Friss adatok még nem állnak rendelkezésre, de valószínű, hogy a magyarok legalább fele az idén sem utazott el sehová. Nagyjából ennyien élnek a társadalmi minimumnál alacsonyabb jövedelemből, így nekik esélyük sincs arra, hogy üdülésre költsenek.

Öt és félszer annyit költ egy luxemburgi a nyaralásra, mint egy magyar – derül ki az Eurostat, az uniós statisztikai hivatala összesítéséből. A nemrégiben közzétett 2016-os adatok alapján a rangsorban hátul kullogunk: nálunk kevesebbet csak a portugálok, a csehek, a románok és a lettek szánnak az üdülésre.

A lista élén szereplő luxemburgiak esetében a legalább egy éjszakás üdülésre költött pénz 767,77 euró, egy átlagos magyar pedig 139,63 vagyis mindössze 45 ezer forintot költött erre. A nem uniós tagállam Svájchoz képest még rosszabbul állunk, hiszen ott a fejenkénti átlag 818 euró. Ráadásul a magyarok csaknem fele nem jutott el sehová.

Forrás: napi.hu

Idei friss adatok természetesen még nem állnak rendelkezésre, de a K&H júniusban publikált felmérése szerint a helyzet 2016 óta javulhatott: a magyarok 63 százaléka várhatóan elmegy nyaralni, és átlagosan 194 ezer forintot szán erre. Akik a kérdésre nemleges választ adtak, azok hatvan százaléka a pénzhiányra hivatkozott.

A budapestiek átlagosan többet, 238 ezer forintot költenének el a pihenésre, míg a falvakban élőknél ugyanez 160 ezer forint. Kiderült az is, hogy a nyaralást tervezők 22 százaléka 50 és 99 ezer forint közötti összeget tud a vakációjára fordítani, 19 százalék 100-149 ezer forintot, míg mindössze nyolc százalék az, aki 300 és 499 forint közötti összeget szán a nyaralásra.

A magyarok hatvan százalékának van lehetősége hosszabb-rövidebb üdülésre idén, erre az előző évinél 15 ezer forinttal több, átlagosan 162 ezer forint jut háztartásonként – ez derült ki a Budapest Bank megbízásából készített reprezentatív kutatásból. A vizsgálatot összefoglaló, júliusban publikált közlemény szerint 2014 óta 13 százalékponttal csökkent azok aránya, akiknek nincs lehetőségük üdülni. A nyaralók átlagosan nyolc napra utaznak el – legalábbis ezt tervezték.

A KSH tavalyi számai különben azt mutatják, hogy a magyarok belföldön egy-három éjszakára 5,2 milliónyian, ennél hosszabb időre pedig 2,7 milliónyian utaztak el kifejezetten turisztikai céllal, s az átlagos tartózkodási idő négy és fél nap volt. Az adatokból kitűnik – amire a statisztikai hivatal külön is utal –, hogy a lakosság nagyjából fele egyszer sem volt itthon nyaralni, míg a másik fele esetleg többször is.

A rokonok, barátok látogatása céljából tett utazásokkal együtt tavaly összesen 14 milliónyian töltöttek legalább egy napot távol a lakóhelyüktől, s ez mintegy ötmillió embert érint. Kérdéses, hogy idén mi lesz a helyzet, mert a két idézett felmérés szerint a lakosság legalább hatvan százaléka készült nyaralni.

A statisztika persze annyiban félrevezető, hogy a külföldi utakkal kapcsolatos adatokat a KSH külön közölte, s a határokat 2017-ben átlépő tízmillió turista között lehet olyan is, csak idegenben nyaralt, s olyan is, aki itthon és külföldön egyaránt. Mellesleg a magyarok összesen húszmillió alkalommal látogattak tavaly különféle okokból – például vásárolni vagy üzleti célból – külföldre, s közülük 13 milliónyian már aznap haza is tértek. Aki kifejezetten nyaralni ment, átlagosan egy hetet töltött odakint.

Miből menjünk nyaralni?

Az Európai Unió lakosságának 6,7 %-a (33 millió személy) súlyos anyagi nélkülözésben élt tavaly – közölte áprilisban az Eurostat. Romániában a lakosság 19,4 %-a élt 2017-ben alapvető anyagi javakat nélkülözve. Ennél csak Bulgáriában (30 %) és Görögországban (21,1 %) volt nagyobb az anyagi deprivációban élők aránya, a negyedik helyet Magyarország foglalja el, 14,5 %-os aránnyal.

Az unió statisztikai hivatala szerint azok sorolhatók a súlyos anyagi nélkülözésben élők közé, akikre az alábbi állítások közül legalább négy igaz: nem tudják időben kifizetni a számláikat, nincs pénzük megfelelő fűtésre, képtelenek váratlan kiadásokat fedezni, nem tudnak rendszeresen húst vásárolni, nem tudnak egy hétre nyaralni menni, nem tudnak televíziót, mosógépet, telefont, autót vásárolni.

A Friedrich Ebert Alapítvány és a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízása alapján a Policy Agenda számításokat végzett a létminimum, és a társadalmi minimum összegének meghatározása érdekében. Ebből kiderült, hogy az emberek harminc százaléka a kilencvenezer forintos létminimum, fele pedig a 117 ezer forintos társadalmi minimum alatt él.

Ez utóbbi olyan szerény fogyasztási szintet jelent, amely „az alapvető szükségletek kielégítésén felül, racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztására nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak. Ez a minimum némi átcsoportosítási, tartalék lehetőséget is ad rendkívüli esetekre."

Így viszont már érthető, hogy a magyar családok felének miért nem jut egyetlen fillér sem a nyaralásra…

(Fotó: mno.hu)