Harmadfokú hőségriasztást rendelt el vasárnapig az országos tiszti főorvos. Nincs viszont szabályozás a munkáltatói kötelezettségek tekintetében hőhullámok, hőségriadó és a magas UV-B sugárzás esetére. Ezekre a helyzetekre a jogalkotónak megfelelő választ kellene adnia.

Vasárnapig tartós kánikulára számíthatunk, ami azt jelenti, hogy 27 fok felett alakul a napi középhőmérséklet. Az országos tiszti főorvos ezért szerdán életbe léptette a legmagasabb szintű, harmadfokú hőségriasztást. Valószínű, hogy az idén nyáron lesz erre még példa.

A munkavédelmi törvény, illetve annak végrehajtási rendelete szerint a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosításáért. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkavédelmi bizottságának elnöke, Kondor Norbert ezért felhívja a figyelmet arra, hogy mindenütt tegyék meg a szükséges intézkedéseket, bár megfelelő jogszabályi környezet hiányában ez a munkaadók jóindulatán múlhat.

A munkavédelmi jogszabályok előírják, hogy „pihenőhelyeken, a különféle szolgálati feladatokat ellátó személyzet helyiségeiben, az egészségügyi létesítményekben, az étkezdékben és az elsősegélyhelyeken biztosítani kell az ilyen helyiségek rendeltetésének megfelelő hőmérsékletet”. Emellett nagy melegben a munkavállalók részére legalább félóránként hideg védőitalt kell biztosítani.

Ennél sokkal több azonban a hatályos jogszabályokból nem derül ki. Például az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló rendelet szerint a „munkavégzés teljes időtartalma alatt az alkalmazott munkamódszereket, a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók megterhelését figyelembe véve az emberi szervezet számára megfelelő hőmérsékletet kell biztosítani”.

Ugyanakkor a „klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyen a munkahelyi klíma a 24 °C (K) EH értéket meghaladja”. De ez a rendelkezés – amely szerint a levegő hőmérséklete mellett figyelembe kell venni a relatív páratartalmat és a szélsebességet is – nehezen értelmezhető, ráadásul gyakran nem a munkáltatón múlik, hogy a munkavégzéshez megfelelő hőmérsékletet biztosítsanak, ami különösen igaz a szabadban végzett tevékenységekre.

A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendelet szerint a „munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését”. Ez viszonylag rendben van.

Pontos szabályozás híján azonban a munkaadón múlik, hogy hőségriadó esetén milyen intézkedéseket tesz. Félóránként kell hideg vizet adni a dolgozóknak, de már az sem világos, hogy óránként öt vagy tíz percnyi munkaszünetet kell-e biztosítani. Nem kevésbé fontos kérdés, hogy ezt az időt az emberek hol tölthetik el, mert a tűző nap alatt – hűtött helyiség hiányában – aligha képesek felfrissülni.

Amikor a szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy hőségriadó esetén dél körül lehetőség szerint senki ne tartózkodjék a szabadban, ez újabb kérdéseket vet fel. Strandolni ilyenkor nem ajánlott, de az építőmunkásnak tennie kell a dolgát? És ki felel azért, ha valaki az extrém hőmérséklet miatt szenved el munkabalesetet? Az érdekvédő szerint erre is a jogalkotónak kellene megfelelő választ adnia.

(Fotó: pixabay.com)