A MASZSZ a „rabszolgatörvény” ügyében az Európai Bizottsághoz fordult

2019. február 01. - Magyar Szakszervezet

Az Európai Bizottsághoz fordult a Magyar Szakszervezeti Szövetség a munka törvénykönyvének a túlmunka szabályait érintő módosításai miatt, mert azok sérthetik a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló uniós irányelv rendelkezéseit.

Tovább

Hurrá, nyaraltunk! Vagy mégsem?

Friss adatok még nem állnak rendelkezésre, de valószínű, hogy a magyarok legalább fele az idén sem utazott el sehová. Nagyjából ennyien élnek a társadalmi minimumnál alacsonyabb jövedelemből, így nekik esélyük sincs arra, hogy üdülésre költsenek.

Tovább

A visegrádi országok szakszervezetei lehetőséget látnak a kelet-nyugati bérszakadék csökkentésére

A V4-ek szakszervezetei támogatják az Európai Szakszervezeti Szövetség kezdeményezését az európai bérszövetség megindítására, aminek célja, hogy minden európai részesedjen az unióban létrehozott jövedelemből és javakból, s a lemaradtak felzárkózzanak.

Tovább

„Az erős szakszervezetek egy ország alakító erői lehetnek”

„A szakszervezetek, ha elég erősek, alakító erői lehetnek egy országnak” – ezt vallja a legnagyobb német szakszervezeti tömörülés, a DGB elnöke, aki múlt szombaton a Magyar Szakszervezeti Szövetség meghívására Budapesten járt.

Tovább

Miért is keres kevesebbet a magyar melós?

Szemelvények a Magyar Szakszervezeti Szövetség Fehér könyvéből

A magyar munkás fizetése esetleg csak harmada-negyede a németéhez képest, vagyis nálunk az élőmunka költsége sokkal alacsonyabb. A jóval szerényebb bérért viszont a foglalkoztatottak egy multinál ugyanannyi idő alatt nagyjából ugyanannyit termelnek, vagyis lényegesen kisebb részt kapnak a profitból.

Tovább

A britek tényleg irigylik a magyar béremeléseket?

Kétségtelen, hogy a reálkeresetek Magyarországon mintegy tíz százalékkal nőttek tavaly, de Angliában az éves átlagfizetés átszámítva közelít a tízmillió forinthoz, ami háromszor annyi, mint nálunk. Egyelőre még cserélnénk velük.

Tovább

Az AB szerint a közmunkásnak csak a húsz nap alapszabadság jár

Nincs azzal semmi baj az Alkotmánybíróság szerint, hogy a közfoglalkoztatottakat mindössze húsz nap szabadság illeti meg évente, miközben a „rendes” munkavállalóknak életkoruktól függően pótszabadság is jár, ami egy 25 esztendős dolgozó esetében plusz egy, de 45 év felett már tíz nap.

Tovább

Miért keres harmadával többet egy férfi a női kollegájánál?

Az Európai Unióban átlagosan 39,6 százalék a nemek közötti bérkülönbség az összkeresetet tekintve – persze a nők kárára. A nők órabére 16,3 százalékkal kisebb, mint a férfiaké, de Magyarországon a különbség „csak” 14 százalék, míg a teljes jövedelmet tekintve a férfiak előnye már 32 százalék.

Tovább

Orbán szerint a magyar modell működik, de a szakszervezetek ennél azért többet remélnek

Az Európai Uniónak erős, hatékony és fenntartható szociális dimenzió nélkül nincs jövője, s a szociális jogok európai pillérének kihirdetése a Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint fontos lépés ebben az irányban.

Tovább

Nem egyetlen munkaszüneti napon múlik a magyar gazdaság versenyképessége

A hollandok és a németek évi négyszáz órával dolgoznak kevesebbet, mint a magyar munkavállalók, s náluk a bruttó hazai termék három-három és félszerese a hazainak. Tényleg december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításán múlik a magyar gazdaság versenyképessége? Aligha.

Tovább