Azoknak a munkavállalóknak a többsége, akik részesülnek valamilyen béren kívüli juttatásban, tartanak attól, hogy a caferéria adóztatásával kapcsolatos szabályok tervezett módosítása miatt kevesebb lesz a jövedelmük. Egyébként sokan úgy vélik, jobban járnának, ha a fizetésük része lenne a cafetéria.

A szakszervezetek egységesen lépnek fel a cafetéria rendszerének tervezett átalakítása ellen, mert a kormány javaslata szerint a SZÉP-kártya maradna az egyetlen kedvezményes adózású béren kívüli juttatási elem, s nem lenne többé a nyugdíjasoknak előszeretettel osztogatott Erzsébet-utalvány sem. Ezzel együtt lényegében megszűnhet több olyan támogatási forma – például az adómentesen nyújtható lakbér-hozzájárulás, az utazási támogatás, a lakáshitel törlesztéséhez nyújtható támogatás –, amely korábban népszerűnek számított.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából a Policy Agenda ezer fős reprezentatív mintán közvélemény-kutatást végzett a cafeteria-rendszernek a kormány által javasolt átalakítása kapcsán. E szerint a munkahellyel rendelkezők 56 százalékát nem érinti a változás, tehát ők valószínűleg semmilyen béren kívüli juttatást nem kapnak.

Azok között, akik saját bevallásuk szerint részesülnek cafetériában, a többség – 51 százalék – véli úgy, hogy rosszabbul jár a változtatások után, harminc százalék nem vár változást, míg csak kilenc százalék gondolja azt, hogy neki jobb lesz.  

Tapasztalható volt, hogy a munkaadók az elmúlt években hajlamosak voltak a cafeteria-rendszerre mintegy béreket helyettesítő juttatásként gondolni, hiszen így mindenki adót spórolhatott meg. Ez persze azzal a veszéllyel jár, hogy szinte semmilyen garancia nincs az ilyen juttatások folyósítására, mert ha ezt nem rögzítik kollektív szerződésben, akkor könnyen elvehető a cafetéria.

A kormány mostani javaslata éppen erre figyelmeztet. Talán nem véletlen, hogy az aktív korúak negyven százaléka azt mondja, inkább rossz, hogy a dolgozók a bérük egy részét valamilyen utalványban – illetve csak adott célra felhasználható juttatás formájában – kapják, s mindössze 18 százalék tartja ezt jónak.

Akik a fenntartásaikat fogalmazták meg, nagyjából igazuk is van – állítják munkajogászok –, mert ha változnak a béren kívüli juttatásokra vonatkozó adózási szabályok, a munkaadók erre hivatkozással az esetleg határozatlan időre szóló kollektív szerződés újratárgyalását is kezdeményezhetik. Ennek pedig az lehet a következménye, hogy az adómentesen biztosítható cafetéria-elemeket – mint például a lakhatási támogatást vagy a diákhitel visszafizetéséhez biztosított támogatást – egyszerűen beépítik a bérbe, s akkor a korábbi nettó összegnek alig több mint felét kapják majd meg a dolgozók.