A diákok foglalkoztatása a munkaerőhiányt alapvetően nem oldja meg, mert a képzett és motivált embereket kellene itthon tartani, de ez csak magasabb fizetésekkel és a megfelelő munkakörülmények biztosításával érhető el – állítja a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Úgy tűnik, egyelőre nem találja a kormány a megoldást a munkaerőhiány kezelésére, de az RTL Híradója szerint az egyik terv az, hogy a diákmunka támogatásával javítanának a helyzeten. A Nyári Diákmunkaprogram keretében a pénzügyi tárca a tanulók nyári munkavállalását hárommilliárd forinttal támogatja. Idén először vendéglátóipari és mezőgazdasági cégek is részt vehetnek benne. Lényege, hogy a diákmunkások fizetésének háromnegyedét átvállalja az állam.

Gulyás Márton a keddi Kormányinfón az RTL Híradó kérdésére elmondta: a munkaerőhiány miatt támogatják a diákmunkát a mezőgazdaságban és a vendéglátóiparban. Június 18-án indul a nyári diákmunkaprogram, s ezzel a 16 és 25 év közötti fiatalok munkához jutását segítik. Ez a Balaton-környéki vendéglátás helyzetén is segíthet egy kicsit – derült ki az RTL híradójából.

Ezeknél a vállalkozásoknál a diákok fizetésének, valamint az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adónak a 75 százalékát megtéríti az állam, a cégeknek csak a fennmaradó bérköltséget és járulékait kell kifizetnie. Ugyanakkor maximalizálták a munkaidőt is, és a diákok legfeljebb napi nyolc órát dolgozhatnak ezeken a területeken.

Emellett az önkormányzatok is támogatást kapnak: az ott dolgozó diákok teljes fizetését a költségvetés állja. Ők legfeljebb hat órát dolgozhatnak naponta, egy hónap alatt pedig szakképesítés nélkül 103 500, míg szakképesítéssel 137 500 forintot tudnak keresni. A nyári diákmunka támogatására hárommilliárd forintot költenek, amiből akár harminc ezren is munkához juthatnak.

Ez nem rossz gondolat, de a munkaerőhiányt alapvetően nem oldja meg – jelentette ki az ATV Start című műsorában csütörtökön Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a diákok foglalkoztatása esetén a munkaadóknak az életkoruk okán is fokozottan figyelniük kell a munkavédelmi szabályokra.

Az érdekvédő szerint teljesen érthető, hogy főként az építőiparban és a vendéglátásban mutatkozik igény a diákok foglalkoztatása iránt, hiszen mindkét területen jellemző a szezonmunka, de szakképzettség híján nyilván csak valamilyen kisegítő tevékenységet végezhetnek. A MASZSZ elnöke ugyanakkor mindenkit figyelmeztet arra, hogy lehetőség szerint szervezett keretek között, diákszövetkezetek közvetítésével vállaljanak munkát, mert így elejét vehetik az esetleges visszaéléseknek.

A munkaerőhiány kialakulásának egyik oka mindenképpen az alacsony bérszínvonal, ezért a motivált és képzett emberek külföldre mennek. Kordás álláspontja, hogy folyamatosan emelni kell a fizetéseket, s megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani. Az elnök elmondta, hogy a többi visegrádi ország a jövedelmek tekintetében előttünk jár, amit egy összehasonlító elemzéssel is be kívánnak mutatni.

A MASZSZ ennek alapján kíván majd a minimálbér emelésére ajánlatot tenni a kormánynak. Kordás László jelezte: ha a jövedelemadó valóban egyszámjegyű lehetne – tehát a jelenlegi 15-ről kilenc százalékosra csökkenhetne –, az önmagában a nettó fizetések hat százalékos növekedését eredményezhetné.