A szakszervezetek a végsőkig elmennek a cafetéria átalakítása ellen

2018. július 08. - Magyar Szakszervezet

korda_scafete_ria.jpgA béren kívüli juttatások bizonyos elemeinek tervezett megadóztatása miatt a szakszervezetek számításai szerint az érintett munkavállalók átlagosan havi hét-nyolcezer forintot fognak bukni. Az állam ezen legfeljebb néhány milliárdot keres, ami az idei költségvetés tervezett 18 ezer milliárdos bevételi főösszegéhez képest jelentéktelen összeg.

Januártól nem lenne adómentes például a lakás- vagy diákhitelhez adott béren kívüli munkáltatói támogatás. A pénzügyminiszter szerint a munkáért munkabér jár, és az nem helyettesíthető semmilyen utalvánnyal. A SZÉP-kártya viszont megmaradna, amivel legalább a turizmus biztosan jól járhat.

Nemigen érthető, miért van szükség ilyen hirtelen változásra, bár a szakszervezetek sem vitatják, hogy a cafetéria bonyolult rendszer, de ezt maga a kormány alakította így – jelentette ki Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a Hír TV Egyenesen című műsorában péntek este. Szerinte azonban az egyszerűsítésnek nem a megszüntetés a legszerencsésebb módja.

Az elnök cáfolta ugyanakkor, hogy ez a munkáltatók számára elviselhetetlen adminisztrációs terhet jelentene, hiszen azok a cégek, amelyek vállalták, hogy nyújtanak ilyen juttatásokat, pontosan tudták, hogy ezzel bizonyos feladataik vannak. A munkaadók az érdekegyeztető fórumokon világossá is tették, hogy nem a cafetéria erőszakos megszüntetésében látják a megoldást.

Kordás szerint szerencsésebb lenne, ha a kormány által megfogalmazott társadalmi célok megvalósításához – ilyen például az országon belüli mobilitás ösztönzése, amelyet az albérleti hozzájárulás szolgál, illetve a lakáshitelek vagy diákhitelek visszafizetésének támogatása – a munkaadók is kedvezményes vagy adómentes juttatások nyújtásával hozzájárulhatnának. Az érdekvédő álláspontja szerint például egy kelet-magyarországi fiatalnak, aki esetleg csak az ország más régióiban tudna elhelyezkedni, jól jön a lakhatási támogatás, s a munkaadók érdeke is, hogy magasan képzett embereket találjanak az üres álláshelyekre.

A szakszervezetek és a munkáltatók sem értik, mi szükség van a jelenlegi szabályok módosítására, hiszen a béren kívüli juttatások adóztatásának változása a költségvetés számára nem jelent érdemi bevételnövekedést, viszont a munkaadók és emberek sorának életét keseríti meg.

Bevett toborzási technika, hogy a cégek a fizetésen felül egyéb juttatásokat is ígérnek, s a potenciális munkavállaló nyilván ezt is mérlegeli – emelte ki Kordás. Hozzátette: a cafetéria rendszerének átalakítása után a munkáltató továbbra is folyósíthatja ugyan a béren kívüli juttatásokat, de akkor azok az általános szabályok szerint adóznak, s a dolgozó például az eddigi lakbértámogatásnak esetleg csak alig több felét kapja majd kézhez.

A jövő februárban derül majd ki, hogy a kormány döntése mit jelent – fogalmazott Kordás –, mert a januári bérek kifizetésekor szembesülnek majd az emberek azzal, hogy mennyivel jártak rosszabbul. Még egy szempontra felhívta a figyelmet: a munkaadók ötmilliós összeghatárig adómentes támogatást nyújthatnak a lakáscélú hitelek visszafizetéséhez. Ha ezt nem folyósítják tovább, akár a hitelszerződés módosítására is szükség lesz, s az érintett munkavállaló havi törlesztő részlete több tízezer forinttal is megnőhet.

Nagyjából kétmillió munkavállaló kap valamilyen béren kívüli juttatást, s ennek átlagos összege évi 390 ezer forint – mondta Kordás. A szakszervezetek számításai szerint az adózási szabályok változása miatt az érintettek átlagosan havi hét-nyolcezer forintot fognak bukni – de lehetnek ennek nagyobb vesztesei is, például akik a lakáshitel törlesztéséhez kaptak jelentős munkahelyi támogatást –, miközben az állam ezen legfeljebb néhány milliárdot keres, ami az idei költségvetés tervezett 18 ezer milliárdos bevételi főösszegéhez képest jelentéktelen összeg.

Kedden az érdekképviseletek a szociális partnerekkel még próbálnak egyeztetni – a szakszervezeti és a munkaadó oldal képviselői között nagyjából egyetértés van a cafetéria ügyében –, de a kormány van döntési helyzetben. Ha nem járnak sikerrel – tette hozzá az elnök –, más eszközökhöz kell nyúlni, így nem zárja ki, hogy a törvényjavaslat július 20-i végszavazása előtt demonstrációkra kerüljön sor.

A bejegyzés trackback címe:

https://veledvagyunk.blog.hu/api/trackback/id/tr7514100385

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.