Munkahelyeket hoz vagy visz a negyedik ipari forradalom?

2018. november 26. - Magyar Szakszervezet

korda_stana_cskoza_s1.jpg

Kiket és hogyan érinthet a negyedik ipari forradalom, s a problémák felmérése után tudnak-e az érdekképviseletek megfelelő válaszokat arra, miként kerülhetnek ki győztesen ebből a folyamatból, s hogyan őrizhetők meg a munkahelyek, hogy a változások minél kisebb konfliktusokat szüljenek? Ezekre a kérdésekre is keresik a választ Vasas Szakszervezeti Szövetség és a Friedrich Ebert Alapítvány hétfői tanácskozásán.

A munka világának jövője - kihívások a termelőiparban - szakszervezeti válaszok címen rendezett konferenciát ezúttal a Vasas Szakszervezeti Szövetség. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti képviselete együttműködésben folytat párbeszédsorozatát a munka világának jövőjéről, hétfőn azokról a kérdésekről beszéltek, amelyek a termelőipari, munkahelyi viszonyokat fogják befolyásolni

Ötödik alkalommal gyűltek össze az érdekeltek, hogy a negyedik ipari forradalom, a digitalizáció és a robotizáció munka világára gyakorolt hatásait vitassák meg – mondta bevezetőjében a MASZSZ elnöke, Kordás László. Ezt először 2016-ban tűzték napirendre, miközben egyelőre az sem egyértelmű, mindennek milyen hatása lehet a munka világára: egyes becslések szerint háromszázezer, az MTA adatai alapján akár ötszázezer ember lehet érintett.

Kordás emlékeztetett rá, hogy a közlekedési ágazat és a nőtagozat is szervezett már mindezzel kapcsolatos tanácskozást, s most a vasasokon a sor: a legnagyobb, 56 ezer tagot tömörtő magyar szakszervezet területén dolgozó munkavállalók kapcsán szeretnék felmérni, kiket és hogyan érinthet a negyedik ipari forradalom, s a problémák felmérése után tudnak az érdekképviseletek megfelelő válaszokat arra, miként kerülhetnek ki győztesen ebből a folyamatból, a hogyan őrizhetők meg a munkahelyek, vagyis a változások minél kisebb konfliktusokat szüljenek. Mindez egyébként szerinte nemcsak az ipar, hanem az egész társadalom számára komoly kihívásokat jelent.

Egy osztrák családi vállalkozás magyarországi cégének vezetője elmondta: nem feltétlenül vezet létszámépítéshez, ha az emberek munkáját egyre inkább a gépek veszik át. Király Gábor, Hirtenberger Automotive Safety igazgatója hangsúlyozta, hogy az utóbbi időszakban több száz munkafolyamatot robotizáltak, s a korábbi négyszáz körüli létszám azóta kétszeresére nőtt.

Nem jár tehát feltétlenül munkahelyek elvesztésével a negyedik ipari forradalom – emelte ki –, mert számunka inkább az jelent kihívást, hogy kitalálják a jövőt, mert a járművek biztonsági berendezéseit gyártó cég termékei iránt nagyobb a kereslet, miközben az árbevételük már ma is meghaladja az ötvenmillió eurót.

A Vasasok nyári egyetemén is felmerült mindez, s a jövő szempontjából fontos, milyen generációval beszélgetünk, ki milyen munkahelyről jön és milyen végzettséggel rendelkezik – emelte ki László Zoltán, a Vasasok alelnöke. Az egyik legfontosabb tapasztalat a tagadás: az emberek többsége szerint az ő munkáját nem lehet automatizálni. A szélsőséges álláspont, hogy a fodrászt ne lehet kiváltani géppel, de példát inkább a pénzügyi szektorból hozott, ahol jelentősen csökken az élőmunka iránti igény, mert az elektronikus bankolás egyre általánosabbá válik.

Jelezte ugyanakkor, másként értékelik a helyzetet egy hátrányos helyzetű kistérség régről visszamaradt vállalkozásának emberei, s másként a fiatal mérnökök. A technológiaváltás mozgatórugóit illetően is nagyok a különbségek. Általános vélekedés, hogy ne legyen szükség adott emberekre, akiknek a munkáját a robotok olcsóbban elvégzik – de az átalakulásnak nem lehet célja munkanélküliek „termelése”, másfelől viszont sokan úgy vélik: a technológiai fejlődés nyomán új munkahelyek jelennek meg.

Érdekes állítás – mondta –, hogy a Z generáció tagjainak hatvan százaléka olyan munkaköröket tölt majd be, amelyek ma nem is léteznek. Ez persze felvet egy újabb kérdést: miként lehet őket felkészíteni erre? Az élethosszig tartó tanulás ennek a feltétele, de kérdéses, van-e erre megfelelő képesség, s lesz-e idő a négyszáz túlóra mellett képzésre. A munkaadók dolga lenne az érdekvédő szerint, hogy a napi nyolc órán belül biztosítson időt a tanulásra is. Másik kérdés, hogy a magyar társadalom jelentős része digitális analfabéta, s velük nehéz lesz mit kezdeni.

Jelentős kihívás – hívta fel egy újabb szempontra a figyelmet az érdekvédő – hogy a robotizáció hatással lesz a munkahelyi környezetre is, hiszen a gépeket felügyelő emberek egyre távolabb kerülnek egymástól. Megszűnhetnek közösségek, így egyre nehezebb lesz a munkavállalók kollektív érdekeit képviselni.

A konferencián elhangzottakat a Vasas Szakszervezeti Szövetség Facebook-oldalán megtekinthetik.

(Fotó: Favics Péter - MASZSZ)

A bejegyzés trackback címe:

https://veledvagyunk.blog.hu/api/trackback/id/tr2914394062

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.