Veled vagyunk

Mennyi is a munkanélküliségi ráta Magyarországon: 3,6 százalék vagy inkább a duplája?

2019. január 30. - Magyar Szakszervezet

a_lla_skereso_k.jpgMódszertan kérdése, hogy mekkora a munkanélküliség Magyarországon. A kormány szerint 3,6 százalék, de ennek akár a kétszerese is igaz lehet. A statisztikával lehet trükközni, s úgy tűnik, ez meg is történik.

Mindössze 242 ezer munkanélkülit tart nyilván a foglalkoztatási szolgálat a legfrissebb adatok szerint, bár közülük 66 ezren egy évnél hosszabb ideje nem találnak állást. Győr-Moson-Sopron megyében háromezren, Békésben, Borsodban, Szabolcsban viszont nyolcvanezren keresnek munkát. A foglalkoztatottak száma egyébként mintegy 4,5 millió, 72 ezer álláshely pedig betöltetlen.

Így a munkanélküliségi ráta mindössze 3,6 százalékos, tehát Európában a legalacsonyabbak közé tartozik. A kép azonban Katona Tamás egyetemi tanár, a KSH volt elnöke szint jóval árnyaltabb. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mintegy 130 ezer közfoglalkoztatottat, illetve az egy évnél nem régebben külföldön dolgozókat is beleszámítják a statisztikába, ami 240 ezerrel javítja a számokat. Ha ezt a kört figyelmen kívül hagyják – a közmunkás másutt szociális foglalkoztatottnak számít, a külföldön dolgozók pedig nem a magyar munkaerőpiacon keresik meg a kenyerüket –, máris hét százalék fölé kúszik a munkanélküliek aránya.

A munkanélküli különben sem azonos a nyilvántartott álláskeresővel, mert az adatok között csak azok szerepelnek, akik bejelentkeznek a foglalkoztatási szolgálathoz, s az elhelyezkedés érdekében együttműködnek azzal. Mellesleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat két mutatóval operál: decemberben a gazdaságilag aktív – ténylegesen dolgozó – népességhez viszonyítva 5,2, a munkavállalási korú népességet figyelembe véve 3,6 százalékos volt a nyilvántartott álláskeresők aránya.

Szóval hivatalosan is két szám forog, és a kormányzati kommunikáció természetesen a jobbikra hivatkozik. Miközben az érdekesebb adat valószínűleg az lehet, hogy a valóban munkát végző emberekhez képest mennyi az állástalan. Az arányuk pedig meghaladja az öt százalékot, és akkor csak a nyilvántartott álláskeresőkről beszéltünk. Aki viszont valamilyen okból kimarad a rendszerből – például azért, mert eleve esélytelennek tartja az elhelyezkedést, és be sem jelentkezett –, arról keveset tudunk.

A KSH egyébként negyedévente 45 ezres minta személyes megkérdezése alapján közöl adatokat a foglalkoztatásról. Ez a szám is hamarosan napvilágot lát, de a módszertan miatt erősen kérdéses, hogy mennyire használható információkkal szolgál az efféle felmérés.

A kérdezőbiztosok azt firtatják ugyanis, hogy az érintett az előző héten végzett-e legalább egy órányi, keresőtevékenységet biztosító tevékenységet. Az nem szerepel a kérdések között, hogy ki, hol és milyen feltételek mellett dolgozott, tehát elvileg a feketemunka is munkavégzésnek számíthat, ami erősen javíthatja a hivatalos statisztikát – már ha a megkérdezettek nyilatkoznak erről.

A heti legfeljebb egy óra munka persze nehezen tekinthető érdemi foglalkoztatásnak, de Katona Tamás szerint nem is ez a jellemző. A módszertan lényege – amelyet már 2010 előtt is alkalmaztak –, hogy nagyjából valós számokat nyerjenek a tényleges foglalkoztatásról, tehát az is beszéljen róla, ha dolgozik, akit teljesen szabálytalanul foglalkoztatnak.

Vannak azonban más számok is. A 28 uniós tagállamban a munkanélküliség tavaly ősszel 6,7 százalék volt. Ehhez képest a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozó magyarok nélkül nálunk ez a mutató 7,2 százalék. Erre olyan nagyon már nem lehetünk büszkék. Meg arra sem, hogy Katona Tamás adatai szerint a munkaerőpiacon legkeresettebb 25-54 év közötti korosztályban a foglalkoztatottak aránya 84 százalékos volt.

Ami ráadásul valamennyivel alacsonyabb az egy évvel korábbinál, s mi van a hiányzó 16 százalékkal? Ami mindjárt húsz százalék, ha a külföldön dolgozókat figyelmen kívül hagyjuk. Ennyien nem akarnak – nem tudnak – munkát vállalni Magyarországon? A hivatalosan 3,6 százalékos munkanélküliségi arányhoz képest ez elég jelentős különbségnek számít. Katona Tamás úgy véli, ebben a körben lehetnek még egyetemi hallgatók, háztartásbeliek, de akár olyan emberek is, akik valamilyen okból egyáltalán nem keresnek munkát, s ezért kimaradnak a statisztikából.

Másfelől a regisztrált munkanélküliek 15 százaléka 25 éven aluli, és kétharmaduk az első álláshelyét keresi. Nem kevésbé aggasztó, hogy az álláskeresők 43 százalékának nincs az általános iskolainál magasabb végzettsége, ez a csoport tehát sok jóra nem számíthat. A munkát keresők negyede pedig betöltötte az 55. életévét, és a munkaerőpiacon ők sem remélhetnek gyorsan új állást.

Még ijesztőbb adat, hogy a regisztrált állástalanok 45 százaléka semmilyen ellátásban nem részesül. Ennek egyik oka, hogy a munkanélküli segély mindössze három hónapig jár, míg más uniós tagállamokban ennek időtartama – figyelemmel az elhelyezkedésig szükséges átlagos időtartamra – legalább kilenc hónap. De a Fidesz senkit nem hagy az út szélén – ígérték korábban. Sokakat azonban mégiscsak magára hagynak...

A bejegyzés trackback címe:

https://veledvagyunk.blog.hu/api/trackback/id/tr9414598992

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása