Gázárcsökkentést, sőt a rászorulóknak ingyenes közműminimumot, legalább nettó százezer forint havi jövedelmet, többkulcsos szja-t, luxusadót, rugalmas nyugdíjkorhatárt, a szakszervezeti mozgalom megerősítését, anyagi támogatását ígérik egyebek mellett a parlamenti választáson induló pártok. Szemezgessenek belőle, s döntsék el, mit lehet mindebből valóban komolyan venni.

Egyetlen párt mellett sem kampányol a Magyar Szakszervezeti Szövetség, de alábbi összeállításunkkal szeretnénk segítséget nyújtani ahhoz, hogy ki-ki tájékozódjék, mit ígérnek a parlamenti választás előtt a kormányzati szerepre törő politikai szerveződések.

Mindenkitől csak annyit kérünk, menjen el szavazni, és a választófülke magányában döntsön a legjobb lelkiismerete szerint.

Fidesz

„Én most itt csalódást fogok okozni önöknek, mert a mi programunk egyetlen szóban foglalható össze, s ez úgy hangzik: folytatjuk" – ezt ígérte Orbán Viktor miniszterelnök a 2014-es választási kampány idején. Illetve rögtön pontosított is, nehogy még túl pökhendinek hangozzék: „Szerényebben fogalmazva két szóban foglalható össze: folytatni szeretnénk”. Most még egyszerűbb a dolgunk, mert a kilátásba helyezett elszámoltatás mellett a párt prominensei egyetlen szóval sem árulták el, mihez kezdenek a hatalommal, ha újabb négy évre kormányt alakíthatnak. 

MSZP-Párbeszéd

Hatalomra kerülésük esetén az átlagos fogyasztásig harminc százalékkal csökkentenék a gáz, tíz-tíz százalékkal pedig az áram és a távhő árát. Jelképes áron biztosítanák a mindennapi életvitelhez szükséges ivóvizet, vezetékes energiát, a kikapcsolt fogyasztókat ingyenesen kapcsolnák vissza, energiahatékonysági programot indítanának és növelnék a szociális tűzifaprogram támogatását.

Az ország fele százezer forint alatti nettó jövedelemből él. Ígérik, négy év alatt elintézik, hogy senki – és teljesen mindegy, hogy aktív vagy nyugdíjas – ne vigyen haza százezernél kevesebbet. Ennek elsődleges eszköze az egykulcsos adórendszer eltörlése és egy igazságos többkulcsos szisztéma bevezetése – ami a legtöbb kereső esetében adócsökkenést jelent.

Emellett a munkavállalók érdekében és védelmében új munka törvénykönyvét (Mt.) és új sztrájktörvényt alkotnának, s kialakítanák a valós országos érdekegyeztetés kereteit. Garantálnák azt is, hogy ugyanazért a munkáért mindenki ugyanannyi fizetést kapjon, és gondoskodnának a munkára képtelen aktív korúak ellátásáról. Országos felnőttképzési és nyelvoktatási programmal növelnék a versenyképességet, valamint megerősítenék a munkavédelem rendszerét a munkahelyi balesetek számának csökkenése érdekében.

DK 

A párt szintén fontosnak tartja, hogy ingyenes közműminimumot vezessenek be, vagyis minimális mennyiségű víz, gáz, áram és az internet minden háztartás számára ingyenesen elérhető lenne, sőt bevezetnék a feltételes családi minimumjövedelmet. Az alacsony jövedelműek és a középrétegek adóterheit az átlagjövedelem mértékéig adó-visszatérítéssel csökkentenék, Egymillió felett viszont egy második, magasabb szja-kulcsot vezetnének be, ugyanakkor öt százalékra csökkentenék az alapvető élelmiszerek áfáját.

Mindent megtenne a DK annak érdekében, hogy a hazai bérek elérjék az uniós átlagot, mert a magyar munkavállaló munkája nem érhet kevesebbet Magyarországon, mint az Európai Unióban. Maguk is újraalkotnák az Mt.-t – bővítenének a szakszervezetek döntéshozatali jogosítványait –, átalakítanák a munkanélküli-ellátások rendszerét, s a segély kilenc hónapig járna.

Rugalmassá tennék a nyugdíjkorhatárt, felülvizsgálnák a rokkantnyugdíjak méltánytalan átalakítását, helyreállítanák a korábban nyugállományba vonult fegyveres és rendvédelmi dolgozók és a hasonló helyzetű más csoportok törvénnyel védett nyugdíjas státusát. Újraindítanák a nyugdíjkorrekciós programot a méltatlanul alacsony nyugdíjak felzárkóztatására, hogy minden nyugdíjas számára rendelkezésre álljon legalább a megélhetéshez szükséges minimum.

LMP

A minimálbérig adómentes lenne a jövedelem, ezután pedig progresszívan emelkedne a terhelés. Ehhez társulna a munkavállalói járulékok csökkentése is. Így a minimálbér nettó értéke harminc, az átlagbéré pedig húsz százalékkal nőne, de még annak kétszeresénél is érezhető reálérték-növekedést biztosítanának. Az adóteher csak a minimálbér hétszeresét elérő havi jövedelem felett növekedne – ezt ígéri az ökopárt.

Nők és férfiak között az egyenlőség sok tekintetben még mindig csak papíron létezik. A nők jogegyenlősége ellenére máig nem valósult meg a nők és férfiak tényleges társadalmi egyenlősége, a nők és férfiak között nem tűnt el a jövedelmi szakadék, és ritka a családbarát munkahely, ami sokak számára lehetetlenné tenné a gyermek melletti munkavállalást. Ezen a téren jelentős változást remél az LMP a munkaadókat ösztönző eszközök erőteljesebb alkalmazásától, a rugalmas munkavégzés, a rövidebb vagy kötetlen munkaidő elterjedésétől, az otthon foglalkoztatás lehetőségeinek jobb kihasználásától.

A munkajövedelmek terhelését csökkentenék, a tőke utáni és a környezethasználati hozzájárulást növelnék. Egységes jövedelemadót vezetnének be, ami kiterjedne minden jövedelemre, származzon az munkából, vállalkozásból vagy egyébből; ugyanaz a progresszív terhelés lenne érvényes mindenre. Megőriznék viszont a gyermekek után járó adókedvezményt, és kiterjesztenék a felsőoktatásban tanulókra egészen 24 éves korig. A vagyonadózás területén bevezetnék a luxusadót és a nagybirtokadót.

Az LMP fel kíván lépni az időskori szegénység ellen. A jelenlegi 28 500 forintról ötvenezer forintra emelnék az öregségi nyugdíjminimumot, s megváltoztatnák a nyugdíjemelés módját, amelynek a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számolt inflációt lenne az alapja. Azonos összegű nyugdíjemeléssel biztosítanák az alacsony nyugdíjak nagyobb mértékű emelését. Emellett újragondolnák a rendkívüli pszichikai és fizikai igénybevételnek kitett dolgozók korkedvezményes nyugdíjaztatásának lehetőségét.

Jobbik

„A multinacionális vállalatoknál dolgozó magyar polgárok kiszolgáltatottsága akkor is ténykérdés, ha közülük számosan relatíve magasabb bérhez jutnak, mint a hazai, túladóztatott kisvállalatoknál. Éppen ezért maximálisan támogatjuk a multicégek dolgozóinak önszerveződését, szakszervezeti kereteik tágítását” – olvasható a Jobbik választási programjában. Szintén felülvizsgálnák az Mt.-t, mert a mostani kizárólag a munkaadók, főként a multik érdekeit szolgálja.

Erősíteni kívánják a munkavállalók önszerveződését, szakszervezetekbe tömörülését is. Már a 2000-es évek eleje óta érzékelhető, mennyivel kevesebb dolgozó vesz részt ilyen szerveződésekben, miközben a munkahelyi biztonság és biztonságérzet egyértelműen romlik. A megerősített szakszervezetek nagyban segíthetnének a Jobbik szerint a foglalkoztatási viszonyok javítását, hiszen csökkentené az alkalmazottakon nyerészkedő cégek tisztességtelen versenyelőnyét a normális munkavállalói környezetet biztosító munkaadókkal szemben.

Mindez viszont a párt szerint állami segítséget kíván, amit a szociális párbeszéd intézményrendszerének finanszírozásával is támogatnának. A legnagyobb társadalmi csoport – a munkavállalók – érdekvédelmének ügye az egyik leghangsúlyosabb nemzeti kérdés, ezért annak működése az eddigieknél több forrást igényel. Ennek előteremtését nem háríthatják az alulfizetett magyar dolgozókra vagy a meggyengített szakszervezetekre, hanem ehhez a költségvetésnek is támogatást kellene biztosítani.

Az egykulcsos adórendszer a bevezetését követően a munkavállalók mintegy 85 százaléka számára jövedelemcsökkenést okozott, s a jövedelmi olló még jobban kinyílt. A minimálbér adóterhelése a legnagyobb mértékű az Európai Unióban, továbbá a munkavállalókat és a munkáltatókat terhelő adók és járulékok tekintetében Magyarország szintén az élbolyba tartozik – írják –, de ebből nem vonták le azt a következtetést, hogy többkulcsos szja-ra lenne szükség. Visszaállítaná azonban az adójóváírás lehetőségét a minimálbéresek számára is.

Együtt

A párt szerint nem hagyhatunk senkit az út szélén, ezért ha valakinek nem ér el a jövedelme egy olyan szintet, ami a legalapvetőbb szükségletekre elég, akkor az államnak azt ki kell pótolnia. Erről szól a minimumjövedelem, ami Zuglóban már bizonyított, s itt az idő, hogy ezt országos szintre emeljék.

A három hónapos álláskeresési járadék helyett kilenc hónapos álláskeresési biztosítást vezetne be az Együtt. Ha pedig valaki kilenc hónap után sem találna munkát, azt sem a híd alá kell küldeni: együttműködési támogatást biztosítanának, amelynek összege megegyezne a közmunkabérrel.

A munkaügyi központoknak is új szerepet szánnának: a bürokratikus aktatologatás helyett az álláskeresők segítésére kellene koncentrálniuk. Ma egyébként sokan azért nem találnak munkát – vélik –, mert nincs megfelelő végzettségük, de anyagi és családi helyzetük nem engedi meg, hogy továbbképezzék magukat. A párt képzési utalványt adna az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők számára.

Rengeteg magyar cég szeretne új munkaerőt fölvenni, illetve a meglévő dolgozóknak végre érdemi béremelést biztosítani. Míg a nyereséget terhelő társasági adó szintje alapján Magyarország egy offshore-adóparadicsom, a bérekre rakódó közterhek még mindig óriási nehézséget jelentenek a kis- és közepes vállalkozások számára, az Együtt ezért csökkentené a béreket terhelő járulékokat.

A mai merev nyugdíjrendszerben a nyugdíjba vonulás pillanatával minden átmenet nélkül az aktív dolgozó emberekből passzív eltartottak lesznek. Emiatt sokkal jobb lenne egy hosszabb átmenet, amikor az ember először esetleg csak kevesebbet dolgozik, de a tapasztalatát és megszerzett tudását még nem kéne kidobni az ablakon. Ezért kellene bevezetni a részmunka-résznyugdíj rendszerét.

A párt helyreállítaná a háromoldalú érdekegyeztetés intézményrendszerét, megerősítené az ágazati párbeszédbizottságok szerepét, a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmét. Minden forintnyi szakszervezeti tagdíjbevételhez az állam adna még ugyanennyit, s ezt törvényben meghatározott arányban osztanák el a munkahelyi, illetve az ágazati szakszervezetek, valamint az országos konföderációk között.