Egy platformon a munkások és a diákok a hatalom intézkedései ellen

2018. december 01. - Magyar Szakszervezet

korda_sdia_kok.jpgA diákok támogatják a szakszervezetek, az érdekképviseletek pedig az egyetemi hallgatók tiltakozó akciót – talán ez volt a legfontosabb üzenete a tanszabadság korlátozása miatt tüntető fiatalok és két szakszervezeti vezető részvétel csütörtökön a Kossuth téren megrendezett munkás-diák fórumnak.

A kormányzati intézkedések ellen tiltakozó társadalmi csoportoknak össze kell fogniuk, mert egyedül bukásra vannak ítélve – hangoztatta csütörtök este a Kossuth téri munkás-diák fórumon Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Egyben megköszönte a diákoknak, hogy kiállnak a dolgozók mellett, akik a munka törvénykönyvének módosítása ellen tiltakoznak, s azt ígérte, a szakszervezetek viszonozzák ezt, hiszen a tudományos élet szabadsága, illetve a tanszabadság ugyancsak veszélybe került.

Kordás László hangsúlyozta: a „rabszolgatörvényként” emlegetett előterjesztéssel két alapvető baj, hogy évi négyszáz órára emelnék a túlórák számát – ami évi ötven plusz munkanapot jelentene –, ráadásul a munkaidőkeretet 36 hónapra terjesztenék ki, tehát ennyi idő alatt kellene elszámolni a munkavállalókkal. Vagyis: a heti negyven órás munkaidőnek három év átlagára figyelemmel kellene megfelelni.

Az elnök szerint elegük van az embereknek abból, hogy az alapvető életkörülményeiket szabályozó törvényeket akár egyéni képviselői indítvány alapján, minden érdemi egyeztetés nélkül módosítsák. Ez történt a cafetéria szabályainak változása, a lakástakarék-pénztári támogatások állami támogatásának megszüntetése vagy a magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosítása során is.

Egy jogállamban másként kellene működnie a rendszernek: ha a kormánynak van valamilyen elképzelése, azt az érdekeltekkel meg kell vitatni, s a konszenzusos javaslatot lehetne a parlament elé terjeszteni. A munka törvénykönyvének tervezett módosítása kapcsán nem ez történt, ráadásul Kordás informálisan tájékozódott, s a munkaadói oldal sem kezdeményezett változtatásokat.

Nem vitatja persze az elnök, hogy vannak olyan ágazatok, amelyeknél bizonyos időszakokban több a megrendelés, de a munkaidőkeret három évre történő kiterjesztése lehetetlen helyzeteket teremthet. Példaként hozta fel az autóipart: ha karbantartás vagy termékváltás miatt leáll egy gyártósor, a dolgozóknak az állásidőre járó fizetést kell adni. De mi van akkor, ha valakit két éven át túlóráztattak, majd az átállás idejére szabadnapokat adnak ki neki, és csak alapfizetést adják?

A javaslat szerint ha kijön három év átlagában a napi nyolc óra munka, nem kell majd túlóradíjat fizetni. Ilyen időtávban azonban rendkívül nehéz lesz nyilvántartaniuk a dolgozóknak a ledolgozott óráik számát, a túlmunka akkori díját, így az elszámolási viták megszaporodhatnak. De az sem világos, melyik év adójogszabályai vagy bérszínvonala alapján kell majd kifizetni a túlórákat a harmadik év végén, ha egyáltalán elszámolják – tette hozzá Kordás.

Az érdekvédő még hozzátette: a héten volt remény a megegyezésre – a törvénymódosítást előterjesztő Kósa Lajos fideszes képviselővel is egyeztettek –, de ez a remény néhány óra múlva elhalt. Ezért úgy gondolja, ha nem csapnak az asztalra, nem tisztelik a szakszervezetek véleményét, de ha ezt kívánják, ám legyen.

Sokan vannak a munka törvénykönyve hatálya alá dolgozók a közszférában is – mondta Marosi János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnökségi tagja, így maguk is érdekeltek. Ezért teljes mellszélességgel kiállnak a versenyszféra követelései mellett, és csatlakoznak a december 8-ra meghirdetett tüntetéshez. Egyébként a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma – ennek a konföderációnak tagja az MKKSZ – szintén ugyanígy döntött.

A közszolgáknak persze megvan a maguk baja is, hiszen a státusuk újraszabályozására egy 196 oldalas anyagot terjesztett elő a kormány, amelynek tanulmányozására egyetlen napot adtak a szakszervezeteknek – mondta el Marosi János. Ebből csak két dolgot idézett: a jelenleg 25 nap alapszabadságot húsz napra csökkentenék, az ebédidő pedig nem lenne a munkaidő része. Így 19 nappal dolgozhatna többet egy közszolga évente.

Ezért nem is értik, mi szükség a leépítésre, ha mindjárt emelni kell a munkaidőt. Arra a felvetésre, hogy a menesztett emberekkel mi lesz, elmondta, egyelőre nyoma sincs semmilyen átképzési programnak. Mellesleg az MKKSZ alelnöke szerint ma is munkaerőhiány van, amit a közszolgák egy része „önkéntes” túlmunkával kompenzál, és ezt nem fizeti meg senki. Marosi János jelezte azt is, hogy az 560-580 ezer közszférában dolgozó ember közül 150 ezren 2008 óta nem kaptak fizetésemelést.

Mennyiben segíti a munkaerőhiány enyhítését, ha emelik a túlórák számát – vetette fel egy diák. Kordás László úgy reagált, hogy a rugalmasabb foglalkoztatásra irányuló törekvéseket még a munkaadók sem veszik komolyan. A túlmunka miatt nőhet ugyanis a foglalkozás-egészségügyi megbetegedések, illetve üzemi balesetek száma, három napon belül pedig a munkáltató fizeti táppénzt. Ez nekik sem érdekük. A MASZSZ elnöke utalt ugyanakkor arra, hogy jönnek az ukrán vendégmunkások.

Egy hallgató megkérdezte, igaz-e, hogy a „rabszolgatörvénnyel” a német modellt veszik át. A MASZSZ-elnök ezt cáfolta, mert a munkaidőkeret ott is csak egy év, és ha valakit túlóráztatnak, azt kifizetik, a túlmunka idejét pedig az állam „nyugdíjbankban” tarja nyilván. Ezt azt jelenti, hogy aki az aktív élete során a rendes munkaidőnél többet dolgozott, annyival előbb mehet majd nyugdíjba.

S hogy mit tehetnek a szakszervezetek a „rabszolgatörvény” vagy a közszolgákat sújtó intézkedések ellen? Nehéz sztrájkolni a közszférában egy korábbi megállapodás szerint, ehelyett decemberre szabadságnapot szerveznek – mondta Marosi János. Azt kérik, hogy a szolidaritási napra minél többen kérjenek szabadságot, és sétáljanak el a Kossuth térre.

Kordás László ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, biztató, hogy egyre nagyobb a felháborodás, és mind többet jelzik: részt kívánnak venni a december 8-i tüntetésen. Nemcsak konföderációk, hanem független, önálló munkahelyi szakszervezetek tagjai, valamint a diákok képviselői is ott lesznek a demonstráción, mert megértették, a tárgyalóasztal mellett nem lehet eredményt elérni, hanem erőt kell felmutatni.

A tiltakozás egyébként több fázisból áll, az első a december 8-i akció, és ha a munka törvénykönyvére vonatkozó tervezetet elfogadják a parlamentben, jöhet a második lépés – fogalmazott Kordás László. Amennyiben a munkáltatók be akarják vezetni az új szabályokat, ahhoz módosítani kell a kollektív szerződést, és ha helyben nincs megegyezés, figyelmeztető sztrájkkal, hosszabb ideig tartó munkabeszüntetéssel lehet tiltakozni. De nem a kormánnyal szemben kell sztrájkolni – tette hozzá –, mert azzal azoknak a munkáltatóknak okoznának kár, amelyek nem tehetnek semmiről, hiszen a munka törvénykönyvének módosítása a jogalkotó felelőssége.

A fórumról felvétel készült, amelyet itt tekinthetnek meg.

(Fotó: Favics Péter, MASZSZ)

A bejegyzés trackback címe:

https://veledvagyunk.blog.hu/api/trackback/id/tr8614407958

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.