Veled vagyunk

Külföldi munkavállalók családi pótléka: a csökkentéssel a németek is próbálkoztak, de visszakoztak

2018. május 06. - Magyar Szakszervezet

euro.jpgA családi pótlék nem ajándék, mert a magyarok megdolgoznak érte, s hozzájárulnak Ausztria gazdasági fejlődéséhez – állítja a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugat-dunántúli regionális képviseletének vezetője. Ha tehát a magyar munkavállalók kevesebbet kapnának, az durva diszkrimináció, amivel a németek is próbálkoztak már, de egyelőre visszakoztak.

Igényelje gyorsan minden Ausztriában dolgozó a családi pótlékot, ha eddig nem tette volna meg, mert erre öt évig visszamenőleg van lehetőség – hívja fel a figyelmet Horváth Csaba, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugat-dunántúli regionális képviseletének vezetője annak kapcsán, hogy az osztrák kormány 2019 januárjától csökkenteni kívánja a külföldi munkavállalók esetében ezt a juttatást. Szerinte egyébként nem eszik olyan forrón a kását, mert erről még a parlamentnek is döntenie kell, s könnyen lehet, hogy az uniónak sem fog tetszeni ez a diszkriminatívnak tűnő döntés.

Az érdekvédő nem vitatja, hogy a kint dolgozó körülbelül kilencvenezer magyar mintegy negyvenezer gyermeke után fizetett nyolcvanmillió eurónyi – ez nagyjából 25 milliárd forint – családi pótlék fájhat az osztrák kormánynak, de ha a munkavállaló ott fizet adót, nehezen indokolható a járandóságok megkurtítása. Ha egy eltartott után 172 euró jár havonta, azt szerinte akkor is ki kell fizetni, ha a gyerek egyébként Magyarországon él.

A kirendeltségvezető bízik benne, hogy ez a tervezet így nem megy át az osztrák parlamenten – s talán a helyi szakszervezetek is felemelik a szavukat –, hiszen a juttatás nem ajándék, mert a magyarok megdolgoznak érte, s hozzájárulnak Ausztria gazdasági fejlődéséhez. Ráadásul egyelőre az sem világos, pontosan szempontok alapján számítanák ki a csökkentés mértékét, hiszen a megélheti költségek költségei még Magyarországon belül is változnak.

Horváth Csaba ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a családi pótlék csökkentése a külföldi uniós állampolgárok esetében Németországban is felvetődött, amit azzal magyaráztak, hogy a német államtól kapott támogatás az anyaországi családi pótlékkal legyen arányos, így azt a felére vették volna vissza. Tavaly tavasszal azonban a szociáldemokrata párt (SPD) ellenállása miatt egyelőre levették a kormány napirendjéről az uniós társállamokból érkező munkavállalók nem Németországban élő gyermekei után járó családi pótlék csökkentésének ügyét – jelentették német hírportálok.

A pénzügyminisztérium előterjesztése alapján az indexálás 15 uniós társállamot érinthetne, köztük Magyarországot. A változtatás a családi pótlék ötven százalékos csökkentésével járna Magyarország, Bulgária, Horvátország, Lengyelország és Románia esetében, további tíz ország esetében pedig 75 százalékos csökkentés lehetne. Az Európai Bizottságot viszont ezzel kapcsolatban a fenntartásait hangoztatta. Ott különben egy gyermek után 192 euró jár, függetlenül attól, hogy a munkavállaló családja hol él.

Egyébként a hazaihoz képest mintegy négyszeres az osztrák családi pótlék - ami átszámítva 39 euró –, és ha azt a magyarok esetén nyolcvan euróval csökkentenék, még mindig több mint kétszeres marad a különbség. Horváth Csaba utalt ugyanakkor arra, hogy amennyiben a gyermekek után járó pénzt valóban a munkavállaló állampolgársága szerint országéval vetnék össze, például a belgáknak – bár túl sokan nem dolgoznak Ausztriában – több járna.

Egyébként kétségtelen, hogy a nagycsaládosok igen jól tudnak kijönni a dologból: az érdekvédő találkozott olyan kint dolgozó szobaasszonnyal, akinek a hat gyermeke után járó családi pótlék és adókedvezmény évente 15-16 ezer euró – csaknem ötmillió forint – pluszt jelent. Ezért már megéri kimenni, más kérdés, hogy a nő havonta legfeljebb néhány napig lehet együtt a családjával. Persze nem ez a tipikus – hangsúlyozta a kirendeltségvezető –, mert általában egy-két gyerekről van szó.

A családi pótlék és az adókedvezmény igénybevétele bejelentéshez kötött, de Horváth Csaba szerint ezt a magyarok többsége tudja. A helyzetet bonyolítja, hogy amikor valaki Ausztriában vállal munkát, azt itthon is jeleznie kell, miként azt is, ha hazatért. Az ugyanis nem megy, hogy a férj odakint, az asszony meg idehaza igényelje ugyanazon gyermekek után a családi pótlékot.

Mellesleg a kirendeltségvezető szerint emiatt senki nem fogja feladni az osztrák munkahelyét, hanem lenyelné a gyermekenkénti nyolcvan eurós veszteséget. De az is benne van a pakliban, hogy többen a kiköltözés mellett döntenének, ami Ausztriának kellemetlenebb lehetne. Akkor ugyanis járna a teljes összegű családi pótlék, s minden olyan juttatás, ami az osztrák munkavállalót megilleti, például a munkanélküli segély, ami alaphangon havi kilencszáz euró.

Horváth Csaba adatai szerint különben körülbelül hetven- és kilencvenezer között mozog a magyar munkavállalók száma Ausztriában. Hétezren már kiköltöztek, mintegy 22 ezren naponta ingáznak, míg a többiek a hétvégén vagy esetleg még ritkábban járnak haza. A hétezer kitelepült családot a tervezett intézkedés természetesen nem érintené, a többiek meg eldönthetnék, mit lépnek.

Az érdekvédő pontos adatokkal nem rendelkezik, de – elsősorban az idegenforgalomban, az építőiparban és a mezőgazdaságban – sokan lehetnek az idénymunkások is, akik évente mindössze néhány hónapot töltenek kint. Ők természetesen csak a tényleges munkavégzés idejére jogosultak az osztrák családi pótlékra, az adókedvezményre, s a nyugdíjba is csak ez számít be. Amikor hazajönnek, ezt jelezniük kell, hogy itthon kapják meg a családi pótlékot.

Ha közben Magyarországon nem találnak munkát, három hónapig juthatnak álláskeresési támogatáshoz, utána jobbik esetben elmehetnek közmunkásnak, esetleg kerestek annyit Ausztriában, hogy pár hónapig, amíg ismét visszamennek, kihúzzák belőle. Ekkor viszont fizetni kell legalább a havi 7300 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, különben a sürgősségi ellátás kivételével minden esetleges gyógykezelés költségét kiszámlázzák. Ráadásul ez az idő a nyugdíj szempontjából figyelembe vehető szolgálati évekbe sem számít bele. Más kérdés, hogy akinek összejön 15 éve Ausztriában, ezer euró körüli nyugdíjra számíthat, amikor betölti a 65. életévét.

(Fotó: 24.hu)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://veledvagyunk.blog.hu/api/trackback/id/tr3113895876

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása