Veled vagyunk

Kordás László: Az egységes minimálbér bevezetésével a szakmunkát értékelnék le

2020. január 15. - Magyar Szakszervezet

korda_s.jpgEgységes minimálbért vezethetnek majd be a Magyar Nemzet értesülése szerint. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint efféle elképzelés még semmilyen fórumon nem vetődött fel, de úgy véli, ez nem is lenne szerencsés lépés, mert ezzel a szakmunkát értékelnék le.

Napirendre kerülhet a minimálbérezés rendszerének teljes átalakítása a Magyar Nemzet szerdai számában megjelent cikk szerint. Ez azt jelentené, hogy az idén bruttó 161 ezer forintra emelkedő minimálbért és a középfokú végzettséghez kötött, valamivel több mint 210 ezer forintra növekvő garantált bérminimumot egységesítenék. Amennyiben így kalkuláltak volna, a lap szerint 2020-ban 199 ezer forint lehetne a teljes munkaidőre adható legkisebb fizetés.

Ezt egybehangzóan támogatnák a Magyar Nemzetnek nyilatkozó gazdasági szereplők. Szerintük a jelenleg két különböző összeg helyett egyetlen új, egységes minimálbér kialakítása további érdemi keresetfelzárkóztatást, a szegénység gyorsuló visszaszorulását, a gazdaság fehéredését, valamint kevesebb adminisztrációs terhet eredményezne. Boros Imre közgazdász úgy véli, akár már 2021–2022-től be lehetne vezetni a mostani két minimálbér helyett egységes, a munkavállalók számával súlyozott összeget.

A lépés a szakember szerint is indokolt lenne, mivel érdemben javulna a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete. Ugyanakkor ez azt is jelentené, hogy az idei minimálbért 25 százalékkal kellene emelni. A Pénzügyminisztérium adatai szerint egyébként hivatalosan 250 ezer munkavállaló dolgozik most minimálbérért, és nagyjából 800 ezer fő a garantált bérminimum összegét keresi.

Ez az elképzelés eddig semmilyen fórumon nem merült fel, ráadásul 2006-ban éppen azért született döntés a két különböző minimálbér megállapításáról, hogy a szakmunkát felértékeljék – nyilatkozta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Klubrádió Esti gyors című műsorában szerdán (az interjú itt hallgatható meg a 18. perctől kezdve). Ráadásul szerinte ez szembe benne a kormányzati kommunikációval, amely éppen arról szól, hogy több szakmunkásra van szükség, akiket meg is kell fizetni. Efféle lépéssel – véli – éppen őket értékelnék le.

Arra a felvetésre, hogy a minimálbér 25 százalékos növelésének milyen hatása lenne, Kordás kiemelte: a munkavállalók 65-70 százalékát a kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatják, és ezek egy része egyetlen lépcsőben biztosan képtelen lenne elviselni ekkora fizetésemelést. Azt ugyanakkor nem vitatta, hogy ma is él a fekete- vagy szürkefoglalkoztatás, és nem kivételes, hogy a minimálbért zsebbe adott juttatással egészítik ki.

Konzultációt indított az Európai Bizottság az uniós munkavállalók méltányos minimálbérének kérdésében. Ennek első szakaszában a vállalkozások és a szakszervezetek véleményét kérik ki. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke korábban már kifejezte azt a kívánságát, hogy az uniónkban dolgozó valamennyi munkavállaló rendelkezzen olyan méltányos minimálbérrel, amely tisztességes megélhetést biztosít. Egységes minimálbér bevezetésére viszont nem kerül sor, ám biztosítani kívánják, hogy valamennyi tagállam rendszere megfelelő legyen, s foglalja magába a szociális partnerekkel folytatott alapos konzultációt.

Kordás is úgy véli, a kollektív alku szerepének, a szociális párbeszéd jelentőségének erősítésére van szükség. Emellett emlékeztetett rá, hogy a magyar kormány ratifikálhatná végre az Európa Tanács Módosított Európai Szociális Kartájának negyedik cikkelyét, amellyel kifejezésre juttathatná a szándékát, hogy nem kívánja a magyar munkavállalókat a bérek tekintetében az unió sereghajtói között tartani. Jelezte azt is, mindenképpen érdemes tárgyalni arról, hogyan lehet csökkenteni az EU-n belül a minimálbérek és az átlagkeresetek között meglevő jelentős különbségeket.

A Módosított Európai Szociális Karta kihirdetéséről szól a 2009. évi VI. törvény, amely azonban Magyarországra nézve nem ismeri el a negyedik cikkely hatályát. A szerint a

„méltányos díjazáshoz való jog tényleges gyakorlásának biztosítása érdekében a Felek vállalják, hogy

  1. elismerik a dolgozók jogát olyan díjazáshoz, amely nekik és családjuknak tisztes életszínvonalat biztosít;
  2. elismerik a dolgozók jogát a megnövelt díjazáshoz túlmunka esetén, ez alól csak meghatározott esetek lehetnek kivételek;
  3. elismerik valamennyi férfi és nő jogát az egyenlő bérezéshez egyforma értékű munka végzése esetén;
  4. elismerik valamennyi dolgozó jogát ahhoz, hogy a foglalkoztatásuk beszüntetése esetén erről ésszerű időn belül kapjanak előzetes értesítést;
  5. a bérekből csak abban az esetben engednek levonni, és csak a nemzeti törvények vagy előírások által meghatározott mértékben, ha azokat rögzített kollektív megállapodások vagy döntőbírósági ítéletek írják elő.

Ezen jogok gyakorlását szabadon aláírt kollektív szerződések, törvényes bérmegállapító mechanizmus vagy az országos viszonyoknak megfelelő egyéb eszközök révén kell elérni”.

A magyar kormányoknak ez valamiért nagyon nem tetszik.

(Fotó: alfahir.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://veledvagyunk.blog.hu/api/trackback/id/tr9815411564

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása