Csökkenhet a foglalkoztatottak nettó jövedelme a béren kívüli juttatások szabályainak változása okán jövőre – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank is. Nem várt helyről kaptak tehát támogatást a szakszervezetek, amelyek ugyanezen okból tiltakoznak a cafetéria rendszerének átalakítása miatt.

Havi bruttó kétszázezer forinttal emelnék a parlamenti képviselők tiszteletdíját. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága viszont meg sem hallgatta a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét, aki arról beszélt volna, hogy a cafetéria adóztatási szabályainak változása miatt az érintett dolgozók évi nettó jövedelme nyolcvan-kilencvenezer forinttal csökken.

Nyílt levélben hívja fel a Magyar Szakszervezeti Szövetség a parlamenti képviselők figyelmét arra, hogy a cafetéria rendszerének tervezett átalakítása miatt a munkavállalók nettó jövedelme csökkenhet.

A béren kívüli juttatások bizonyos elemeinek tervezett megadóztatása miatt a szakszervezetek számításai szerint az érintett munkavállalók átlagosan havi hét-nyolcezer forintot fognak bukni. Az állam ezen legfeljebb néhány milliárdot keres, ami az idei költségvetés tervezett 18 ezer milliárdos bevételi főösszegéhez képest jelentéktelen összeg.

A szakszervezetek arra kérik a kormányt, hogy a családokat támogató, a munkaerőhiány csökkentését és az öngondoskodást elősegítő cafeteria-elemeket őrizze meg, fenntartásukról pedig kössön a szociális partnerekkel 2022-ig szóló megállapodást – mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke csütörtökön az Országház előtt tartott sajtótájékoztatón.

Azoknak a munkavállalóknak a többsége, akik részesülnek valamilyen béren kívüli juttatásban, tartanak attól, hogy a caferéria adóztatásával kapcsolatos szabályok tervezett módosítása miatt kevesebb lesz a jövedelmük. Egyébként sokan úgy vélik, jobban járnának, ha a fizetésük része lenne a cafetéria.

A látványosan emelkedő minimálbérek, illetve a munkaerőhiány bérfelhajtó hatása ellenére a vásárlóerő-paritáson összehasonlítható fizetések tekintetében az OECD tagállamai közül csak Mexikót előzzük meg.

Az utasok tájékoztatása nélkül megszüntette a jegy és a bérlet árában szereplő korábbi biztosítást a BKV, s ezzel évente mintegy ötvenmillió forintot spórol a cég rajtuk. Mindezt tájékoztatás nélkül, már évekkel ezelőtt megtették, s azóta még a jogos kártérítést is csak bírósági határozat alapján fizetik ki. Ezt később megpróbálják az ügyben érintett, akár vétlen járművezetőn behajtani.

Amilyen hangosan bevezette anno, olyan csendben megvonta már néhány évvel ezelőtt az utasaitól a BKV a jegyben, bérletben valaha volt biztosítást. Azóta lényegesen bonyolultabb és időigényesebb is behajtani egy esetleges baleseti kártérítést a cégtől. Ezt a szolgáltatást a közösségi közlekedési társaságok közül egyedül a BKV szüntette meg – ami a MÁV-nál és a Volánbusznál jelenleg is létezik –, hogy megspóroljon ezzel évente mintegy ötvenmillió forintot. A döntésnek mára azonban nem csupán az utasok, hanem a járművezetők is érezhetik a negatív hatásait, több sofőr is panaszolta ugyanis: a cég megpróbálja rájuk hárítani a sérült utasok kártérítési igényét – közölte Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke

A társaság a jegyhez kötött biztosítás felbontása óta is felel az általa szállított utasok testi épségéért, s ha megsérül valaki, és jogosan kér kártérítést, azt ki kell fizetni neki. Már ha a bíróság megítéli azt.  Mivel a cég igyekszik kitérni e kötelezettsége elől, lehetőleg minden kártérítési vitát bírósági útra terel, miközben a felelősségbiztosítása terhére akár egyszerűen is rendezhetné az egyértelműnek tűnő ügyeket. Álláspontja szerint azonban legtöbbször az utas a hibás azért, ha balesetet szenved a mozgó járművön, mert nem kapaszkodott elég erősen – mondta az elnök.

A szakszervezet különösen felháborítónak tartja, hogy cég még a bírósági döntés ellenére is megpróbál mindenáron a pénzénél maradni úgy, hogy az utasnak kifizetett összeget igyekszik az ügyben érintett vétlen járművezetőre hárítani. Ez végtelenül inkorrekt módszer, amely a munka törvénykönyve adta lehetőséggel való súlyos visszaélés is – szögezte le Naszályi Gábor. A munkavállaló ugyanis kizárólag a munkáltatójának szándékosan okozott kárért felel, ám a forgalomban egy hirtelen fékezés – és ennek következtében egy esetleges sérülés – nem minősülhet szándékosságnak – magyarázta. Mindez súlyosbítja azt a korábban is tapasztalt gyakorlatot, miszerint a cég a használt járművek sérüléseit szintén gondatlan károkozás címén új értéken javíttatja a dolgozók költségén  Az EKSZ ezért felszólítja a cégvezetést, hogy hagyjon fel azzal a gyakorlattal gyakorlattal, amelynek kizárólag az a célja, hogy minden váratlan költséget a munkavállalók nyakába varrjon.

(Fotó: alfahir.hu)

Tiltakozik a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a cafetéria keretében nyújtható egyes juttatások adómentességének megszüntetése miatt. A konföderáció azzal sem ért egyet, hogy a rendszer egyetlen kedvezményesen adózó eleme a SZÉP-kártya marad.

Korábban a Fidesz-kormány döntött úgy, hogy a kulturális és sportrendezvényekre biztosított belépő, a diákhitel támogatása, illetve a lakáscélú hitelek törlesztéséhez nyújtott juttatás, a mobilitási célú lakhatási támogatás – albérletidíj-hozzájárulás –, a munkába járás költségtérítése adómentes legyen. Az adótörvények módosításával most mindezt semmissé tehetik.

A MASZSZ nem vitatja, hogy a béren kívüli juttatások adómentessége vagy kedvezményes adóztatása a munkaadókat a cafetéria keretében nyújtott juttatások bővítésére ösztönözte. Másfelől a minimálbér és a garantált bérminimum emelésére a cégek egy része már eddig is úgy reagált, hogy visszafogta a cafetériát, tehát a munkavállalók reáljövedelme csak kisebb mértékben nőtt.

A tervezett intézkedések hatására a béren kívüli juttatások – a SZÉP-kártya kivételével – megszűnhetnek, és az ezekre szánt összeget a munkaadók legfeljebb beépíthetik a fizetésbe. Így azonban ez a pénz adóköteles jövedelemmé válik, és az érintett dolgozók a korábbi összegnek esetleg alig több mint a feléhez juthatnak hozzá.

A konföderáció álláspontja szerint ez így elfogadhatatlan. A MASZSZ követeli, hogy az adózási szabályok tervezett változásával összefüggésben vizsgálják meg, miként lehetne a jövedelmeket terhelő adókat és járulékokat úgy mérsékelni, hogy a munkavállalók ne kerülhessenek a hatályos szabályokhoz képest kedvezőtlenebb helyzetbe.

A MASZSZ a Versenyszféra és a  Kormány Állandó Konzultációs Fóruma azonnali összehívását indítványozza, hogy a tervezett voltozásokról érdemi konzultációt folytassanak. 

(Fotó: zoom.hu)

Elegük lett a BKV-s járművezetőknek a légkondicionáló berendezések kapcsán gerjesztett cirkuszból, az alaptalan támadásokból. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet határozottan visszautasítja a rosszindulatú vádakat, amelyek szerint a sofőrök az üzemanyag-megtakarítás érdekében nem kapcsolják be a buszok klímaberendezését. Ha az működik, a saját érdekükben is használják, hiszen órákat töltenek el a vezetőülésben.