Eléggé abszurd helyzet állt elő, mert a munkaadók és munkavállalók képviselői december 30-án dönthetnek a jövő évi minimálbér összegéről. Ha nincs egyezség, a kormány mondhatja ki a végső szót, de mikor? Szilveszterkor összeül a kabinet, hogy kormányrendeletben állapítsa meg, mennyi lehet jövőre a legkisebb minimálbér?
A munkaadóknak és a munkavállalóknak még van három napjuk megállapodni, s a kormány azt szeretné, hogy ezt az időt használják ki – mondta egy pénteki sajtótájékoztatón Varga Mihály pénzügyminiszter a 2019-es minimálbér kapcsán. Vagyis egyelőre nincs arról szó, hogy a kormány saját hatáskörében döntene. „Öt perc alatt meg tudnánk tenni a javaslatunkat, de azt szeretnénk, hogy a felek kihasználják még a hátralévő három napot a tárgyalásokra” – mondta a miniszter.
Eddig azt lehetett tudni, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKf) idei utolsó ülésén, ahol a munkaadóknak és munkavállalóknak meg kellett volna állapodniuk a minimálbérről és a garantált bérminimumról, nem született egyezség, így a kormány kezében a döntés. Korábban olyan hírek érkeztek, hogy erről a két ünnep között a kabinet, vagyis a területért felelős Varga Mihály pénzügyminiszter mondja ki a végső szót. De nem mondta ki, mert máig nincs döntés.
A jól értesült Magyar Idők még december 17-én írt arról, hogy napokon belül eldől el a minimálbér és a garantált bérminimum 2019-es összege, az előbbi összeg 150 ezer forintra nőhet, az utóbbi pedig átlépheti a 200 ezer forintot. Úgy tudták, a napokban ül össze a VKF, mivel a kormány továbbra is bízik a szakszervezetek és a munkaadók megállapodásában, habár a korábbi egyeztetéseken érdemben nem közeledtek az álláspontok.
Amennyiben nem születik egyezség, a kormány várhatóan legalább 150 ezer és legalább 200 ezer forintban határozza meg a két összeget – írta akkor a kormányhoz közeli napilap. Az idén a minimálbér bruttó 138 ezer forint, míg a garantált bérminimum 180,5 ezer forint. Ez azt jelentené, hogy a minimálbér valamivel több mint nyolc, a garantált bérminimum 11 százalékkal emelkedhetne. A vállalkozások viszont mindkét esetben a nyolc százalék körüli értéket tartják reálisnak.
December 19-én ülésezett is a VKF, de a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleteinek álláspontja között továbbra is nagy volt a szakadék, mert a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) mindkét területen ragaszkodik a kétszámjegyű béremeléshez. A szakszervezetek továbbra is a kétszámjegyű minimálbéremelést szeretnének jövőre a Portfolió híre szerint, a munkaadók érdekképviseletei viszont úgy látják, ez nem teljesíthető.
Így patthelyzet állt elő, és ha a Magyar Idők híre igaz, nyolc illetve 11 százalékkal nőhet a minimálbér, illetve a garantált szakmunkás bérminimum jövőre. A meccs azonban még nincs lejátszva. Vasárnapra a pénzügyminiszter váratlanul összehívta a VKF ülését, s ott még a felek huzakodhatnak egymással. Más kérdés, hogy tényleg szerencsés-e szilveszter előtt egy nappal egy ilyen fontos egyeztetést tartani, hiszen már korábban nyilvánvalóvá vált: a munkaadók és a munkavállalók álláspontja között jelentős az eltérés.
És ha ott sem lesz megegyezés, a kormány miként dönt még az idén a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről? Szilveszter napján tényleg összeül a kabinet, s azonnal kormányrendeletben hirdeti ki, jövőre mi mennyi lesz? Ez elég elképzelhetetlennek tűnik. Bár ha a „rabszolgatörvényről” egyoldalúan határozni tudtak, mi akadályozná meg a hatalmat, hogy a minimálbérről is igen gyorsan a munkavállalók érdekeivel ellentétesen döntsenek?
(Fotó: infostrart.hu)