Öt százalék körüli minimálbér-emelést javasolnak a munkaadók, de a szakszervezetek szerint jövőre is kétszámjegyű növekedésre van szükség, míg a kormány nem mondott be semmilyen számot. Az egyeztetés jövő kedden folytatódik.
A minimálbér kétszámjegyű emeléséhez ragaszkodik a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) – jelentette ki Kordás László. A konföderáció elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülése után hangsúlyozta, a bértárgyalások során a szakszervezetek és a munkavállalói érdekképviseletek egyaránt szeretnék elérni azt is, hogy a cafeteria ügyében engedjen a kormány, tehát ne adóztassák meg a béren kívüli juttatások eddig adómentesen folyósítható elemeit, mint például a lakhatási vagy munkába járási támogatást.
A munkáltatói és a munkavállalói oldal többéves megállapodásban gondolkodik. A szakszervezetek azt is szeretnék, ha rögzítenék, hogy a munkáltatók milyen adó- és járulékcsökkentési kedvezményt kaphatnak a következő időszakban (kérdéses például, hogy a szociális hozzájárulási adó jövő januártól vagy csak 2019 júliusától csökken 19,5-ről 17,5 százalékra). Kordás hangsúlyozta emellett, hogy legalább az alacsonyabb keresetű munkavállalók esetében legyen a jelenlegi 15 helyett kilenc százalékos a személyi jövedelemadó mértéke.
A jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról szóló – ez utóbbi a szakképzettséghez kötött munkavállalókat érinti – tárgyalások első fordulójában egyébként a felek álláspontja eléggé távol volt egymástól. A munkaadói oldal ugyanis öt százalék körüli növekedést tartana elfogadhatónak, ami nagyon messzi van a szakszervezetek kétszámjegyű – tehát a tíz százalékot bőven meghaladó – elképzeléséhez képest.
Kordás László ezzel kapcsolatban kiemelte: a korábbi céljuk, amely szerint a minimálbér érje el a létminimum szintjét, teljesült. Most viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy a legkisebb jövedelem szintje érje el a társadalmi minimumot. Ez még mindig szerény fogyasztási szintet jelent, de racionális gazdálkodás mellett az alapvető szükségletek kielégítésén túl olyan javak és szolgáltatások igénybevételére is lehetőséget ad, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak. Ez a minimum némi megtakarítást – tartalékképzést – is lehetővé tenne.
Most ezt akarja a MASZSZ, és ha sikerülne elérnie, a nettó 91 ezer körüli minimálbér az szja kilenc százalékra csökkentése révén jövőre akár bőven százezer forintot meghaladó összegre nőhetne. A kormánynak az az érdeke, hogy a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek egyezségével jöjjön létre a jövő évi minimálbérekről szóló megállapodás – mondta mindezzel kapcsolatban Varga Mihály a VKF ülésén. A tárca közleményében azonban nincs semmilyen konkrét adat, illetve a közterhek megváltoztatására történő utalás.
A miniszter elmondta viszont, hogy a 2016 novemberi hatéves bérmegállapodás, ami a minimálbér és garantált bérminimum érdemi emelését, illetve a munkáltatók adóterheinek csökkentését tartalmazza, kiemelkedő béremelkedést eredményezett Magyarországon. Csak arról nem beszélt, hogy ez az állítólag hatéves egyezség a bérek tekintetében mindössze a 2017-18-as esztendőről szólt.
Ezért kell most újratárgyalni, mennyi legyen jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum a versenyszférában. A hatéves bérmegállapodásban 2019-re ugyanis már nincs meghatározott mértéke a minimálbérnek, ezért kezdődtek meg erről az egyeztetéseket – ismerte el Varga Mihály a VKF ülése után.
A miniszter elmondta, a mostani tárgyaláson szóba kerültek más ügyek, például a béren kívüli juttatások és a szociális hozzájárulási adó mértékére vonatkozó munkaadói igény is. Varga Mihály jelezte, emiatt hosszabb egyeztetésre számít mint két évvel ezelőtt, de úgy látja, hogy az év végére kialakul a közös döntés a minimálbér jövő évi összegéről. Ha mégsem születik megállapodás – tette hozzá –, akkor a kormány a kialakult vita alapján hozza meg a szükséges döntést.
Így egyelőre most csak annyi biztos, hogy a miniszter a szerdai kormányülésen tájékoztatja a kabinetet a VKF ülésén elhangzottakról, és az egyeztetés jövő kedden folytatódik.
A cafetéria kapcsán Kordás László a Klubrádiónak elmondta: a szakszervezetek készek addig harcolni, amíg el nem érik a kívánt eredményt. Hozzátette, hogy a a munkáltatók sem értenek egyet a változással, hiszen korábban adómentes juttatások sorát szüntetnék meg. Ezért november 19-re összehívták azt a bizottságot, amely a cafetéria megadóztatása miatt korábban tüntetést szervezett. Kordás hangsúlyozta, kevés, ha három-ötezer ember utcára vonul, mert szükség esetén sokkal több embernek kell megmozdulnia, ezért amennyiben úgy döntenek, hívnak és várnak minden érdekeltet.
(Fotó: MTI)
