Jóval három százalék feletti nyugdíjemelést, 2021-re pedig igazságosabb számítást, a vegyes indexálású rendszer bevezetését követeli a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa. Nem először állítják, hogy nyugdíjasok százezrei nyomorognak, miközben legalább tíz hónapig a legszegényebbek, a létminimumon vagy alig a felett élők finanszírozzák az állami költségvetés egy részét.
Hiába gondolják a kormánynál, hogy az év végi nyugdíjprémiummal megoldják az idős emberek megélhetési problémáit, mert egyértelmű tény: a költségvetés egy részét tíz hónapig a nyugdíjasok nagy többsége finanszírozza, miközben százezrek éppen csak nem halnak éhen – állítja a legnagyobb nyugdíjas szervezeteket tömörítő Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET). A szerveződés a nyugdíjemelés módszerének és mértékének megváltoztatása mellett elvárja a 2020-ra kalkulált három százalékos infláció mértékének megfelelő nyugdíjemelést, majd 2021-re az igazságosabb, vegyes indexálású – a béremelésekkel és a gazdaság növekedésével arányos, illetve az inflációt is tekintetbe vevő – számítási rendszer bevezetését.
Igaz, a nyugdíjak novemberi kiegészítése és a nyugdíjprémium pillanatnyi megkönnyebbülést jelent csaknem másfél millió idős embernek, de tévedés azt gondolni, hogy ez a módszer lehet a végleges megoldás az idősek súlyos megélhetési problémáira – szögezte le Juhász László. A NYUSZET elnöke szerint a nyugdíjemelésnek ez a módszere, vagyis az év végi tűzoltás hosszú távra konzerválhatja a jelenlegi gyakorlatot: tíz hónapig a létminimumon és alig felette élő nyugdíjasok finanszírozzák az állami költségvetés egy részét. Ezt az állapotot az éves infláció alultervezése okozza. Ehhez csatlakozik a nyugdíjprémium intézménye, amelynek bevezetése, az inflációkövető nyugdíjemeléssel együtt a gazdasági világválság hazai következménye volt. Ám ma már „Magyarország jobban teljesít”, s ha ez így van, akkor a NYUSZET szerint ebből a nyugdíjasoknak is profitálniuk kell.
A szervezet a néhány hónappal ezelőtti megalakulásakor is kijelentette, sok százezer nyugdíjas érdekében elvárja, hogy a kormány változtasson a jelenlegi gyakorlaton, s álljon át a vegyes indexálású számítási rendszerre, amely a gazdaság mindenkori állapotához, valamint a bérekhez is sokkal jobban igazodik. Ez a követelés azonban láthatóan nem érte el a kormány ingerküszöbét – állapítja meg az elnök. Mindemellett a nyugdíjasok szenvedik meg legjobban az egészségügy és a szociális ellátórendszer tudatosnak mondható „lerohasztását”.
– Elvárjuk az államtól, hogy a jelenlegi GDP-arányos 0,3 százalék helyett legalább az EU átlagának megfelelő 0,5 százalékot fordítson a szociális és idősellátásra – jelentette ki az elnök. A nyugdíjas szervezeteknél egyre inkább úgy gondolják, a kormánynak terhet jelentenek az idős emberek, de miközben vizet prédikálnak, bort isznak. Vagyis, a meghirdetett nagy ellátó rendszerek „reformja” helyett éppen azok ellehetetlenítésére törekednek. Juhász szerint a nyugdíjasok a spártai Taigetoszban életképtelennek tartott csecsemők sorsára juthatnak. Az elnök hozzátette: a NYUSZET szolidáris az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókkal, s csatlakozik az ágazat dolgozóinak demonstrációihoz.
Háttér
A NYUSZET tagjai az Életet az Éveknek Országos Egyesület, az Értelmiségi Szakszervezetek Tömörülése, a Liga Szakszervezetek,a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Magyar Szocialista Párt, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma nyugdíjas tagozatai, illetve bizottságai, valamint a Nyugdíjasok Országos Képviselete.
(Fotó: napi.hu)
