A szakszervezeti tagok körében is csökkent a szociáldemokratát támogatottsága Németországban, de a múlt vasárnapi választáson a legtöbben mégis az SPD-re voksoltak. Ha rajtuk múlik, a CDU/CSU a második helyen végez.
Több mint 50 ezer embert kérdezett a múlt hét végi német választáson a Forschungsgruppe Wahlen (ez egy mannheimi székhelyű, választáskutatásra szakosodott nonprofit szervezet) arról, kire adta a voksát. A válaszolók jelentős része elárulta azt is mely foglalkoztatási csoportba tartozik, s tagja-e szakszervezetnek. A kutatók ennek alapján immár ötödik alkalommal összesítették azt is, hogy a pártpreferenciákat ez utóbbi szempontok miként befolyásolják.
A német parlamenti választáson a listás szavazatokra leadott voksok aránya a következő volt:
Pártok Teljes népesség Szakszervezeti tagok
Kereszténydemokrata Unió/Bajor
Keresztényszociális Unió (CDU/CSU): 32,9 % 24 %
Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD): 20,5 % 29 %
Alternatíva Németországért (AFD): 12,6 % 15 %
Szabaddemokrata Párt (FDP): 10,7 % 7 %
Baloldali Párt (Linke): 9,2 % 12 %
Zöldek (Grüne): 8,9 % 8 %
Egyéb: 5 % 5 %
Kiderült, hogy a szakszervezeti tagok körében a legtöbben – ez a válaszolók 29 százaléka – a szociáldemokratákra (SPD) voksoltak. Ez több mint nyolc százalékkal magasabb, mint a párt teljes népességen belüli támogatottsága. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy a korábbi parlamenti választáson még csaknem 36 százalék szavazott az SPD-re. A baloldal – amely minden idők harmadik legrosszabb eredményét érte el az idén – szavazatvesztése tehát a szakszervezeti tagok között is meghaladja a hat százalékot.
(A felső diagram a a listára leadott összes, az alsó a szakszervezeti tagok által leadott voksok megoszlását mutatja.)
Ebben a csoportban a CDU/CSU a második legnépszerűbb 24 százalékkal, ami viszont kilenc százalékkal alacsonyabb az összesített eredményhez képest. Érdekes különben, hogy 2013-ban a szervezett munkavállalók még csaknem 36 százaléka voksolt a konzervatívokra, tehát ebben a csoportban ez a két párt a szavazóinak 12 százalékát veszítette el.
Egyértelmű, hogy az eddig kormányzó nagykoalíció működésével a szakszervezeti tagok sem voltak maradéktalanul elégedettek, de a CDU/CSU-t jobban büntették. Akik csalódtak, nagyrész, 15 százalékos arányban a szélsőjobb AFD-re szavaztak – meglepő, de többen, mint a népesség más csoportjaiban –, s valamennyivel a Linke és az FDP is több voksot kapott tőlük, mint 2013-ban.
Mindazonáltal egyértelmű, hogy a szervezett munkavállalók változatlanul balra húznak: a szociáldemokratákra, illetve a szélsőbal Linkére összesen 41 százalékuk voksolt. Egyes foglalkozási csoportok között viszont jelentős különbség van. A munkásoknál kiugró, 19 százalékos az AFD támogatottsága, miközben a Zöldeket és a liberálisokat nem kedvelik. A köztisztviselők viszont 35 százalékban a CDU/CSU-ra szavaztak, viszont az AFD-is kevésbé szimpatizálnak.
(A felső diagram a munkások, a középső az alkalmazottak, az alsó a köztisztviselők voksainak megoszlását mutatja.)