Aggódnak a túlmunka mértéke miatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség közlekedési tagozatának tagszervezetei, miután az ágazatban csaknem általánossá vált, hogy a járművezetőket és a forgalmi dolgozókat akár évi háromszáz óra túlmunkára kötelezik, így az emberek 12 helyett több mint 13 hónapot dolgoznak. Ez veszélyes üzem, ahol a kimerült emberek bármikor súlyos balesetet is okozhatnak.

A közlekedési ágazatban tapasztalható létszámhiány miatt a személyszállításban és a teherfuvarozásban érintett cégek egyaránt a maximális mértékben igyekeznek kihasználni a rendelkezésre álló dolgozókat, és a kollektív szerződésben megállapítható legtöbb rendkívüli munkaidő, azaz háromszáz órányi túlmunka elrendelésével igyekeznek orvosolni a problémát – állapították meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) közlekedési tagozatának tagszervezetei.

Az érdekképviseletek ezzel kapcsolatban felhívják a figyelmet arra, hogy olyan, az emberi egészségre fokozott kockázatot jelentő munkakörökről – buszsofőrökről, kamionosokról, mozdonyvezetőkről, illetve forgalmi dolgozókról – van szó, amelyek esetében a korábbi szabályozás szerint a munkavállalókat korkedvezményes nyugdíj illette meg. Ezt a lehetőséget a kormány 2012-ben megszüntette.

Így most ezekre a foglalkoztatottakra is az általános nyugdíjkorhatár érvényes, ráadásul az embereket a végletekig kizsákmányolják: sokuknak egy év alatt plusz 37 munkanapot kell dolgozniuk. Ez a nagyjából kétezer órás évi törvényes munkaidőkeret 15 százaléka. Emiatt egyes esetekben a szabadság kiadására sincs lehetőség.

Az érdekképviseletek álláspontja szerint a túlmunka veszélyezteti a dolgozók egészségét, ugyanakkor a közlekedés biztonságát is. Sokszor csak a szerencsén múlik, hogy a túlhajszolt járművezetők nem okoznak tömegbalesetet, mert nem a volán mögött lesznek rosszul, hanem a pihenőidőben, amikor a bennük felhalmozódott feszültség hirtelen fejti ki a hatását, s akár eszméletvesztéssel járó tünetek is mutatkoznak náluk, de rosszabb esetben infarktus végez velük.

A MASZSZ közlekedési tagozatának álláspontja, hogy a túlmunka elrendelésével nem szabad visszaélni, mert a kimerült járművezetők akár súlyos balesetet is okozhatnak. Az érdekképviseletek ugyanakkor tudják, hogy maguk az érintettek szívesen vállalnak túlórákat – esetleg a háromszáz órás törvényes kereten is túl –, mert szükségük van az így megkereshető többletpénzre.

A munkaerőhiányra azonban ez a legkockázatosabb válasz. A járművezetőket a rendes munkaidőre is úgy kellene megfizetni, hogy ők az alapjövedelmükből tisztességesen meg tudjanak élni. Ha ez így lenne, akkor ez a foglalkozás vonzóbbá válna, most viszont a túlterhelés és kiszámíthatatlan munkaidő-beosztás miatt kevesen választják ezt az ágazatot, illetve sokan inkább külföldön vállalnak munkát

Amennyiben nem lesz változás, mindannyian egy ketyegő pokolgépen ülünk, és csak a véletlenen múlik, hogy mikor következik be valamilyen tragikus baleset.

Magyar Szakszervezeti Szövetség

közlekedési tagozata

(Fotó: veke.hu)