A mostani 250 helyett évente akár négyszáz óra túlmunkát is elrendelhetne a munkaadó két fideszes képviselő javaslata szerint. Ezzel együtt törölnék a munka törvénykönyvéből azt a passzust is, amely szerint a „kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el”.
Évente akár négyszáz óra túlmunkát is elrendelhetne a munkaadó a mostani 250 helyett a fideszes Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos által jegyzett törvénymódosító javaslat szerint. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint – aki erről az ATV Start című műsorában beszélt pénteken – ez a módosítás vélhetően átmegy a parlamenten, mert a Fidesz közleménye arról szól, egyenesen a munkavállalók kérték, hogy a nagyobb kereset reményében többet dolgozhassanak.
A MASZSZ elnöke ezt viszont cáfolja, mert a dolgozók körében a rendelkezésére álló információk szerint nagy a felháborodás emiatt. Az érdekvédő elmondta, hogy a javaslat kapcsán kereste a munkaadói érdekképviseleteket, és kiderült, hogy ők sem kezdeményezték a munka törvénykönyvének ilyen módosítását. Van ennek megvitatására azonban megfelelő fórum, ezért Kordás László a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma soron kívüli összehívását kezdeményezte ebben az ügyben.
Az érdekvédő nem érti, mi szükség van egy ilyen törvénymódosítás beterjesztésére, mert nem láttak semmiféle hatástanulmányt, amely indokolná a kifejezetten a munkavállalók számára kedvezőtlen változást. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a munkaidő növelése miatt emelkedik a foglalkozatással összefüggő megbetegedések száma, s ezzel a betegállomány miatt kifizetendő költség is. Ezért úgy gondolja, hogy ezt a kérdést erre tekintettel is kellene vizsgálni.
A hatályos szabályok szerint évenként 250 órányi túlmunkát lehet elrendelni, ami a kollektív szerződés szerint háromszáz óra is lehet. Ezt emelnék négyszáz órára, és törölnék a munka törvénykönyvéből azt a rendelkezést, amely szerint a „kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el”. Emiatt Kordás szerint a kollektív szerződés tartalma is kiüresedik.
Ha nem a munkaadók kezdeményezték a törvénymódosítást, Kordás László is szeretné tudni, hogy ki van a háttérben. Emiatt is akar tárgyalni a kormány képviselőivel. Álláspontja szerint ez ugyanis a munkaerőhiányra rossz válasz. Egyrészt elkerülhetetlen a bérek emelése – hiszen egyre többen járnak át ingázni Ausztriába és Szlovákiába –, másrészt érdemi lépéseket kellene tenni a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacra való visszavezetése érdekében.