Az ingyen pogácsáért ne lépjen be senki, mert a szakszervezetek tekékenysége egészen másról szól: például egyes ágazatokban mindenkire érvényes kollektív szerződést tudnak kivívni, s munkajogi védelmet képesek biztosítani – hangsúlyozta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Hír TV-ben hétfőn.
A közfoglakoztatási rendszer átalakítását sürgeti a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke: Kordás László a Hír TV Peron című műsorában hétfőn azt mondta, a közmunkában dolgozóknak legalább a minimálbért meg kellene adni, valamint több motivációra, és hatékonyabb átképzésre volna szükségük, hogy az elsődleges munkaerőpiacra léphessenek.
Az elnök kiemelte, hogy a közmunkásokra nem vonatkoznak a munka törvénykönyve egyes szabályai, például a szabadságról szóló rendelkezések, s a bérük is jóval a minimálbér alatt marad. Kordás László szerint a mai közfoglalkoztatási rendszer különben is teljesen elhibázott, s inkább gátja a munkaerőpiacnak és a gazdasági növekedésnek, mintsem a segítője. Nem tölti be azt a funkciót, amire hivatott, tehát hogy a tartós munkanélküliségből hidat képezzen az elsődleges munkaerőpiacra – tette hozzá.
Úgy látja, az állami foglalkoztatási szolgálatnak nagyobb szerepet kellene vállalnia a munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítésében. Kordás László álláspontja, hogy miután előtérbe került a készségalapú foglalkoztatás, ehhez az álláskeresőket megfelelően fel kellene készíteni, és számukra személyre szabott szolgáltatásokat kellene biztosítani.
Elmondta ugyanakkor, hogy gondot jelent az érdekegyeztetés rendszerének 2010-es átalakítása. Korábban a szociális partnerek közötti tárgyalási folyamatok nyilvánosak voltak, ma viszont zárt ajtók mögött találkoznak a kormány, valamint a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek.
Nem vitatta az elnök, hogy tavaly jelentősen nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, de további lépésekre van szükség. Ezt azzal indokolta, hogy a visegrádi négyek másik három államában – Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában – jóval nagyobb ütemű a bérnövekedés. Egy kérdésre válaszolva elmondta: a fizetések emelése korábban sem volt érzékelhető hatással a foglalkoztatásra, így szerinte a további béremelések sem vezetnének elbocsátásokhoz.
Arra a felvetésre, hogy miért érdemes szakszervezeti tagnak lenni, Kordás László leszögezte, hogy az ingyen pogácsáért ne lépjen be senki, mert egészen másról van szó: például egyes ágazatokban mindenkire érvényes kollektív szerződést tudnak kivívni, s munkajogi védelmet képesek biztosítanak. A MASZSZ-nak valamennyi megyében működik irodája, amelyek egyebek mellett jogi segítséget nyújtanak a kiszolgáltatott munkavállalóknak.
Jelezte azt is, hogy a szakszervezetek változatlanul szeretnék elérni a munka törvénykönyve és a sztrájktörvény módosítását. Ez különösen a közszférában dolgozók számára fontos követelés, hiszen a közszolgáltatások területén szinte lehetetlenné tették a munkabeszüntetést, s a kollektív szerződések kapcsán is korlátozott az érdekképviseletek mozgástere.
Kordás László elmondta, hogy együttműködnek az Európai Foglalkozatási Szolgálattal (EURES), amelyet azért hoztak létre, hogy az Európai Unió tagállamaiban, illetve Svájcon, Izlandon és Norvégián belül elősegítse a munkavállalók szabad áramlását. A hálózat tagjai az Európai Koordinációs Iroda, a nemzeti koordinációs irodák, az EURES-partnerek és a társult EURES-partnerek. A hálózat partnerei lehetnek állami foglalkoztatási szolgálatok, magánkézben lévő foglalkoztatási szolgálatok, szakszervezetek, munkaadói szervezetek és a munkaerőpiac egyéb releváns szereplői. A partnerek tájékoztatási, munkaközvetítési és munkaerő-toborzási szolgáltatásokat nyújtanak a munkaadók és az álláskeresők számára, az európai és nemzeti koordinációs irodák pedig európai, illetve nemzeti szinten felügyelik e tevékenységek szervezését. Ezen felül az EURES fontos szerepet játszik a határokon átívelő európai régiók munkaadói és határ menti ingázói specifikus információval való ellátásában és a munkaközvetítés megkönnyítésében.
