Az Európai Uniónak erős, hatékony és fenntartható szociális dimenzió nélkül nincs jövője, s a szociális jogok európai pillérének kihirdetése a Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint fontos lépés ebben az irányban.

Sofőr nélküli kamion, önvezető taxi, magától közlekedő vonat? Mindez nem is annyira fikció. Olyannyira nem, hogy a 4-es metrón már most sincs kocsivezető. A Magyar Szakszervezeti Szövetség közlekedési tagozatának konferenciáján kiderült, hogy ebben az ágazatban is elég sok feladatot vehetnek át az emberektől a gépek.

Ha nem lesz békés megegyezés, a Magyar Szakszervezeti Szövetség jogalkotással okozott kár címén néhány tagja nevében pert indít a Nemzetgazdasági Minisztérium ellen.

A hollandok és a németek évi négyszáz órával dolgoznak kevesebbet, mint a magyar munkavállalók, s náluk a bruttó hazai termék három-három és félszerese a hazainak. Tényleg december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításán múlik a magyar gazdaság versenyképessége? Aligha.

Automatizálással Magyarországon a munkahelyek 12 százaléka – ami több mint félmillió foglalkoztatottat érint – lehet kiváltható. Korábban a Magyar Szakszervezeti Szövetség nőtagozata tartott tanácskozást erről, s a negyedik ipari forradalom jelentette kihívásokról november elején a közlekedési tagozat a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával rendez konferenciát A robotizáció lehetséges hatásai a közlekedésben címmel.

Az ugyanazon helyen azonos munkakörben foglalkoztatottakat egyenlő bér illesse meg – ez a munkavállalók kiküldéséről szóló EU-irányelv felülvizsgálatának célja. Az Európai Bizottság e törekvését a visegrádi országokban működő szakszervezeti szövetségek közös állásfoglalásban támogatásukról biztosították, mert a munkavállalók nemzetisége vagy az őket kiküldő vállalat származási országa alapján történő megkülönböztetés súlyos diszkrimináció. Egyébként kiküldetésben mintegy hatvan-hetvenezer magyar munkavállaló dolgozhat főként Ausztriában és Németországban.

Több vagy kevesebb Európa kell? Úgy tűnik, ebben a hazai szakszervezetek sem értenek egyet. Két magyar konföderáció aláírta pénteken Varsóban a visegrádi országok szakszervezeti szövetségeinek nyilatkozatát, amely szerint támogatják a szociális jogok európai pillérének a göteborgi szociális csúcson való kihirdetését. Ezzel szemben egy másik hazai szövetség inkább a fenntartásait hangoztatja.

A munkaadói oldal elutasítja, hogy újabb munkaszüneti napot vezessenek be, s december 24-én munkára köteleznék az embereket, miközben azon a napon a többségük kényszerszabadságra küldi az alkalmazottait – illetve egy közeli szombaton dolgoztatja őket –, mert érdemi teljesítményt a szenteste napján nem is remélnek. Aki szeretné, hogy erről legyen népszavazás, írjon alá.

Lehetséges-e a szociális unió létrehozása Európában? – erre kereste a választ a Magyar Szakszervezeti Szövetség az október 13-án tartott fórumon. A bevezető előadást Andor László volt EU-biztos tartotta, s leszögezte: miután a szociális kihívások közösek, nyilvánvalóan együttes európai cselekvésre lenne szükség. Bérunió azonban szerinte biztosan nem lesz.

Automatizálással Magyarországon a munkahelyek 12 százaléka – ami 513 ezer foglalkoztatottat jelent – lenne kiváltható – derült ki a napokban Magyar Szakszervezeti Szövetség női tagozatának a munkavállaló nőkről szóló XVII. konferenciáján. Ennek témája a robotizáció és a nők helyezte volt.