A reálbérek nem követik a termelékenység emelkedését, ezzel a növekedés béremelés nélkül következik be az Európai Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint. A magyarországi mutatók – hét másik uniós tagállammal együtt – még mindig nem érték el a 2008-as válság előtti inflációval kiigazított reálbérszintet, mert mínusz egy százaléknál tartunk.
Az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) 2019-es elemzése (Benchmarking Working Europe) a szociális Európa mibenlétének látleletét adja, és a helyzet elemzésére építve javaslatokat fogalmaz meg a továbblépést illetően. A dokumentumban áttekintik, hogy a tagállamok milyen irányba haladnak, és hogyan teljesítenek uniós összehasonlításban. Hangzott el mindez a Friedrich Ebert Stiftung alapítványnak a Magyar Szakszervezeti Szövetség által is támogatott konferenciáján Budapesten.
Bár a legtöbb munkaerőpiaci indikátor szerint a gazdasági helyzet visszaállt a válság kitörése előtt szintre, továbbra is komoly problémák várnak megoldásra. Így például a reálbérek nem követik a termelékenység emelkedését, ezzel a növekedés béremelés nélkül következik be.
Ebből a szempontból kiemelendő, hogy a magyarországi mutatók – hét másik uniós tagállammal együtt – még mindig nem érték el a 2008-as válság előtti inflációval kiigazított reálbérszintet, mert mínusz egy százaléknál tartunk. Ez a mutató az Egyesült Királyságban ugyancsak mínusz egy, Olaszországban mínusz kettő, Spanyolországban mínusz három, Görögországban mínusz 23, Portugáliában mínusz négy, Horvátországban mínusz 11, Ciprusban mínusz hét százalékon áll. De a zéró növekedéssel még Finnországban és Belgiumban is stagnálnak a reálbérek.
Továbbra is megoldásra várnak olyan konfliktusok, mint a munkavállalók szervezkedéshez való joga vagy a versenyjog érvényesülése. A szakszervezetek szerint átfogó európai stratégiára van szükség a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések kezeléséhez is.
Az általános makrogazdasági helyzetet illetően a tanulmány három fő kihívásra hívja fel a figyelmet, amit kezelni kell: a gyenge termelékenység, a növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek és a jelenlegi gazdasági modell szembeállása az éghajlatváltozás visszafordítására vagy megállítására irányuló politikákkal. Mindezen kérdések alapja a beruházások, ideértve a társadalmi befektetéseket ösztönzése. Ezért fontos és messzemenő reformokra van szükség az egyes országok makrogazdasági politikáját tekintve.
A tanulmány kiemeli a munkahelyi demokrácia fokozottabb érvényesülésének szükségességét, rámutatva, hogy a munkavállalók erősíthetik a politikai demokráciát és csökkenthetik az egyenlőtlenségeket. A dolgozók demokratikus ellenőrzési lehetőségei hozzájárulhatnak az életkörülményekkel való elégedettség általános javulásához, a termelékenyebb és elkötelezettebb munkavállalói réteg kialakulásához, mert a nagyobb arányú dolgozói részvétel innovatívabb és fentartható vállalatok létrehozásához vezet. Azaz a munkahelyi demokrácia erősítése segíthet a tanulmányban megállapított számos hiányosság leküzdésében.
Ahogyan az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára, Luca Visentini fogalmazott „a jelentés megállapításai bizonyítják, hogy a válságon még nem vagyunk túl minden országban, és ahol a kilábalás megtörtént, a munkavállalók ott sem nem kapják meg a profitból őket megillető részt. Ennek pedig az az oka, hogy megszorító intézkedésekkel leépítették a minimálbérre és a kollektív alku megállapítására vonatkozó rendszereket, s nagymértékben növelték az egyenlőtlenségeket. Az unióban sürgős szükség van a bérek emelésére – elsődlegesen a munkáltatók és szakszervezetek közötti kollektív alku ösztönzésével és lehetővé tételével”.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség továbbra is változatlanul arra törekszik, hogy a magyarországi dolgozók tisztességes bért kapjanak, ami megfelel az értékteremtő munkájuk eredményének.
(Fotó: 24.hu)