Munka törvénykönyve: fekete szerda a parlamenti döntés a dolgozóknak

2018. december 12. - Magyar Szakszervezet

korda_srabstolgato_rve_ny.jpgKüldje vissza az államfő megfontolása a Parlament által a munka törvénykönyvének módosításáról szóló, szerdán vitatható körülmények között elfogadott előterjesztést – ezt kéri a Magyar Szakszervezeti Szövetség Áder Jánostól.

Fekete napja a magyar dolgozóknak ez a szerda, mert gyakorlatilag a munkavállalók teljes kizsákmányolására adott lehetőséget az Országgyűlés – ezt nyilatkozta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az ATV Híradó című műsorának az igencsak viharos körülmények között elfogadott törvénymódosítás kapcsán a Parlament előtt. Hangsúlyozta, hogy a dolgot nem fogják ennyiben hagyni. 

A „rabszolgatörvényként” elhíresült törvénymódosítás miatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség az alábbi nyílt levelet intézte az államfőhöz: 

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Az Országgyűlés 2018. december 12-én döntött a T/3628 számon benyújtott, a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális díjával összefüggő egyes törvények módosításról szóló előterjesztésről. A javaslat szerint a munkavállalóknak évente akár négyszáz órányi túlmunkát kellene teljesíteniük, a munkaidőkeret időtartama pedig három évre emelkedne. Erről érdemben a szociális partnerekkel – sem a munkaadók, sem a munkavállalók érdekképviseleteivel – nem egyeztettek, ami önmagában kifogásolható.

 A tervezet lényegesen kedvezőtlenebb helyzetet teremtene a dolgozók számára, hiszen gyakorlatilag bevezetné a hatnapos munkahetet. Ezt ugyan az érintettek hozzájáruláshoz kötnék, de a munka világában nem egymással egyenrangú partnerek jogviszonyáról van szó. A munkavállaló mindig kiszolgáltatott helyzetben van, így nehezen képzelhető el, hogy ellentmondjon a foglalkoztató által támasztott követelményeknek. Beszélhetünk persze önkéntességről, de az alá-fölérendeltségi viszony miatt ez nehezen értelmezhető.

Egyébként már önmagában aggályos az, hogy évi kétszázötven óra túlmunkát a munkaadó a jelenlegi szabályok alapján is egyoldalúan elrendelhet. Ez azt jelenti, hogy egy esztendő alatt nagyjából harminc nappal kellene valakinek többet dolgoznia, miközben a rendes munkaidőben foglalkoztatottaknak évente 250-255 napot kell munkában tölteniük. A tervezet szerint ez a pluszmunka már akár ötven nap is lehetne.

A munkaidőkeret három évre történő kiterjesztése pedig azt jelenti, hogy a túlmunkával töltött idővel a munkaadóknak 36 hónapon belül kellene elszámolniuk, tehát megtehetik például azt, hogy akár két évig hatnapos legyen a munkahét, a túlmunkát pedig a következő esztendőben kiadják szabadidőben, s akkor a túlóráért a munkavállaló egyetlen fillért sem kap. Ez akkor is meglehetősen igazságtalan, kizárólag a tőke érdekeit szolgáló szabályozás, ha ennek alkalmazását esetleg kollektív szerződéshez kötik.

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Amennyiben ezt a törvénytervezet hatályba lép, előfordulhat, hogy egy munkavállalót – persze saját „beleegyezése” alapján – hosszú ideig jelentős túlmunkára köteleznek, miközben az ellentételezésre esetleg évekig várnia kell. Bizonyos vagyok benne, hogy az érdekképviseletek által megfogalmazott aggályokat Ön is osztja.

Ez a szabályozás ugyanakkor szembemegy egy 2003-as európai uniós irányelvvel is, amely szerint kollektív szerződések vagy a szociális partnerek által kötött megállapodások a referencia-időszakot – elszámolási időszakot – legfeljebb 12 hónapban rögzíthetik.

„Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet” – ezt tartalmazza az alaptörvény. A munka törvénykönyvének módosítása viszont a családi élet szentségét is sérti, hiszen a szülők alig találkozhatnának házastársukkal, illetve a gyermekeikkel.  

Ezért azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok Önhöz, hogy az Alaptörvény 6. cikk (5) bekezdésében biztosított jogkörével élve az elfogadott törvényt megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek. Ezt az is indokolja, hogy az ellenzéknek a törvénytervezethez benyújtott számos módosító indítványáról csomagban döntöttek a parlamentben, ami eljárási hiba. Korábban Lezsák Sándor, a Ház alelnöke pedig a tervezetről folytatott vita során nem adott szót több ellenzéki képviselőnek, hanem jogellenesen berekesztette az ülést. Mindez felveti a december 12-én elfogadott törvény közjogi érvénytelenségének lehetőségét is.

Budapest, 2018. december 12.

Megkülönböztetett tisztelettel:

 Kordás László elnök

Magyar Szakszervezeti Szövetség

A bejegyzés trackback címe:

https://veledvagyunk.blog.hu/api/trackback/id/tr9514475140

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.