Megszűnnek a munkaügyi bíróságok, így a törvényszéki elnökök határozhatják meg, melyik bíró milyen ügyeket tárgyalhat. Emiatt semmi garancia nincs arra, hogy továbbra is a munka világa területén korábban nagy gyakorlatot szerzett bírók ítélkezhetnek majd a munkavállalók peres ügyeiben. Ezzel az érdekérvényesítés utolsó fontos bástyája is elesett – reagált a munkaügyi ítélkezés átalakításának hírére a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

A munkavállalók félelme miatt már eddig is drámaian csökkent a munkaügyi perek száma, s úgy tűnik, ez a jövőben még inkább így lesz. A kormány ugyanis szétválasztja az eddig közös közigazgatási és munkaügyi bíróságot, s utóbbit a törvényszékhez delegálja, ahol büntető, polgári, valamint munkaügyi kollégiumok működnek. Arról, hogy melyik bíró kerül a munkaügyi kollégiumba, a törvényszék elnöke dönt.

Némi sarkítással és egyszerűsítve: előfordulhat, hogy a munkaügyi pereket olyan bírók fogják tárgyalni, akik eddig egyáltalán nem foglalkoztak ilyen ügyekkel – mondta Kordás László. A mintegy 120 ezer tagot képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint ez a változás az eddigieknél is jobban elbátortalanítja a munkavállalókat attól, hogy bírósági segítséggel rendezzék a vitás ügyeiket. Kordás emlékeztet, a kormány előszeretettel hivatkozik a német igazságügyi modellre, ám úgy tűnik, arról megfeledkeznek az illetékesek, hogy a német modellben a szociális mellett van önálló munkaügyi bíróság is. Olyan, ami nálunk éppen most szűnik meg.

A hazai munkaügyi viták peres úton való elrendezésének az is gátja, hogy az új polgári perrendtartás szerint jelentősen megnehezült az igényérvényesítés, ami kezdődik mindjárt a keresetlevél-nyomtatvány kitöltésével, amit földi halandó számára képtelen feladat. A nyerhető kis perértékre való tekintettel viszont nem érdemes ügyvédet fogadni, arról nem is beszélve, hogy sokan ki sem tudnák fizetni. Az ingyenes pártfogó ügyvéd igénylésének a folyamata viszont végtelenül bonyolult, a jogosultság megállapításához szükséges kereseti határ is irreálisan alacsony – sorolja a problémákat Kordás. Vagyis, mindezek miatt is tovább fog csökkenni a munkaügyi perek száma, hacsak az eljárási szabályokat nem módosítják – figyelmeztet az elnök. A MASZSZ jogi szakértői szerint erre azonban egyelőre semmi esély.

A szövetség elnöke emlékeztet rá: a kormány 2010-től módszeresen törekszik a munkavállalók érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, amelyet már 2012-ben az új munka törvénykönyve elfogadásával is deklarált, s azóta sem adta fel az érdekképviseleti rendszer totális lebontására irányuló szándékát.

Az elmúlt években a jogrendszer több pontján is gátolták a munkavállalói jogok érvényesítését, ám a munkaügyi bíróság megszüntetésével egyértelmű a szándék: az embereknek ne legyen se kedvük, se bátorságuk bíróság elé vinni a munkahelyi vitákat. A MASZSZ végtelenül felháborítónak tartja az egyértelmű folyamatot, amely ellen minden lehetséges fórumon tiltakozik.

(Fotó: kisalfold.hu – idén júniusban új helyre költözött a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság)