Lakáskassza: megint a saját polgárait rövidíti meg a kormány

2018. október 17. - Magyar Szakszervezet

laka_skassza.jpgA kormány a saját állampolgárai érdekeit figyelmen kívül hagyva hoz – általában minden egyeztetés nélkül – döntéseket. A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint ilyen a lakástakarék-pénztári betétek állami támogatásának megszüntetése is.

Tovább

Családok éve: a szakszervezet a munka világának családbarát szabályozását sürgeti

csala_dbara_t.jpgTovábbi intézkedéseket kell tenni a nők munkába való visszatérésének támogatása érdekében, így valamennyi család számára hozzáférhetővé kell tenni a bölcsődei és óvodai ellátást – hangsúlyozza a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nőtagozata.

Tovább

Az egykulcsos adórendszer átalakítását szeretné a szakszervezet 

media_n.jpgA mediánbér 2016 májusában körülbelül 194 ezer forint volt, 2018-ban pedig 242 ezer forintra tehető, ugyanakkor a KSH számításai szerint 2016 májusában 262 ezer forint, 2018 májusában pedig 327 és fél ezer forint volt az átlagbér. A munkavállalók jelentős része ezért érzi úgy, hogy a statisztikai adatokkal valami baj van.

Tovább

Idősek Világnapja: mi lehet egy tisztes életút jutalma?

nyugdij-magyarorszagon.jpgOktóber 1-je az idősek világnapja. A Magyar Szakszervezeti Szövetség, amelynek ötvenezer nyugdíjas tagja van, ezt az alkalmat is felhasználja arra, hogy kiálljon azok mellett is, akiknek a munka világa után után súlyos megélhetési nehézségekkel kell szembenézniük.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség által is támogatott létminimum- és társadalmiminimum-kutatásból tudjuk, hogy 2017-ben Magyarországon a nyugdíjas korúak egy főre jutó létminimuma körülbelül 81 és fél ezer forint volt. A Magyar Államkincstár adatai alapján 345 ezren kaptak ennél kisebb összegű ellátást. A létminimum-számítást végző Policy Agenda szerint azonban még komolyabb problémát jelent, hogy nagyjából 155 ezer olyan idős ember van, aki a szintén nyugdíjas párjával él, s kettejük bevétele sem éri el a két fős háztartások esetében számított 140 ezer forintos létminimumot.

Ezek a háztartások tehát igen szerény fogyasztást engedhetnek meg maguknak, és egyáltalán nincs belső tartalékuk arra, hogy bármilyen váratlan kisebb kiadást finanszírozni tudjanak. De sokszor még arról is dönteni kényszerülnek, hogy gyógyszert vagy élelmiszert vásároljanak.

Ugyanakkor súlyos társadalmi egyenlőtlenségekre figyelmeztet, hogy majdnem háromszor több a falvakban a létminimum alatt tengődő nyugdíjas háztartások száma, mint a fővárosban vagy a megyei jogú városokban. Ennek egyértelmű oka a bérkülönbségek évtizedes hatása.

Nyugdíjas korúak létminimuma és társadalmi minimuma

 

 

Létminimum 2017.

Társadalmi minimum 2017.

Egy fős nyugdíjas korú háztartás

81 405 forint

105 948 forint

Két fős nyugdíjas korú háztartás

140 198 forint

182 466 forint

 

A létminimum-számítás programját kiterjesztettük a társadalmi minimum meghatározására is. Ez persze még mindig csak igen szerény fogyasztási szintet jelent, de – az alapvető szükségletek kielégítésén felül – racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások igénybevételére is lehetőséget nyújt, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak. Ennyi pénzből már némi tartalék is képezhető, amely fedezetet biztosít kisebb rendkívüli kiadásokra.

Tavaly a nyugdíjas korúak társadalmi minimuma egy fős háztatás esetén nem egészen 106 ezer forint volt. Mintegy 540 ezer nyugdíjas van, aki ennél kevesebb pénzből kényszerül megélni. Településtípusok alapján nézve ismét jelentős területi egyenlőtlenségek mutatkoznak: a fővárosban az időskorú háztartások 17 százaléka él a társadalmi minimum alatt, míg a községekben 49 százalékos ez az arány. Tehát falun minden második nyugdíjas nagyjából nyomorog.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja egyértelmű: a társadalom nem engedheti el azok kezét, akik időskorukra méltatlan anyagi helyzetbe kerültek. A probléma több százezer embert érint, ezért rendszerszintű megoldást kell találni. Ez pedig a minimális nyugdíj mértékének drasztikus emelése nélkül elképzelhetetlen. A cél csak az lehet, hogy a nyugdíjminimum érje el legalább az időskorúak létminimumának szintjét.

 

Juhász László

a MASZSZ nyugdíjas tagozatának vezetője

Kordás László

a MASZSZ elnöke

(Fotó: berkalkulator.hu)

Mekkora béremelés jöhet jövőre?

minima_lbe_r.jpgA minimálbérek legalább tíz százalékot meghaladó növekedését tartja indokoltnak jövőre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Például a közszolgáltatások terén viszont az átlagbér akár 15-20 százalékos emelését követelik az érdekképviseletek. Kordás szerint a kettő összefügg: amennyiben a minimálbér emelkedik, annak az átlagbérre is jelentős hatása van. A minimálbérre vonatkozó tárgyalások várhatóan novemberben kezdődnek.

Tovább

Újabb tüntetés is jöhet a cafetéria megadóztatása ellen?

mvm1.jpgA béren kívüli juttatások, különösen azok öngondoskodást szolgáló elemeinek tervezett megadóztatása miatt demonstrált a villamosipari szakszervezet. Az érdekképviselet – immár a konföderációk szervezésében – további tüntetéseket kezdeményezne. A Magyar Szakszervezeti Szövetség ezt kész támogatni.

Tovább

Kordás: A munkavállalók tisztességes megélhetést biztosító béreket akarnak

korda_satv.jpgA minimálbérnek jövőre meg kellene haladnia a 150 ezer, a szakmunkás garantált bérminimumnak a kétszázezer forintot, tehát tíz százalék feletti növekedést várnak – ezt nyilatkozta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az ATV-nek. A cafetéria adóztatásának szabályai kapcsán pedig azt mondta, a cél, hogy megegyezésre jussanak a munkáltatókkal: vállalják át a növekvő adóterheket, tehát a dolgozók nettó pozíciója ne változzék.

Tovább

Hurrá, nyaraltunk! Vagy mégsem?

balaton.jpgFriss adatok még nem állnak rendelkezésre, de valószínű, hogy a magyarok legalább fele az idén sem utazott el sehová. Nagyjából ennyien élnek a társadalmi minimumnál alacsonyabb jövedelemből, így nekik esélyük sincs arra, hogy üdülésre költsenek.

Tovább

A közlekedési dolgozók túlterheltsége bármikor tragédiához vezethet

veke1.jpgAggódnak a túlmunka mértéke miatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség közlekedési tagozatának tagszervezetei, miután az ágazatban csaknem általánossá vált, hogy a járművezetőket és a forgalmi dolgozókat akár évi háromszáz óra túlmunkára kötelezik, így az emberek 12 helyett több mint 13 hónapot dolgoznak. Ez veszélyes üzem, ahol a kimerült emberek bármikor súlyos balesetet is okozhatnak.

Tovább