Európai Szakszervezeti Szövetség: Igazságosabb Európát a munkavállalók számára

2019. május 30. - Magyar Szakszervezet

etuc.jpgA munka világának demokráciája csak szociális partnerséggel, szociális párbeszéddel, a kollektív jogok érvényesülésével valósítható meg, mert az érdemi párbeszéd a demokrácia része, a jó kormányzás elengedhetetlen eleme – hangzott el egyebek mellett az Európai Szakszervezeti Szövetség múlt heti kongresszusán.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) 2019. május 21-24. között Bécsben tartotta 14. kongresszusát az „Igazságosabb Európát a munkavállalók számára” mottóval. A rendezvényen a Magyar Szakszervezeti Szövetséget (MASZSZ) Kordás László elnök, Székely Tamás alelnök, Kiss Nikoletta, a MASZSZ ifjúsági tagozatának vezetője és Tóth Éva, a MASZSZ nőtagozat megbízottja képviselte. Az eseményen György Károly az ESZSZ Interregionális Tanácsa elnökségi tagjaként vett részt.

A legfelsőbb döntéshozó testület négyévente megrendezett ülésén most az ESZSZ 91 tagszervezetéből 79 és 9 ágazati európai szövetség volt jelen. Az ESZSZ-nek elsőízben sikerült elérnie, hogy a küldöttek csaknem fele – 48,5 százaléka – nő, míg a fiatalok aránya 15 százalékos volt. A 493 küldött mellett mintegy 850 meghívott és megfigyelő követhette a helyszínen a kongresszus munkáját, amit élőben is közvetítettek.

A kongresszus értékelte az előző időszak tevékenységét, megvitatta és elfogadta a következő négy év programját, és megválasztotta a szervezet új titkárságát és vezetőségét.

Felszólalt Jean Claude Juncker, az európai bizottság elnöke és Alexander van der Bellen osztrák szövetségi elnök is. Juncker beszámolt az általa vezetett bizottságnak az unió szociális napirenddel kapcsolatos munkájáról, hangsúlyozva, hogy azt a szociális partnerek bevonásával tovább kell vinni. Kiemelte, hogy a szakszervezetek partnerek lehetnek a demokratikus pártoknak a szélsőségek visszaszorítása érdekében kifejtett tevékenységében.

Van der Bellen üzenete: „Ha nem lennének a szakszervezetek, ki kéne találni őket!”

A kongresszus tartalmi előkészítése 2018 októberében kezdődött, amelynek során a tagszervezetek megbízottjaiból álló kongresszusi előkészítő bizottság több körben, hosszadalmas viták során állította össze a 2019-2023-as időszakra vonatkozó dokumentumot – cselekvési tervet – és annak fő mondanivalóját, a prioritásokat összegző „Bécsi Nyilatkozatot” (ez a mellékletben olvasható).

A program – amelynek véglegesítését a napokban végzi el az ESZSZ titkársága, s amit ezt követően magyar nyelven is közzéteszünk – hat pontban határozza meg az ESZSZ feladatait:

  1. Demokrácia és jobb jövő építése az európai munkavállalók számára.
  2. Tisztességes gazdasági és társadalmi közeledésen, összhangon alapuló új és haladó gazdasági modell formálása.
  3. Harc a magasabb bérekért, az erősebb kollektív alkukért és a munkavállalói jogok hatékony érvényesítéséért.
  4. Igazságos átalakulás, a tisztességes digitalizáció és iparpolitika védelme.
  5. Az Európai Szociális Modell újraindítása és a munka jövőjének átalakítás a Szociális Jogok Európai Pillérének hatékony megvalósítása révén.
  6. A szolidaritáson, egyenlőségen és a társadalom bevonáson alapuló migráció és globalizáció.

A kongresszusi program és a felszólalók – összesen 180-an nyilvánítottak véleményt – nagy többsége elsősorban az európai parlamenti választással kapcsolatban hívta fel a figyelmet a kontinensen erősödő szélsőjobb, populista, nacionalista és euroszkeptikus erők előretörésének veszélyeire, a demokráciát, a munka világát érő támadásokra. Egyöntetű az a vélemény, hogy a munkavállalói jogokat, a szakszervezeti értékeket meg kell védeni és a szakszervezeteknek ezért fel kell lépniük.

A szövetség politikájának központi eleme az Európai Unió szociális dimenziójának erősítése a jogalkotáson és a gyakorlati jogérvényesítésen keresztül a közösségi szintű szociális jogszabályok elfogadásával, az európai és nemzeti szociális párbeszéd és a kollektív alku rendszerének megerősítésével. Hangsúlyosan jelenik meg az igény, hogy mindezek jogilag kötelező erővel bírjanak. A küldöttek ebben, mint ahogyan a többi uniós szintet érintő kérdésben gyakorlatilag követelési/ajánlási listát állítottak össze az ősszel beiktatásra kerülő új Európai Bizottság, az új Európai Parlament és az Európai Tanács számára.

A szövetség elengedhetetlennek tartja az európai szociális modell valódi megerősítését, azzal, hogy a tagállamok és az uniós intézmények érvényt szerezzenek a szociális jogok európai pillérében meghatározott 20 alapelvnek, hogy azokat valóban meg is valósítsák. E témához kapcsolódott „A szociális jogok európai pillérétől Európa társadalmi szerződéséig” címen folytatott pódiumbeszélgetés Antonio Costával, Portugália miniszterelnökével. Az üzenet egyértelmű: a munka világának demokráciája csak érdemi szociális partnerséggel, szociális párbeszéddel, a kollektív jogok érvényesülésével valósítható meg, mert az érdemi szociális párbeszéd a demokrácia része, a jó kormányzás elengedhetetlen eleme.

A szövetség tagszervezetei érveket sorakoztattak fel a munka világának átalakulása, a digitalizáció, a robotizáció hatásai kapcsán, s azzal összefüggésben is, hogy miért elengedhetetlen a munkavállalókat érintő folyamatok, azok hatásainak feltárása, s a döntések előkészítésébe miért is kell bevonni a munkavállalók képviselőit. A szakszervezeteknek érdemi részeseivé kell válniuk az új foglalkoztatási, munkavégzési formák alakításában, hogy hatékony védelmet nyújthassanak a munkavállalók jogainak érvényesítése érdekében. Komoly kihívás a bizonytalan munkavégzési formák, az elsősorban a fiatalokat érintő nem hagyományos foglalkoztatásban munkát vállalók megszólítása és szervezése.

A kongresszus síkra szállt a kollektív alku rendszerek megerősítése és továbbfejlesztése mellett. Az ehhez a témához kapcsolódó panelbeszélgetésben Nicolas Schmit volt luxemburgi külügyminiszter – akit az Európai Bizottság lehetséges foglalkoztatási, szociális biztosaként is említenek – kifejtette, hogy a kollektív alku alapvető része a szociális piacgazdaságnak, ami nem működhet erős szakszervezetek nélkül. A Bizottságnak komoly szerepe van a kollektív alkut illető kérdésekben, s ott volt a kollektív alku rendszerének meggyengítésénél a válság utáni években, s ezért ott kell lennie annak megerősítésnél is!

Nagy hangsúlyt kapott a tisztességes bérezés kérdése is, az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, a béregyenlőtlenségek és a társadalmak szétszakítottságához vezető politikák felszámolásának szükségessége. E témához kapcsolódóan került sor Joseph Stiglitz, a Columbia Egyetem Nobel-díjas közgazdászprofesszorának előadására „Globális és európai gazdaság alternatív víziója” címmel.

Stiglitz beszédének központi témája a globális egyenlőtlenségek kérdése volt, és rámutatott a globalizáció rendkívüli negatív, antidemokratikus, igazságtalan következményeire, kiemelve, hogy fel kell számolni a gazdasági eredmények elosztásának jelenlegi rendkívüli aránytalanságát. Adatokkal támasztotta alá, hogy miként növekszenek a gazdasági, jövedelmi különbségek és egyenlőtlenségek – az alsó 90 százalék stagnál, felső 10 százalék gyarapszik. Hangsúlyozta, hogy azok a társadalmak sikeresek, ahol kisebbek az egyenlőtlenségek, és erős a társadalmi kohézió.

Napjainkra már meghaladott az a nézet, hogy a piac önmagában képes szabályozni a gazdaságot, azaz nem érvényes a piacok „mindenhatóságába” vetett hit, és szükséges a piacok működésébe való állami beavatkozás – a szociális partnerek részvételével. A beavatkozás igénye felmerül a „nagyhatalmú” multinacionális vállalatokkal kapcsolatban is, és rámutatott a társadalmi felelősségvállalás fontosságára. Mindehhez a piacok és a nemzetközi nagyvállalatok működésének szabályozására és ellenőrzésére van szükség.

Szólt Stiglitz a gazdasági növekedés és a termelékenység mérésének jelenlegi ellentmondásairól, valamint kiemelte egy uniós szintű „Szolidaritási Alap” létrehozásának fontosságát, ami egy közösségi szintű, a munkanélkülieket támogató rendszer felállításáról és működtetéséről szólna. Előadását követően dedikálta új könyvét amelyben alternatívákat keres a jelen kor neoliberális gazdaságpolitikáival szemben (People, Power and Profits: Progressive capitalism for an age of discontent – Emberek, erő, profit: progresszív kapitalizmus az ellentmondások korában).

A klímaváltozás, a környezet védelmének témája a következő négy év során kiemelt figyelmet kap a szövetség munkájában. Ezt bizonyították a küldöttek hozzászólásai is – egy „halott bolygón” nincsenek munkahelyek sem. A témával – ami nem egy tekintetben ellentmondásos a munkavállalókra, a gazdaság átalakulására való hatásokat illetően – egyre több szakszervezet foglalkozik.

Az európai szövetség folytatja a munkáját annak érdekében, hogy megvalósuljon a nők és férfiak esélyegyenlősége, megszüntetve a foglalkoztatás és bérezés kapcsán tapasztalt megkülönböztetést. A következő időszakban is nagy figyelmet kap a munkavédelem kérdése, a munkavállalók életének, egészségének és testi épségének védelme.

A kongresszus foglalkozott a munkaerő mozgásának kérdéseivel, a tisztességes mobilitás feltételeinek megteremtését célozva, s ehhez kapcsolódóan közösségi lépésekre szólított fel az „agylopás” megszüntetése, a szociális dömping elkerülése, a minden európai polgár számára biztosítandó méltó szociális biztonság – ellátások – érdekében. Ezzel kapcsolatban is megjelent a bérek növelése, az unió egyes térségei, különösen a keleti és nyugati régiók közötti gazdasági és bérkonvergencia mielőbbi megvalósulásának szükségessége.

A szabályozott migráció, a menekültügy, a befogadás, integráció témájához Enrico Letta volt olasz miniszterelnök, a párizsi PSIA Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének rektora, a Jacques Delors Intézet elnöke volt a panelbeszélgetés részese, aki mérleget vont – s nem kedvezőt – a tagállamok kormányainak és az Európai Bizottság e kérdéssel kapcsolatos tevékenységéről.

A kongresszus zárónapján három sürgősségi határozatot fogadtak el a kormányválság napjait élő osztrák belpolitikai helyzetről, a Brexit munkavállalókat érintő következményeiről és az iráni szakszervezeti tagokat érő brutális támadásokról, védelmükről és szabadságuk követeléséről.

A kongresszus megválasztotta az alapszabály módosításával átalakított vezető- és irányító testületeit. Így a jövőben a főtitkár és két főtitkárhelyettes mellett eggyel kevesebb, három szövetségi titkár vezeti a titkárságot. Újraválasztották Luca Visentini főtitkárt (76,6 százalék), helyettes lett az ír Esther Lynch (84,7 százalék) és a svéd Per Hilmersson (80 százalék), és szövetségi titkárnak választották az észt Liina Carrt (75 százalék), a német Isabelle Schömannt (83,2 százalék) és a fiatal belga Ludovic Voet-et (86,8 százalék). Az ESZSZ elnöke a francia Laurent Bergert (CFDT) lett, a négy alelnök a spanyol José María (Pepe) Álvarez, a belga Miranda Ulens, a dán Bente Sorgenfrey és a cseh Josef Středula lettek. Az új összetétel a korábbinál nagyobb esélyt ad arra, hogy a kelet-közép-európai régió szakszervezeteinek érdekei hangsúlyosabban legyenek megjeleníthetők.

ESZSZ Bécsi Nyilatkozat 2019-2023

(nem végleges változat)

Döntő jelentőségű és kihívásokkal teli időszak ez Európa és az európai szakszervezeti mozgalom számára. 

A szabályozatlan globalizáció, a gazdasági válság és a megszorítások, az éghajlatváltozás miatt a gazdaságban és a munkaerőpiacon bekövetkezett változások, a digitalizáció és automatizálás hatásai a munkavállalók és szakszervezetek jogai és az európai szociális modell ellen irányuló támadások, a migrációs és mobilitási áramlások kérdései, amelyek gyakran diszkriminációhoz és kizsákmányoláshoz vezetnek, s a szélsőjobb, a szuverenista, nacionalista, neofasiszta és idegengyűlölő erők megerősödése, az Európai Unió demokratikus értékeinek veszélyeztetése – mindez súlyosan aggasztó Európa és az európai munkavállalók jövője szempontjából.

A szakszervezeti mozgalom is felelős azért, hogy megvédjük a demokráciát és az európai szociális modellt, amely az elmúlt évszázad legfontosabb vívmánya, s ami a békére, az emberi és a munkavállalói, szociális és környezeti jogokra, igazságos és egyenlő élet- és munkakörülményekre, s ennek részeként a minőségi közszolgáltatásokra és oktatási rendszerre épül.

***

Hogy mindez megvalósuljon, az ESZSZ és tagszervezetei hatékony szakpolitikát dolgoztak ki az európai gazdaság, társadalom és munkaerőpiac számára, erős és hatékony eszközöket és lépéseket valósítanak meg, amelyek megerősítik a szakszervezetek szerepét, hogy a munkavállalók számára is konkrét és pozitív eredmények szülessenek, különös tekintettel az alábbiakra:

  • Új, haladó és fenntartható gazdaságpolitika; béremelés és felfelé irányuló bérfelzárkóztatás az országok és ágazatok között; foglalkoztatás minőségi munkahelyeken, a heti munkaidő csökkentése a bérek csökkentése nélkül, a munkaidő-beosztás ellenőrzése; a munkavállalók jogainak kiterjesztése és védelme, szociális védelem és közszolgáltatások; a szociális párbeszéd újraindítása, lefedettségének kiterjesztése és a munkavállalói részvétel támogatása; igazságos átmenet, fenntartható globalizáció és progresszív kereskedelem; tisztességes mobilitás, közös migrációs és menekültügyi politika, amely a jogok tiszteletben tartására és egyenlő bánásmódra épül.Ez a legjobb módja annak, hogy javítsuk tagjaink élet- és munkakörülményeit, s alakítsuk a munka világának jövőjét.
  • Megújult és erősebb szakszervezeti mozgalmat építünk, amely mobilizál és szervez, választ ad az előttünk álló kihívásokra, s képes előre jelezni és alakítani az eljövendő változásokat. Egy olyan szakszervezeti mozgalmat építünk, amely része az európai demokratikus társadalmi fejlődésnek.
  • Egy erős és demokratikus szakszervezeti mozgalmat építünk a jövő számára, amely képes megváltoztatni a meglévő gazdasági és munkaerőpiaci politikát, befogadja azokat, akik most nem részesülnek sem védelemben, sem jogokban, akikre nem vonatkozik az egyenlő bánásmód: a nőket, a fiatal és szabálytalan foglalkoztatásban dolgozókat, az önfoglalkoztatottakat és a platform-munkavállalókat, az árnyékgazdaságban dolgozókat, a migránsokat és utazó munkavállalókat, a fogyatékossággal élőket vagy a megkülönböztetés bármely formájában, egyebek között a szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatti diszkriminációban érintetteket.

Az európai szakszervezeti mozgalom Igazságosabb Európát épít a munkavállalóknak

***

Az EU szociális piacgazdaságának alapjául szolgáló társadalmi szerződés veszélyben van, mert Európa-szerte rossz választ adtak a gazdasági válságra azzal, hogy megszorító intézkedéseket és deregulációt vezettek be így elterjedhetett a szociális dömping és a munkaerő kizsákmányolása, kihasználása. A szociális jogok európai pillére és az új jogszabályok fontos lépést jelentenek afelé, hogy helyreállítsuk az Európai Szociális Modellt – de ez önmagában még nem lesz elegendő.

Európának egy megújult társadalmi szerződésre van szüksége – amely meghatározza az állam, a munka és a tőke, a három különböző társadalmi csoport közti viszonyt. Az intézményeknek felelősséget kell vállalniuk a szociális piacgazdaság megerősítése érdekében. A vállalatoknak előnyt kell jelentsen az egységes piac, ugyanakkor nem aknázhatják alá azzal, hogy kizsákmányolják a munkavállalókat, nem fizetnek adót és társadalombiztosítási járulékokat. 

Az ESZSZ útjára indítja a megújult európai társadalmi szerződést és azon fog dolgozni, hogy mindez az európai, nemzeti és munkáltatói szervezetekkel folytatott tárgyalásokon keresztül megvalósulhasson, egyebek között olyan kiemelt kezdeményezésekkel, mint:

  1. A társadalmi haladásról szóló jegyzőkönyv, amely elsődlegessé teszi a munkavállalói, szakszervezi és szociális jogokat, ezeket felveszi a az EU-szerződésekbe, s jogszabályok és intézkedések alapján kötelezően végrehajtatja azokat. 
  1. Rendkívüli terv újraindítása több állami és magánberuházásért a minőségi munkahelyek teremtésére érdekében a gazdaság minden ágazatában, és állami beruházásokért a közszolgáltatások, közjavak és a szociális védelem terén.
  2. Az EU gazdasági irányításának, az Európai Szemeszter, az Európai Monetáris Unió és az EU költségvetésének megreformálása, a társadalmi igazságosság, a munkahelybarát beruházások, a tisztességes és progresszív adózás és az emberek jóllétének növelése érdekében – mindez az EU gazdaságpolitikájának egyetlen célja lehet.
  3. Az európai szociális modell újjáalakítása a szociális jogok európai pillérének megerősítésével és megvalósításával – intézkedések, jogszabályok, szociális szabályozás, kollektív szerződések és hatékony újraelosztási intézkedések révén, valamint a felfelé irányuló felzárkóztatás eszközeivel.
  4. A két- és háromoldalú szociális párbeszéd megerősítése európai, nemzeti és ágazati szinten – kibővített jogalkotással, szakpolitikával, megállapodásokkal és a kapacitásépítés finanszírozásával.
  5. Partnerség a kollektív tárgyalásokért – általános béremelés és a bérek, valamint a mindenkire kiterjedő munkakörülmények felfelé irányuló felzárkóztatása érdekében. A partnerség alapján a Tanács adjon ki ajánlásokat és lehetőség szerint egy keretirányelvet, ami minden tagállamban kialakítja és megszilárdítja az erős és független nemzeti szintű kollektív tárgyalásokat és a munkavállalói és szakszervezeti jogokat.
  6. Több erőfeszítésre van szükség a munkahelyeken és a társadalomban a nemek közötti egyenlőség érvényre juttatásáért, ezek között jogszabályokra és intézkedésekre, hogy megszűnjön a diszkrimináció minden formája, különösen a nemek közötti bérszakadék.
  7. Az éghajlatváltozás, a digitalizáció, automatizálás és a globalizáció igazságos átmenetként való kezelése, amely – EU-jogalkotás, szakpolitikai intézkedések és külön erre a célra létrehozott finanszírozás segítségével – biztosítja, hogy senkit ne hagyhassunk hátra.
  8. A versenyjog, a társasági jog megreformálása és a belső piacon a kellő gondosságra és a beszállítói láncokra vonatkozó új jogszabályok, amelyek biztosítják, hogy teljes mértékben érvényesüljenek a munkavállalói, szakszervezi és szociális jogok.
  9. Az EU információs és konzultációs jogszabályainak megreformálása, az igazgatótanácsban való munkavállalói képviselet, az európai üzemi tanácsok erősítése, a munkahelyeken és a gazdaság megváltoztatásában és szerkezetváltásában a munkavállalói részvétel ösztönzése.
  10. A jövő munkájának alakítása az EU jogi keretével, hogy csökkenjen a szabályozatlan és bizonytalan foglalkoztatás, hogy kiterjesszük a munkavállalói jogokat és védelmet az új foglalkoztatási formákra, hogy véget vessünk a szociális és „bérdömpingnek”, s tisztességes munkavállalói mobilitást, egyenlő bánásmódot biztosítsunk mindenki számára. 
  11. EU-jogszabályok kezdeményezésével mindenki számára elérhető valósággá kell tenni az életen át tartó tanuláshoz és képzéshez való jogot.
  12. Fokozottabb fellépéssel kell kialakítani Európában egy igazságos és fenntartható európai menetrendet a migrációs, globalizációs, nemzetközi kereskedelmi és külső és szomszédsági politikák terén egyebek között a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend (Agenda 2030), s más ENSZ-szerződések és eszközök, ezek között az ILO-egyezmények teljeskörű végrehajtásával.

(Fotó: az Európai Szakszervezeti Szövetség új vezetői)

A bejegyzés trackback címe:

https://veledvagyunk.blog.hu/api/trackback/id/tr4614869374

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.