Mindenkit országos demonstrációra hív január 19-ére a Magyar Szakszervezeti Szövetség, amelynek célja, hogy amennyiben a rabszolgatörvényt nem vonják vissza, egy napon egy időre álljon le az ország. Ha ez kevés, a konföderáció kész további akciókat is hirdetni.
Álljon le az ország, mert most már cselekedni kell, elég a szóból, s jöjjenek a tettek – hangoztatta a „rabszolgatörvény” ellen meghirdetett tüntetésen szombat este a Kossuth téren Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Úgy fogalmazott, hogy a szakszervezetek igazi együttműködésével, ami most megvalósulni látszik, eredményt lehet elérni.
De csak közösen van erre esély – tette hozzá –, és tenni kell végre valamit, mert az emberek is erre szólítják fel az érdekképviseleteket. Csinálni kell valamit, és tényleg álljon le az ország – ismételte a PDSZ elnöke. Erre szükség van, mert elegük van a munka törvénykönyve 2011-es módosításából, amely száz ponton változott a munkavállalók kárára a korábbi szabályozáshoz képest, az évi négyszáz óra túlmunka meg végképp tarthatatlan, meg az is, hogy érdemi indokolás nélkül ki lehet rúgni embereket.
Mindenki, aki, a fotelben ül, annak azt üzente az elnök, hogy álljanak fel, álljanak a sarkukra, és mutassák meg, hogy összefogva megállásra kényszeríthetik azt a rendszert, amely a munkavállalókat lehetetlen helyzetbe hozta.
Jó estét, ellenállók! – köszöntötte az egybegyűlteket Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Ugyanakkor köszönetet mondott mindenkinek, aki aktívan küzd a munkavállalók becsületének visszaszerzése érdekében.
Ezek a napok, a hideg, hó, a jég egységbe kovácsolták az érdekképviseleteket is, és Kordás szerint kemények lesznek és kitartanak. Majd idézte Orbán Viktor egy hat évvel korábbi kijelentését, amely szerint „senki nem kényszerítheti rá mások érdekeit a magyar emberekre”.
De azóta a tőke és a kormány sarokba szorította a munkavállalókat, s volt pofájuk azt mondani, hogy a „rabszolgatörvény” a mi érdekünk, mi kértük – mondta Kordás. Csakhogy – tette hozzá – ezt senki nem kérte, s az emberek nem lesznek rabszolgák, meg nem fognak vég nélkül túlórázni.
„A kormány alkut kötött a tőkével, a nép helyett az ordas profitvadászokat választotta, maholnap azt kívánják, dolgozzunk mindhalálig”, de ebből elég volt Ezért kezdeményezték a sztrájkok előkészítését és fogalmazták meg a követeléseiket – emelte ki az érdekvédő.
Ezért fogalmazták meg a követeléseiket is. Vonják vissza a rabszolgatörvényt, tisztességes munkáért adjanak tisztességes bért, módosítsák a sztrájktörvényt, folyjék a munkavállalókat érintő kérdésekben valódi érdekegyeztetés, valamint alakítsanak ki olyan rugalmas nyugdíjrendszert, amely lehetővé teszi, hogy ne a munkapad mellől vigyék el a temetőbe az embereket.
Kedden személyesen adják át a kormánynak a követeléseiket – jelentette be Kordás. A kabinetnek öt napot adnak arra, hogy kijelölje a tárgyalásra felhatalmazott testületet, és ha ez nem történik meg, az érdekvédő szerint jöhet a figyelmeztető sztrájk, és ha ez sem elég, „jöjjön, aminek jönnie kell”. Amennyiben ezért megbénul az ország, szerinte minden felelősség a miniszterelnököt terheli, mert a munkások elárulásában olyan messzire ment el a kormány, amire soha eddig nem volt példa.
Január 19-ére máris mindenkit országos demonstrációra hívnak, amelynek célja, hogy egy napon egy időben álljon meg az ország. „Folytatjuk, amíg el nem érjük a céljainkat, de csak együtt van erőnk legyőzni a kormány és a tőke hatalmát” – hangsúlyozta.
„Vegyük végre kézbe a sorsunkat!" – mondta Földiák András, a Szakszervezeti Együttműködési Fórum (SZEF) elnöke. „Addig fognak minket kizsigerelni, amíg hagyjuk" – és szerinte ezt kell minél több emberrel megértetni. „A kormányzati igazgatási törvény is rabszolgatörvény" – mondta, mert ez az érintetteknek a túlóratörvénynél is rosszabb helyzetet teremtett. „Magyarországon megvalósult a 13. havi munka", a köztisztviselőknek feudális függőségi helyzetet hoztak létre.
A túlóratörvény melletti intézkedések között említette, hogy ősszel szinte megszüntették a cafeteriát, durva és embertelen létszámcsökkentést hajtottak végre volt a kormányzati intézményekben. Szerinte volt, aki a szervezet honlapjáról értesült róla, hogy ki van rúgva.
„Az ország egy része elmegy Nyugatra dolgozni, a másik része belerokkan a sok munkába" – mondta.Ráadásul évek óta csaknem százezer ember nem kapott semmilyen fizetésemelést, bár harcoltak értül, de teljesen eredménytelenül. Azt kérte, hogy addig folytassák a tiltakozásokat, amíg a túlóratörvénnyel nem történik valami, és ő is országos demonstrációra hívott január 19-re, amihez a külföldön élők csatlakozását is várják.
A helyzet még tovább romlott tavaly, mert egyik csapás a másik után érte a munkavállalókat Földiák szerint. A rabszolgatörvényhez képest is és rosszabb helyzetbe hozták a kormányzati tisztviselőket, mert elvettek tőlük öt nap szabadságot, elvették a fél óra ebédidőt, s így több mint húsz nappal kell többet dolgozni egy évben.
(Fotó: 24.hu)
