Magyarországon az érdemi szociális párbeszéd és partnerség ellenében ható kormányzati politikákkal szemben a nemzeti keretek között nincs vagy alig van lehetőség az érdemi fellépésre, mert a kormány nem tanúsít semmiféle fogadókészség. Ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint az unió részéről elengedhetetlen lenne a közösségi fellépés, de akár a szankcionálás is a munka világában tapasztalt anomáliákkal szemben.

Fogadta szerdán Marianne Thyssen, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztosa Kordást Lászlót, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökét és nemzetközi titkárát, György Károlyt. A találkozón – amelyet a MASZSZ kezdeményezett – az alábbi témák kerültek napirendre:

• az érdemi szociális párbeszéd, a tripartit érdekegyeztetés leépítése, országos és ágazati szintű hiányosságai, megerősítése (a munka világának demokráciája, a kollektív érdekképviselet, érdekérvényesítés, sztrájkjog korlátozása, a munkaügyi-, munkavédelmi ellenőrzés rendszerének leépítése, működésképtelensége),
• a nemek közötti béregyenlőségről szóló 2014-es uniós bizottsági ajánlás megvalósításának elmulasztása,
• a munka törvénykönyve egyoldalú átalakítása,
• a sztrájktörvény korlátozó szabályozása.

Kordás László felvetette, hogy az Európai Bizottság ezekre a kérdésekre a jövőben fordítson nagyobb figyelmet, és fontolja meg megfelelő mechanizmusok működtetését a munka világának folyamatos monitorozása, az EU irányelveinek és ajánlásainak érvényesülésére. Úgy látja, célszerű lehet az uniós támogatásokat az alapvető demokratikus értékek, elvek érvényesüléséhez kötni.

Thyssen hangsúlyozta, hogy a szociális párbeszéd kiemelt téma a Juncker-bizottság programjában. Ezt bizonyítja – hangsúlyozta – hogy az elmúlt öt évben egy sor e területhez kapcsolódó uniós szabályozás elfogadása, mint a szociális jogok európai pillére stb. Ugyanakkor látni kell, hogy az uniós rendszer sok területen – a szubszidiaritás, a tagállamok autonómiája alapján – korlátozott lehetőségeket ad a Bizottságnak ezek érvényesülésének kikényszerítésére.

A MASZSZ elnöke jelezte, hogy Magyarországon az érdemi szociális párbeszéd és partnerség ellenében ható kormányzati politikákkal szemben a nemzeti keretek között nincs vagy alig van lehetőség az érdemi fellépésre, mert a kormány nem tanúsít semmiféle fogadókészség. Eért szerinte az unió részéről elengedhetetlen lenne a közösségi fellépés de akár szankcionálás is a munka világában tapasztalt anomáliákat illetően.

A bizottság, látva egyes tagállamokban a szociális párbeszéddel, a demokratikus jogok érvényesülésével kapcsolatos gondokat, kezdeményezi, hogy a következő hétéves költségvetési ciklusban a közösségi támogatásokhoz kössék a demokratikus alapelvek, értékek megvalósulását – emlékeztetett a biztos.

Kordás hasonlóképpen kérte, hogy a bizottság aktívan lépjen fel a nemek közötti béregyenlőség megvalósulása érdekében, a 2014-es ajánlás tagállami végrehajtására. A magyar szakszervezetek 2014 óta hiába kezdeményez különböző fórumokon, köztük a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációís Fórumán, hogy a kormány tegyen jogalkotási lépéseket az ajánlásban megfogalmazottak szerint a nők és a férfiak bérének összehasonlítása a bértárgyalásokon használható adatok közreadásával – ám semmi nem történt. Felvetésünkre, hogy a bizottság komolyabban foglalkozzon a 2014-es ajánlás érvényesülésével, a biztos asszony pozitívan reagált.

A MASZSZ-nak a munka törvénykönyvének 2018-as módosításával, a „rabszolgatörvénnyel” kapcsolatos panaszáról Thyssen elmondta, hogy a bizottság megfelelő szolgálatai kérdéseket intéztek a magyar kormányhoz, és vizsgálják a módosítások uniós jognak való megfelelés. A szakszervezeti vezető tájékoztatást adott a törvényalkotás módjáról, arról, hogy annak egyéni képviselői indítványként történt benyújtással teljesen kikerülték az érintett érdekképviseletekkel, szociális partnerekkel egyébként kötelező konzultációkat. Thyssen jelezte, hogy külön figyelmet fordítanak ennek, vagyis a szociális párbeszéd megkerülésének.