A családi pótlék nem ajándék, mert a magyarok megdolgoznak érte, s hozzájárulnak Ausztria gazdasági fejlődéséhez – állítja a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugat-dunántúli regionális képviseletének vezetője. Ha tehát a magyar munkavállalók kevesebbet kapnának, az durva diszkrimináció, amivel a németek is próbálkoztak már, de egyelőre visszakoztak.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség Fehér könyvben foglalta össze, mit vár az új kormánytól: gyors választ a munkavállalókat érintő legsúlyosabb problémákra. A szövetség elnöke ezt május 1-jén ismerteti.

Az ingyen pogácsáért ne lépjen be senki, mert a szakszervezetek tekékenysége egészen másról szól: például egyes ágazatokban mindenkire érvényes kollektív szerződést tudnak kivívni, s munkajogi védelmet képesek biztosítani – hangsúlyozta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Hír TV-ben hétfőn.

Április 28-án világszerte a munkavégzés során megsérült, megrokkant vagy meghalt dolgozókra emlékeznek. Az emléknap célja, hogy felhívja a nyilvánosság és a dolgozók figyelmét a munkabiztonság, a munkahelyi balesetek megelőzésének fontosságára.

Azokon a munkahelyeken, ahol van szakszervezet, s hatékonyan működnek a munkavédelmi érdekképviseletek, kevesebb munkabaleset következik be. Tavaly 79-en vesztették életüket a munkahelyükön, s közöttük mindössze heten nagyvállalatoknál.

Gázárcsökkentést, sőt a rászorulóknak ingyenes közműminimumot, legalább nettó százezer forint havi jövedelmet, többkulcsos szja-t, luxusadót, rugalmas nyugdíjkorhatárt, a szakszervezeti mozgalom megerősítését, anyagi támogatását ígérik egyebek mellett a parlamenti választáson induló pártok. Szemezgessenek belőle, s döntsék el, mit lehet mindebből valóban komolyan venni.

A többkulcsos szja azt jelentené, hogy aki többet keres, vállaljon nagyobb társadalmi felelősséget, tehát vegyen ki nagyobb részt a közterhek viseléséből – állítja Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Nem a 15 százalékos adókulcs emelésében látná a megoldást, hanem a minimálbér és a garantált szakmunkás bérminimum adómentessé tételében.

„A szakszervezetek, ha elég erősek, alakító erői lehetnek egy országnak” – ezt vallja a legnagyobb német szakszervezeti tömörülés, a DGB elnöke, aki múlt szombaton a Magyar Szakszervezeti Szövetség meghívására Budapesten járt.

Nemzetközi tapasztalatok szerint a munkaügyi és munkavédelmi hatósági ellenőrzésnek csak akkor van visszatartó ereje, ha évente legalább a munkáltatók 10-12 százalékát elérik, és jogsértés esetén bírságot szabnak ki. Nálunk ettől még nagyon messze vagyunk, s a kisebb cégek nem vállalnak szinte semmilyen kockázatot azzal, ha megszegik a foglalkoztatás szabályait.

Március nyolcadika a nők iránti tisztelet és megbecsülés napja. Munkahelyeken, társadalmi szervezetekben, baráti társaságokban és családi körben egyaránt virággal köszöntjük a lányokat és asszonyokat. Bár ez az ünnep nagyrészt elveszítette harcos jellegét, az esetenként formális gesztusoknál mégis többről van szó, hiszen ebből az alkalomból felidézhetjük azt is, hogy a férfik és a nők közötti esélyegyenlőség máig nem valósult meg maradéktalanul.