„Az erős szakszervezetek egy ország alakító erői lehetnek”

2018. március 13. - Magyar Szakszervezet

ke_pernyo_foto_2018-03-13_12_39_33.png„A szakszervezetek, ha elég erősek, alakító erői lehetnek egy országnak” – ezt vallja a legnagyobb német szakszervezeti tömörülés, a DGB elnöke, aki múlt szombaton a Magyar Szakszervezeti Szövetség meghívására Budapesten járt.

Németországban a munkavállalók 18 százaléka szakszervezeti tag, s a munkahelyek 55 százalékán a foglalkoztatottakat kollektív szerződésben foglalt szabályok alapján foglalkoztatják – derült egy budapesti szakszervezeti konferencián. Nálunk ugyanez az arány nagyjából a felére tehető, tehát jóval kevesebb azon dolgozók aránya, akiknek a képviseletében sikerült például a bére és egyéb juttatásai, illetve a munkaidő-beosztás kapcsán egységes feltételekben megállapodni

„Európa a szociális úton – közösség a társadalomért; az emberekkel” címmel rendezett a Friedrich Ebert Alapítvánnyal közösen nyilvános fórumot múlt szombaton a Magyar Szakszervezeti Szövetség, amelynek elnöke, Kordás László kétoldalú egyeztetést is folytatott Reiner Hoffmann-nal, a német DGB – Deutscher Gewerkschaftsbund, Német Szakszervezeti Szövetség – elnökével. 

A DGB a legnagyobb német szakszervezeti tömörülés, s nyolc tagszervezetének tavaly csaknem hatmillió tagja volt. Közülük az IG Metall 2,26 millió, a Ver.Di – a szolgáltatóipari szakszervezet – 1,98 millió, az IG BCE – amely az energiatermelés, a vegyipar és a bányászat területén aktív – 637 ezer szervezett munkavállalót számlált.

A kollektív alkuval lefedett munkahelyek száma azonban Németországban is csökken, mert a munkáltatók a hagyományos, ágazati szintű egyeztetést ott is munkahelyi szintre vinnék le. A DGB és 8 ágazati szervezete ezért elsődlegesnek tartja az eddigi rendszer megvédését, s komolyan dolgoznak azon, hogy ezt a tendenciát megállítsák.

Hoffmann ugyanakkor kimondottan veszélyesnek tartja, hogy a tavaly szeptemberi választásokat követő felmérések szerint a szakszervezeti tagok aránytalanul nagy része szavazott az AfD-re, az Alternatív Németországért elnevezési, jobboldali populista és euroszkeptikus pártra. A DGB mindazonáltal valamennyi demokratikusan megválasztott párttal tárgyal arról, milyen intézkedéseket terveznek a dolgozók érdekeinek képviseletében.

A DGB májusban tartja 21. kongresszusát, a Munka Parlamentjét „Szolidaritás, Sokszínűség, Igazságosság” címmel. A napirendi pontok között szerepel többek között

- a demokrácia megvédése, a társadalom kohéziójának fenntartása; a szakszervezetek társadalompolitikai szerepvállalásának erősítése, fellépés a szélsőjobboldali populizmussal szemben

- a Munka 4.0, a negyedik ipari forradalom, vagyis az automatizálás és a digitalizáció foglalkoztatásra jelentett kihívásai,

- bérpolitika általános kérdései – ma Németországban a minimálbér egyébként 8,83 euró,

- a kollektív alku rendszerének leépítésére irányuló törekvések megállítása (a nyugati országrészben a kollektív szerződésekkel való lefedettség hatvan, míg keleten csak 40 százalékos).

Szociális Európa

A kétoldalú megbeszélésen, majd a Kossuth Klubban megrendezett fórumon az uniós szinten megfogalmazott szociális elvárások, kötelezettségvállalások mindennapi valósággá válthatóságának kérdéseiről is szó volt. Ahogyan a kelet-európai országokban, úgy a fejlettebb nyugaton is sok kétely, kérdés övezi a politikusok által tett kinyilatkoztatásokat; a franciaországi, hollandiai, ausztriai, a német és legutóbb az olaszországi választások eredményei komoly aggodalomra adnak okot, mutatva az állampolgárok bizalmának elvesztését.

A munkavállalók és a szakszervezetek számára csak az az elfogadható, ha folytatódik a göteborgi folyamat, vagyis a szociális jogok európai pillérének megvalósítása, amely érdemben javíthat a leszakadásban lévő milliók helyzetén, és csökkenti a tagállamok közötti különbségeket. A szociális párbeszéd, az országos és ágazati szintű érdekegyeztetés megerősítése és tiszteletben tartása nélkül elképzelhetetlen bármiféle szociális Európa – hangzott el a tanácskozáson. (Erről korábban itt írtunk.)

A globalizáció, a klímaváltozás negatív hatásainak leküzdése, a digitális forradalom másfajta gazdaságpolitikát igényel, s a megszorítások helyébe a Macron és Juncker által megjelölt beruházáspolitikára van szükség. Kifejezetten a felzárkóztatást, a társadalmi kohéziót szolgáló foglalkoztatáspolitikákat kell kidolgozni, és csak a minőségi, tisztességes munkakörülmények, az igazságos és jogszerű feltételek mellett történő foglalkoztatás elfogadható. Mivel ezek olyan kérdések, amelyeket a klasszikus értelemben vett nemzetállamok nem tudnak önmagukban sikeresen kezelni, az egységes szociális Európa az egyetlen út a megoldások kidolgozásához.

A szakszervezetek között is van vita 

A beszélgetések és a fórum során szóba kerültek az ágazati szervezeteket foglalkoztató, esetenként megosztó kérdések is. Ahogyan a tagállamok, úgy az egyes országok szakszervezetei között sincs teljes egyetértés az olyan ügyekben, mint az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozása a kiküldetési irányelv felülvizsgálata vagy a minimálbérek unión belüli szabályozása.

Az Európai Bizottság a következő hetekben fogadja el a hatóságra vonatkozó konkrét terveket, elsődlegesen azt célozva, hogy egy uniós szintű intézmény adjon támogatást és egységes iránymutatást adjon a nemzeti foglalkoztatási hatóságoknak. A szakszervezetek ebben a munkában szerepet igényelnek.

A kiküldetési irányelv felülvizsgálatával kapcsolatban elhangzott, hogy magyar szakszervezeti alapvetőnek tartják az „azonos munkáért, azonos munkahelyen azonos bér” elvet, s ebben egységesnek kell lennie valamennyi szakszervezetnek. Már csak azért is, mert a német munkavállaló érdekeivel is ellentétes, ha például egy magyar dolgozó helyette ugyanazt a munkát olcsóbban is elvégezheti.

A minimálbér kapcsolatban elhangzott, hogy uniós szinten több kezdeményezés foglalkozik e témával, s szükség lenne közös, uniós szintű alaplevek kidolgozása – figyelemmel persze arra, hogy a feltételek tagállamonként eltérnek, de az alapelveket, az összehasonlítható mutatókat, a benchmarking módszertanát azért érdemes lenne kidolgozni.

Mindezzel összefüggésben szó esett például a német és magyar bérek különbségéről például a Mercedes és az Audi kapcsán. A kelet és a nyugati bérszakadék felszámolására az „agyelszívást” eredményező folyamatok megállítása érdekében is szükség lenne.

Ellentétben ezekkel, a szakszervezetek egységesek a munkahelyi egészség, biztonság szintjének javítását szolgáló jogalkotási kezdeményezésekkel, így a rákkeltő anyagok ipari, munkavégzéssel kapcsolatos alkalmazásának használatát, határértékeit, valamint a munka-magánélet kérdését szabályozó direktívákat illetően. 

Az erős szakszervezetek egy ország alakító erői lehetnek, nem szabad hagyni, hogy elnyomják azokat – nyilatkozta a Népszavának a Német Szakszervezeti Szövetség elnöke, Reiner Hoffmann. Hangsúlyozta: náluk „a szakszervezetek hagyományosan a szociáldemokrata párthoz, az SPD-hez kötődnek, de az elmúlt időszakban különösen stabil kapcsolatot alakítottak ki a többi párttal, köztük az Angela Merkel vezette CDU-val. Biztos vagyok abban, a kancellár asszony is azon az állásponton van, hogy stabil szociális párbeszédre van szükség. A szakszervezetek, ha elég erősek, alakító erői lehetnek egy országnak”. Arra a kérdésre, hogy az európai szociális pillér egyik leghangosabb ellenzője Orbán Viktor, azt válaszolta, hogy ezt nem is érti, mert „a szociális jogok erősítésével különösen a közép- és kelet-európai országokban lehetne javítani a munkavállalók munka- és életkörülményein, kezdve például a bérek jelentős megemelésével”.

Mit ad a DGB a magyar munkavállalóknak?

Talán nem mindenki tudja, hogy tanácsadó szolgálatot működtetnek Németország több városában is a Közép- és Kelet-Európából érkező munkavállalók számára. Ezek egy része magyar nyelven is elérhető. A fair-arbeiten.eu/hu honlapon például az olvasható, hogy „Szeretnénk Önnek információt nyújtani ahhoz, hogy jól felkészülhessen németországi tartózkodására és problémák esetén segíteni tudjon magán”. Mit tegyen, ha nem kapja meg a fizetését, ha nem a törvényben meghatározott bért fizetik vagy ha jogellenesnek tartja a felmondást.

De kiderül egyebek mellett, hogy a minimálbér mindenkire érvényes, akkor is, ha valakit külföldi – például magyar – munkáltató foglalkoztat. Abból pedig a vállalkozó közös megegyezés híján nem vonhat le semmit például szállásköltségre vagy más jogcímen. A kiküldetésben foglalkoztatottak esetében egyébként sem lehet szállásdíjat felszámítani. Akit mindez érint, jól teszi, ha alaposan körülnéz az oldalon, mert sok hasznos információ birtokába juthat.

A bejegyzés trackback címe:

https://veledvagyunk.blog.hu/api/trackback/id/tr7813736046

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.