A jövő évi büdzsé tervezetében átlagosan 8,8 százalékos béremeléssel számol a kormány, míg az idén ez 10,7 százalék volt. Ráadásul az állam rossz gazdának is bizonyul, mert a versenyszférában nettó 9,3, míg a közszférában 7,3 százalékkal emelkedhetnek a jövedelmek.
Tiltakozik a Magyar Szakszervezeti Szövetség az alaptörvénynek az állampolgári, illetve a munkavállalói jogokat veszélyeztető módosítása miatt. A konföderáció kész más érdekképviseletekkel és civil szervezetekkel is egyeztetni arról, hogy ebben a helyzetben közösen mit tehetnek.
A diákok foglalkoztatása a munkaerőhiányt alapvetően nem oldja meg, mert a képzett és motivált embereket kellene itthon tartani, de ez csak magasabb fizetésekkel és a megfelelő munkakörülmények biztosításával érhető el – állítja a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Már nemcsak trükköznek, hanem rendszeresen megszegik a törvényi előírásokat is, s anyagilag megkárosítják a járművezetőket a BKV-nál az elvont pihenőnapok és a szabadságok zavaros kiadásával – állítja az Egységes Közlekedési Szakszervezet.
120 évig vártak, de már megelégelték a segédmunkási besorolást a hivatásos sofőrök, ezért a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége (KSZOSZ) petícióban kéri a kormánytól a járművezetés szakmává nyilvánítását.
Háromból egy magyar a létminimum alatt él, minden másodiknak pedig, nincs pénze a váratlan kiadások fedezésére. A Policy Agenda a Friedrich Ebert Alapítvány és a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízása alapján 2016-ban és 2017-ben is közzétette a létminimum értékeket. A rendszerváltástól kezdve ezt a munkát egészen 2015-ig a Központi Statisztikai Hivatal végezete.


