A magyar egészségügy helyzete – avagy miért élnek a zord időjárás dacára tíz évvel tovább a svédek?

Szemelvények a Magyar Szakszervezeti Szövetség Fehér könyvéből

2018. február 06. - Magyar Szakszervezet

ko_rha_z.jpgAz egészségügyi ellátórendszer működtetése nem kormányzati ajándék: ennek fedezetét a dolgozók befizetései teremtik meg, ezért joggal követelhetnek beleszólást abba, hogy a pénzüket miként használják fel. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint ezért vissza kell állítani a társadalombiztosítási önkormányzatokat.

Egyszer végre választ kellene adni olyan kérdésekre, mint hogy azonos társadalmi-politikai berendezkedés mellett miért hosszabb az emberek várható élettartama például Ausztriában. S mit kezdjünk azzal, hogy a kedvezőtlen éghajlati, környezeti tényezők ellenére miért élnek 8-12 évvel tovább az emberek Skandináviában? Vajon milyen genetikai okok vagy titkos, fel nem fedezett kórokozók idézik elő azt a jelenséget, hogy Magyarországon – a nyugati határtól akár néhány száz méternyi távolságban is – jóval hamarabb halnak meg az emberek?

A Magyar Szakszervezeti Szövetség a Fehér könyvében próbálta megfogalmazni, hogy miért működik rosszul a hazai egészségügyi ellátórendszer, s mit vár azoktól a pártoktól, amelyek a tavaszi parlamenti választáson indulnak, s kormányzati szerepre készülnek. Elöljáróban leszögezhetjük: nem azt, hogy genetikai elváltozásokban vagy ismeretlen betegségekben keressék a választ. Ilyenek ugyanis nincsenek.

A fejlett európai országok kutatói évtizedek óta elemzik lakosságuk népegészségügyi helyzetét, a szociális, társadalmi mutatókat, az egészségügyi ellátórendszer állapotát, s keresik az összefüggéseket az egyes emberek életminősége és várható életkora között. Az adatok pedig egyértelműen arra utalnak, hogy minél kisebbek a társadalmi különbségek, minél igazságosabban osztják el a rendelkezésre álló javakat, annál hosszabb lesz a várható átlagéletkor.

Az életkilátásokban mutatkozó különbségek egyébként Magyarországon belül is megengedhetetlenül nagyok. Néhány példa: az érettségizett férfiak várható élettartama 76, a nem érettségizetteké 66 év. A legszegényebb kistérségekben pedig 13,5 évvel élnek rövidebb ideig a férfiak, mint a leggazdagabb térségekben. Ez teljesen elfogadhatatlan, bár részben magyarázattal szolgál rá az, hogy míg 1992-ben a GDP 6 százalékát, addig 2015-ben már csak 4,7 százalékát költöttük az egészségügyre közösségi forrásokból, miközben az egészségügyi magánkiadások aránya 30 százalék fölé nőtt. Szóval aki meg tudja fizetni az árát, az tovább is élhet.

A társadalombiztosítási – ezen belül az egészségbiztosítási – rendszer tehát elég rossz állapotban van, ráadásul a járulékfizetőknek semmilyen hatása sincs ezek működtetésére, ellenőrzésére. Magyarországon is történt kísérlet 1991-ben a két társadalombiztosítási ágazat, tehát az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás önkormányzati irányítására, de a hatalom nehezen tűrte a civil kontrollt, s az első Fidesz-kormány 1998-ban ezt gyorsan fel is számolta.

Az önkormányzatok rossz gazdának minősültek – érvelt akkor a kormány. És az állam jobb gazdának bizonyult? Ma már látni, hogy nem, hiszen az egészségügy súlyos problémákkal küzd. Az egészségbiztosítás egy társadalmi méretű, közcélú társadalmi kockázatkezelő rendszer, amely non profit elven működik, s a tagjainak (befizetőinek) hosszútávon – a teljes emberi életútra kiterjedően – garantálnia kellene minden olyan szolgáltatást, ami az élet megmentéséhez, a gyógyuláshoz, a rehabilitációhoz szükséges.

És garantálja? Nem. Miközben világossá kellene tenni, hogy a dolgozók megfelelő életszínvonala, szociális biztonsága, egészségügyi ellátása nem a politikusok vagy a mindenkori kormányok ajándéka. Ezek fedezetét ők termelik meg és adják össze adók és járulékok formájában, ezért a közösség tagjainak nyújtott szolidaritási alapú ellátásokban az érintetteknek nemcsak passzív, elfogadó szerepük van, hanem ki kell vívniuk az aktív részvétel és beleszólás jogát is.

Meg kell követelni az aktuálisan regnáló hatalomtól az ehhez szükséges alkotmányos garanciák, korszerű törvények és a megfelelő intézményrendszer kialakítását. A munkavállalóknak részt kell követelniük a társadalombiztosítási intézmények stratégiai irányításában. Ennek lehetséges formája pedig a Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a társadalombiztosítási önkormányzatok visszaállítása és korszerű tartalommal való megtöltése.

De több más területen is változásra van szükség. Nem megfelelő a társadalmi egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás intézményrendszere, nincs egészségpolitikai program, nincs olyan megfelelő jövőkép, amely a rendszer fenntarthatóságát ígérné. Elavult és elfogadhatatlan szempontokat preferál a finanszírozás rendszere, tisztázatlanok az érdekviszonyok, s nincs megfelelő benchmarking. Ez így biztosan nem működik. Ezt tények sora bizonyítja…

A sor végén a helyünk?

Stabilan a sereghajtók között szerepel Magyarország az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) 2017-es rangsorában, a 35 országot tartalmazó listán már csak Románia, Bulgária, Görögország és Litvánia produkált rosszabb eredményt. A tavaly még hátrébb álló lengyelek immár a magyar pontszámmal azonos értéket értek el, azaz 584 pontot az ezerből – derül ki a napi.hu-n közzétett adatokból. Az éllovas változatlanul Hollandia 924 ponttal, második Svájc 898-cal, a 2017-es top háromban a tavalyi Norvégia helyet azonban Dánia szerepel 864 ponttal.

eu_ella_ta_s.jpg

(Fotó: index.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://veledvagyunk.blog.hu/api/trackback/id/tr9713637900

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hétköznapi libsizmus 2018.02.06. 15:35:15

Már a felütés is elhibázott, mert a hideg éghajlat nem okoz rövidebb életet. Ha így volna, az egyenlítő táján élnének a zemberek a leghosszabb ideig

Amúgy nagyon egyoldalú az írás, de hát mit lehet várni, közelednek a választások. Az élettartam-elvárásokat elég sok minden befolyásolja, Svédországban például már rég rájöttek arra hogy ezek között van az alkohol. Az egyes társadalmi rétegek és lakóhelyek közötti nagy különbséget ez részben le is fedi Magyarországon belül. Aztán az etnikai hovatartozás, ha már elmaradott kistérségekről van szó

Szóval kicsit bonyolultabb ez, ha már tényleg kíváncsi valaki az okokra

chrisred 2018.02.06. 15:57:34

@hétköznapi libsizmus: A felütés nem azt sugallta, hogy a lehetô legmelegebb éghajlat kedvezô az ember szervezet számára. Hanem azt, hogy a mérsékelt idôjárási körülmények élettanilag kedvezôbbek, mint a szélsôséges klíma.

hétköznapi libsizmus 2018.02.06. 16:21:37

@chrisred:
Akkor te még a címet se olvastad el

A klíma egyébként önmagában nem magyaráz meg semmit, hiszen az egyenlítőnél található Szingapúrban élnek a 3. leghosszabb ideig a zemberek az egész világra vonatkozó összehasonlításban, miközben a szomszédos Malájföldön vagy Indonéziában elég siralmas a helyzet

A gazdaság és az életszínvonal se mindig mérvadó, mert Kubában pont annyi ideig él az átlegpolgár mint az USA-ban, miközben ismert a gazdasági különség, pláne ha összehasonlítjuk az egészségügyi ráfordításokat

kvadrillio 2018.02.06. 16:24:08

LAKÁS KELL A FIATALOKNAK ?...BONTSÁK LE A STADIONOKAT ÉS A BONTÁSI ANYAGOKBÓL ÉPÍTSENEK MAGUKNAK LAKÁSOKAT !!! :))))

Gazdaság
Mire vágynak a fiatalok?
nepszava.hu|2018. febr 6. 15:00
[A+ A-]
[Nyomtatás]
[Küldés e-mailben]

Illusztráció: Shutterstock
Gazdaság
0
inShare

A 25-35 éves korosztály több mint fele öt éven belül szeretne gyereket, és szinte mindenki a saját, biztonságos, jó környéken lévő lakásában rendezné be az első babaszobát – idézi az Életforma a Fundamenta országos kutatását.

A reprezentatív felmérés szerint a 26-27 évesek tíz, a 29-30 évesek pedig 1-3 éven belül vállalnának gyermeket. A megkérdezettek mintegy háromnegyede úgy gondolja, ehhez a stabil párkapcsolat, a biztos állás és megbízható anyagi háttér mellett a saját lakás is szükséges. Ennek három legfontosabb kritériuma a biztonságos környék (94%), az egészséges levegő (91%), és a jó infrastruktúra (87%). A válaszadók 86 százaléka örülne olyan otthonnak, ahol a gyermekének külön szobája lehetne és sokan tartják fontosnak a jó közlekedést is (83%). A fiatalok leginkább megtakarításból és hitelből akarnak a saját lakást venni, de sokan bíznak a családi segítségben is.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!
Címkék: kutatás, fiatalok

efi 2018.02.06. 17:32:56

@hétköznapi libsizmus:
Akkor tehát mégis csak az eü lesz az...

Brix 2018.02.06. 18:04:44

@hétköznapi libsizmus: Számít az éghajlat, de nem úgy , ahogy a legtöbb ember gondolja...Az éves napsugárzás mennyisége, és éves eloszlása döntő a D vitamin termelődés szempontjából. Az egyenlítőnél nincs sok napfény, olyan Magyarországhoz hasonló, 1900-2100 óra napsütés, ellenben a szubtrópusokon ott lehet 3000-4000 óra éves napsütés is. Nem véletlen, pl Irakban nagyon hosszú
ideig éltek az emberek a háború előt...
Magyarországon ami a gond: -
-egészségtelen, mozgásszegény életmód
-egészségtelen olcsó ételek fogyasztása
- téli napfényszegény időszak: " medence fekvés " ami a szmog megülepedésének kedvez..
-korábban még a munkanélküliség, alkoholizmus, és dohányzás kombó...
Csak , a fenti dolgokra kellene figyelni az embereknek, akkor 10-20 évvel megugrana a várható élettartam...
Remélem, egyszer eljutunk oda , hogy az átlagemberek elmehessenek a Kanári-szigetekre Januárban, hogy mentesüljenek a téli nyomor: a szmog , a hideg és az influenza elől....Ezt csinálják a svéd nyugdíjasok is...

midnightcoder2 2018.02.06. 19:24:59

"Néhány példa: az érettségizett férfiak várható élettartama 76, a nem érettségizetteké 66 év."

Talán az előbbiek nem láncdohányosok, és nem isznak meg mindent ami egy kicsit is hasonlít az alkoholra, az egyéb tudatmódosítókról nem is beszélve.

hétköznapi libsizmus 2018.02.06. 20:20:32

@efi:
Akkor mondok még két példát

Spanyolországban a második leghosszabb az élettartam az EU-n belül, miközben az egészségügyre kapott pontszámuk alaposan elmarad a legjobbaktól. Mexikóban alig rosszabb a várható élettartam mint az USA-ban, miközben az egészségügy meg az ország meg olyan amilyen

hétköznapi libsizmus 2018.02.06. 20:37:41

@Brix:
Nem biztos hogy az egyik rassznak ugyanaz a jó, mint a másiknak. Fehér embernek vigyázni kell a trópusokon, mert az ottani napsütéshez a néger bőre alkalmazkodot,, nem is beszélve a helyi fertőző betegségekről. Az északra került fekete rabszolgák pl. az USA-ban olyan következményes problémával küzdenek ami odahaza Afrikában nem jellemző, például a keringési betegségek

Ezt azért is fontos tudni, mert az észak-déli vagy fordított migrincsek úgy általában speciális EÜ problémát jelentenek majd

sörm 2018.02.06. 20:49:40

Nyilván a kérdés sokkal bonyolultabb mint ahogy ez a politikai vitairat megközelíti. A saját példám viszont érdekes lehet. Budapest: munka, másodállás, második másodállás, iszonyú stressz, mégis alig futja rossz minőségű ételre. Sport: normális??? Élni nincs erőm, nemhogy napi min. 12 óra munka után még sportoljak... Amit nincs is hol mert az edzőtermet esélyem nincs kifizetni, egyedül a futás marad. És mivel a város egyik leggettóbb paneldzsungelében bérelek legfeljebb az autók melletti járdán kerügethetném a többi sétálót. Folyamatosan próbálkozom a futással de kínlódás. Aludni: altatóval, jobb napokon...

Aztán kiköltöztem Svédországba. Egy teljes állás elég arra, hogy egészségesen étkezzem. Kiderült hogy nagyon szeretek főzni, mert kicsit más a hangulata ha az embernek van ideje megtervezni, megvenni a jó alapanyagot és utána lehet egészségeset alkotni. Az is kiderült hogy a szabadidőmben nagyon szeretek mozogni (van szabadidőőőőm!!!). Tóparton és erdő mellett lakom, ilyen környezetben fantasztikusan feltölt a futás, hobbi és öröm, nem kínlódás és állandó kudarcélmény. De hétköznapra szinte minden napra jut valami testmozgás, mert nem gond leugrani az uszodába, edzőterembe, nyáron sokat kajakozunk, túrázunk stb.

Az én esetemben marha egyszerű: pontosan tudtam Pesten is, itt is hogy mit tehetek az egészségemért. Képzettségemben nincs különbség, munkakörben sem. A különbség az hogy otthon nem engedhettem meg magamnak. Sem időben, sem anyagiakban. Persze ez nem garancia arra hogy nem halok meg korán egy betegségben, balesetben, de alighanem nagyobb az esélyem ilyen körülmények között tovább élni.

Ez egyébként nem csak az irtózatos bérkülönbségen múlik, bár nyilván az a legalapvetőbb faktor. De a természetközelség is fontos tényező. Tévedés azt gondolni hogy Svédországban szörnyű a klíma, és ennek ellenére élnek sokáig a svédek. Ez a klíma rengeteg erdőt és tavat jelent, és mivel sokmagyarországnyi területen élnek tízmillióan, tudnak úgy építkezni hogy bármelyik lakóházból perceken belül kijutsz erdőbe, tópartra. A D-vitamint mindenki szedi, az ma már nem faktor. Ez a klíma jóval egészségesebb mint az otthoni, ami segíti a svédeket sokáig élni. Ma -11oCban voltam futni, ha megtanul az ember időjáráshoz öltözni, semmi baj nincs ezzel a klímával. Amivel viszont nagy baj van az a svéd egészségügy... Vannak nagyon kiemelkedő területeik, a sürgősségi jó eséllyel a világon a legjobb. De semmi másban ne legyen a svéd egészségügy követendő példa...

2018.02.07. 00:23:46

@midnightcoder2: "az egyéb tudatmódosítókról nem is beszélve."

A dohányzás és az alkohol a legdurvább drogokkal van egy szinten mind fizikai függőség, mind fizikai, egészségügyi ártalom szempontjából. Mégis legálisak.
A sokkal kevésbé káros kannabisz meg tiltott.
A teljesen veszélytelen, sőt az életminőséget javító varázsgomba, LSD, DMT is tiltott.
Magyarországon különösen durva az emberek lelki leterheltsége, kevés pénzért dolgoznak sokat, nincs kilátás a jobb életre. Egy osztrák takarító többet keres, mint egy magyarországi kórházi orvos. Ez a nyomor és munkahelyi mókuskerék hosszútávon akkor is tönkreteszi az embereket, ha egészségesen próbalnak élni.
A szabadidő értelmes eltöltése is illúzió Magyarország nagy részén.

2018.02.07. 00:33:01

@sörm: "semmi másban ne legyen a svéd egészségügy követendő példa"

A norvég egészségügyről is hallottam érdekes dolgokat. Orvoshiány van, a várólisták vidéken hónapokra szólnak.
A kanadai egészségügy is egy szar a helyiek szerint. Olcsóbb, mint az amerikai magánbiztosítás, de cserébe vacak az ellátás és leszarják a beteget, a várólisták hosszúak, az orvos szán rád 5 percet, kiírja a gyógyszeredet, de vizsgálatokra nincs idő és kapacitás.

A brit egészségügy is egy csődtömeg a britek és az ott élő külföldiek szerint is.

chrisred 2018.02.07. 06:03:44

@hétköznapi libsizmus: Kuba valóban sokkal jobb példa lenne a cikkben arra, hogy a megfelelő klíma és a jól szervezett egészségügyi szolgáltatások párosítása még a gazdasági hátrányokat is kiegyenlítheti.

"Kuba azonban ezen a területen is felvette a kesztyűt, és a gazdaságát fojtogató amerikai embargó ellenére nagy súlyt fektetett az orvosképzésre, mindenki számára ingyenessé téve a közoktatás teljes spektrumát. 1959-ben egyetlen orvoskar volt, jelenleg 24 az ország 14 tartományból tizenháromban, amelyeken a forradalom győzelme óta mintegy 110 ezer orvos szerzett diplomát. Napjainkban 148 kubaira jut egy orvos (67,2 orvos tízezer lakosra, összesen majdnem 79 ezer), az Egészségügyi Világszervezet szerint ezzel Kuba abszolút világelsőnek számít, ahol 161 kórházban és 452 klinikán folyik betegellátás."

efi 2018.02.07. 18:21:11

@hétköznapi libsizmus:
És ha még az eü is jó volna Spanyolo.ban meg Mexikóban, akkor még további 5 évvel élhetnének...