Hosszú idő után első alkalommal állt közös színpadra május 1-jén több szakszervezet. A szónokok legfontosabb üzenete: összefogás nélkül a munkavállalók érdekében nem tudnak sikert elérni. Ehhez pedig szükség van egyéni hősökre is, akik nem ijednek meg, s kiállnak a dolgozók érdekeiért. A szervezek között ott volt az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetéges, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma.
Hosszú idő után első alkalommal állt közös színpadra május 1-jén több szakszervezet. A szónokok legfontosabb üzenete: összefogás nélkül a munkavállalók érdekében nem tudnak sikert elérni. A szervezek között ott volt az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetéges, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma.
Május elseje minden dolgozó ember szolidaritásának napja, a szolidaritás pedig a szakszervezetek kötőereje – emelte ki első felszólalóként Thiebaut Weber, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ITUC) főtitkárhelyettese, a ki magyarul köszöntötte a résztvevőket. Azért jött ide mindenki – mondta –, hogy átadja az európai szakszervezetek köszöntését, s hogy védjék meg közösen a munkavállalók jogait és méltóságát. Kifejezte a nemzetközi szolidaritás fontosságát, és megemlékezett azokról is, akik most Venezuelában vonulnak az utcára a békéért és a demokráciáért.
Beszélt a rabszolgatörvényről is, amely a tőke érdekeit szolgálja, s amelynél a magyar dolgozók szebb jövő érdemelnek. Ez nem segít abban, hogy az átlag alatt keresők többet vigyenek haza, s hogy a dolgozók harminc százaléka kikerüljön a szegénységből, ez csak az olcsó munkaerő kihasználó vállalkozások érdeke. Miközben a magyar dolgozók nem másodosztályú emberek, s véget kell vetni az egyes országok közötti bérkülönbségek kihasználásának. A kormányok dolga éppen az lenne, hogy lépéseket tegyen e bérkülönbségek mérséklésére.
Az érdevédő elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy támadás éri a dolgozókat, mert érdekeik védelme miatt Brüsszelhez is fordulnak, miközben a rabszolgatörvénnyel éppen a nemzetköz cégek érdekeit képviselik. Az ellenzékieskedés helyett a kormánynak be kelilene vonnia a dolgozókat az őket érintő kérdések megvitatásába, de ehhez erős szakszervezetekre van szükség
Éljen a munkás szolidaritás! – köszönt el ismét magyarul a szónok.
Az EPSU nemcsak egy szakszervezet, hanem egy olyan kollektíva, amely azért dolgozik, hogy a politikai döntéshozatalt befolyásolni tudják a munkások – jelentette ki Jan Goudriaan az Európai Közszolgálati és Szakszervezeti Szövetségének (EPSU) főtitkára, aki az érdekképviselet üdvözletét is elhozta. Szerinte azért van mit ünnepelni: a munkavállalói mozgalom történelmi eredményeit: a rövidebb a munkahetet, a szabad hétvégét, a fizetett szabadságot.
Másfelől legyen demokrácia a munkahelyeken, legyen szociális párbeszéd, és még van dolog bőven, hiszen a munkavállalók semmit nem kaptak ingyen, ezért sem engedhetik meg maguknak, hogy a mindenkori kormányok a korábban szerzett jogokat csorbíthassanak. És akad még miért küzdeni: magasabb bérekért, tisztességes munkafeltételekért, a munkahelyi demokráciáért, a szociális perbeszédért, a jobb munkakörülményekért, a szociális védelemért. Ezért támogatják a küzdelmet a rabszolgatörvény ellen is.
Tisztességesebb, igazságosabb Európát követel Jan Goudriaan, hangoztatva a közszolgálatban is a magasabb béreket: adjanak az államigazgatásban, az egészségügyben, a tanároknak, az óvónőknek is tisztességes fizetést. A demokráciát akarják védeni, s ehhez új rend kell. Végezetül hozzátette: az EP-választás alkalmat kínál, hogy válasszunk a haladás és a nacionalista, Európa-ellenes álláspont között – utóbbi szerinte kevés jót ígér a dolgozóknak.
Magasabb béreket akarunk! Együtt erősek vagyunk! – zárta beszédét szintén magyarul Jan Goudriaan.
– Május elseje a munkások ünnepe, a szolidaritás ünnnepe, és nem engedjük, hogy ezt elvegyék tőlünk – hangoztatta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke (MASZSAzok előtt is tisztelgünk most – fogalmazott –, akik a már természetesnek vett jogainkat, a nyolcórás munkaidőt, a nyugdíjat, a társadalombiztosítást kiharcolták, s mindezért sokak az életüket áldozták.
Kordás László európai béreket, a nemzetközi normáknak megfelelő munkavállalói és szakszervezeti jogokat követelt, meg természetesen a rabszolgatörvény visszavonását is. Szerinte a sikerhez ma is szükség van olyan hősökre, akik – dacolva a munkáltatói önkénnyel és az egzisztenciális félelemmel – kiállnak a dolgozók érdekiért.
Úgy látja, egyre többen vannak ilyen emberek, így esélyt lát arra, hogy eredményt lehet elérni például a sztrájkjog vagy a szociális párbeszéd intézményének – így a munkásokat érintő döntések előkészítésében való érdemi tárgyalások rendszerének – újra gondolására. Ez azonban összefogás nélkül nem megy – tette hozzá.
Élhessenek és ne csak megélhessenek a tudományos életben, az oktatásban, az egészségügyben dolgozók – ezt emelte ki beszédében Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke. A kormány kedvenc témájára, a migrációra utalva pedig kifejtette: ez tényleg nagy gond, csak másként. Nem ide jönnek a „migránsok”, hanem magyar emberek tömege hagyja el az országot, mert itthon nem látja a jövőt. Na, ez ellen kellene együttesen fellépni – emelte ki az érdekvédő.
„Magyarország a munkakörülmények színvonalában több évtizedet lépett vissza. Miközben az Európai Unió más országaiban csökken a munkaidő, emelkednek a bérek, nő a személyi önállóság és érvényesül az, hogy a döntéseket az érintettekhez egyre közelebbi szinten kell meghozni, Magyarországon a fentieknek az ellenkezője történik a munka világában!” – erre a kongresszusi állásfoglalásukra emlékeztetett Földiák András, a közszférában működő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elnöke.
Meg azt is megjegyezte, hogy a közszolgálatban foglalkoztatottak érdekeinek képviseletében sztrájkbizottságot hoztak létre, de a kormány nem hajlandó a tisztességes tárgyalásra, hanem igyekszik felszalámizni az érintett szakszervezeteket, és külön tárgyalna velük. Ez szerinte nem működik, és előbb-utóbb csak a munkabeszüntetés lehet a megoldás. Úgy gondolja, vihar kell az elhibázott törvények elsöpréséhez.
Május 29-ére a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) vezetője, Szűcs Tamás beszédében meg is hirdette az egész ágazatra kiterjedő sztrájkot, és elvárja mindenkitől, aki még hisz a sikerben, hogy vegyen részt benne. Tudja, hogy egy manipulatív és nagyon erős hatalommal kell megküzdeniük, amely minden eszközt megragad, amely mindent eszközt megragad ahhoz, hogy megakadályozzák a sztrájkot, amit a pedagógusok szerveznek, mégis belekezd a PDSZ – közölte. Azt követelik egyebek mellett, hogy a pedagógusbérek rendezését kössék a minimálbérhez, ami szerinte nagyjából 45-46 százalékos fizetésemelést jelentene.
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke felidézte: a magyar közszolgálati dolgozóknak saját „közrabszolgatörvényük” van, amely példátlan kiszolgáltatottságot jelent. Bár a kormányzati tisztviselők bérét emelték, arról senki nem beszél, hogy évtizedes bérbefagyasztás volt, ráadásul a béremelés mellett megvontak több nap szabadságot, szabadságot, az ebédidőt meg kivették a munkaidőből, és megszűntek az előmenetel törvényi garanciái is.
Az MKKSZ azt is követeli – emelte ki – hogy a kormánytisztviselők mellett a megyei és járási kormányhivatalok dolgozói is kapjanak végre tisztességes béremelést. Hangsúlyozta: tisztes munkáért tisztességes bért azonban csak erős szakszervezetek tudnak kiharcolni.
Meglehetősen kritikusan fogalmazott Kiss Nikoletta, a MASZSZ ifjúsági tagozatának vezetője is. Szerinte a fiatalok nem akarnak elmenni, ha megbecsülik a munkájukat és kiszámítható gazdasági környezetet biztosítanak a számukra. A fiatal nők nevében kifejtette: hiába az ígéretek, ha nem kapnak megfelelő garanciákat arra, hogy a szülés után is lesz biztos munkahelyük. A csok kapcsán pedig felvetette: amennyiben nincs tízmilliós önerő, az otthonteremtéshez az állam nem járul hozzá.
Az összes beszédet a Mérce.hu oldalán itt tekinthetik meg!
