Nemcsak a munka törvénykönyve módosításának botrányos körülményei miatt, hanem azért is aggályos a túlóratörvény, mert azt érdemi egyeztetés nélkül erőltette rá a hatalom a szociális partnerekre, vagyis a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleteire – jelentette ki Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Nem okozott meglepetést az Alkotmánybíróság (AB) „rabszolgatörvénnyel” kapcsolatos döntése, ami azt mutatja, hogy teljes az egység a munkavállalók kizsákmányolása mellett – nyilatkozta a Klubrádió Esti gyors című műsorában kedd este Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Szerinte a testület nem először hozott a kormányzati igényeket kielégítő döntést, hiszen valami hasonló történt a férfi 40 kapcsán kezdeményezett népszavazás ügyében is.
Egy szakszervezeti tisztségviselő magánszemélyként még 2015 tavaszán vetette fel, hogy a nők mellett a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak negyven évnyi munkaviszony után. Az aláírásgyűjtés megkezdődött, ám az AB – arra hivatkozással, hogy a kérdés a költségvetést érinti – megsemmisítette Kúria döntését, amely zöld utat adott a népszavazásnak. Így hiába gyűlt össze több mint százezer aláírás, az egész ment a kukába. Ilyesmire 1990 óta nem volt példa.
Kordás László hangsúlyozta: mindenki láthatta, hogy a parlament tavaly decemberben milyen körülmények között döntött a munka törvénykönyve módosításáról. Az érdekvédő úgy véli, ha egy országgyűlési ülést nem lehet normális körülmények között megtartani, azon nem lehet mindenki számára kötelezően végrehajtandó jogszabályokat hozni. Mindazonáltal reméli, hogy amennyiben az alkotmánybírák a törvény tartalmi vizsgálatát is elvégzik, akkor találnak alaptörvényellenes rendelkezéseket.
A kormánynak ugyanakkor át kellene gondolnia – tette hozzá –, hogy a jogalkotás jelenlegi rendje mennyiben fogadható el, hiszen érdemi egyeztetés nélkül erőltette rá a hatalom az akaratát a szociális partnerekre, vagyis a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleteire. Minderről Kordás László személyesen is tájékoztatta Marianne Thyssent, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztosát.
Marianne Thyssen közölte: vizsgálják a módosítások uniós jognak való megfelelését, s külön figyelmet fordítanak a szociális párbeszéd megkerülésére. Ami Kordás szerint azért is aggályos, mert olyan fontos jogszabályról van szó, amely az egész munkaerőpiacot befolyásolja, ám a szakszervezeteknek ebbe nem volt érdemi beleszólásuk.
(Fotó: index.hu)