felét itt költik el.

A főigazgató elmondta, hogy már az idei évben megállapodást kívánnak elérni az EU szociális pillérének létrehozásáról. Molnár Balázs leszögezte, hogy a magyar álláspont szerint ebben az egész Európai Unió versenyképességét és gazdaságát is húsbavágóan érintő kérdéskörben az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsnak kell stratégiai iránymutatásokat adnia.

Mi is az a húsz pont, amitől fél a miniszterelnök? 

A szociális pillér létrehozását c vetette fel, s a testület már 2014 júliusában politikai iránymutatást adott ki. Juncker 2015 szeptemberben azt hangsúlyozta, hogy „fokoznunk kell a méltányos és valóban páneurópai munkaerőpiac megteremtésére irányuló munkát. (...) Ezen erőfeszítések részeként szeretném, ha létrejönne a szociális jogok európai pillére, amely figyelembe veszi az európai társadalmak és a munka világának változó jellemzőit”.

Idén áprilisban, már a javaslat bemutatásakor ezt nyilatkozta: „A Bizottság elnökeként mindig is arra törekedtem, hogy a szociális prioritások az Európai Unió tevékenységének középpontjába kerüljenek, hiszen mindig is oda tartoztak. A szociális jogok európai pillére és a hozzá kapcsolódó első kezdeményezések azt mutatják, hogy teljesítjük ígéreteinket és új fejezetet nyitunk ebben a témában. Ezt a fejezetet pedig együtt kívánjuk megírni, hiszen a tagállamoknak, az uniós intézményeknek és a szociális partnereknek egyaránt felelős magatartást kell tanúsítaniuk. Célom, hogy a szociális jogok európai pillérét még az év vége előtt a legmagasabb politikai szinten is jóváhagyják”.

A húsz pont egyébként nagyjából három témakör köré csoportosítható. Az egyik csomagba tartozik az esélyegyenlőség és egyenlő hozzáférés a munkaerőpiachoz, ideértve a képességek fejlesztését, az egész életen át tartó tanulást és ennek aktív támogatását.

A méltányos munkafeltételek, így a munkáltatók és a munkavállalók jogai és kötelezettségei, valamint a foglalkoztatás rugalmassága és a biztonsága közötti megfelelő és megbízható egyensúly megteremtése tartozik a második körbe. Ennek része a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás és a későbbi pályamódosítás elősegítése, valamint a szociális párbeszéd ösztönzése.

Megfelelő és fenntartható szociális védelem és a jó minőségű alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés – ideértve a gyermek- és idősgondozást az egészségügyet és a tartós ápolást –, a méltó életkörülmények és a kockázatokkal szembeni védelem biztosítása – ez lehet a harmadik kör. Tagállami hatáskörök elvonásáról, a nemzeti szuverenitás további korlátozásáról – például az adók központi megállapításáról – viszont szó sincs, így Orbán félelme nemigen érthető.

Kétségtelenül felmerültek persze a magyar fél számára esetleg kellemetlen kérdések, ilyen lehet a például minimálbér ügye. De ezzel kapcsolatban az EU legfeljebb a minimálbér meghatározásának elveit rögzíthetné – például azt, hogy az átlagbérhez képest mekkora legyen a legkisebb fizetés. Ugyanígy Brüsszel érdemben a nyugdíjrendszerbe sem szólhatna bele. Mellesleg úgy tűnik, ezekbe nem is akar senki beavatkozni.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződésben különben szerepel például az, hogy az unió „figyelembe veszi a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális védelem biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket”. Az is szerepel benne, hogy a „szociális biztonságra, illetve a szociális védelemre vonatkozó intézkedéseket” fogadhatnak el. Szóval ha az EU mégis lépni akarna valamit ezen a területen – s ebbe beletartozik a munkavállalók, a nyugdíjasok vagy éppen a gyermekes szülők – szociális védelme is, a hatáskör hiányára nehéz lenne hivatkozni.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség mindenesetre reméli, hogy a magyar kormány felelősen gondolkodik, s csatlakozik minden olyan uniós törekvéshez, amely kifejezetten az emberek – nem kis részben a Fidesz saját választói – érdekeit szolgálja.

(Fotó: kormany.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://veledvagyunk.blog.hu/api/trackback/id/tr3112821602

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.