Több vagy kevesebb Európa kell? Úgy tűnik, ebben a hazai szakszervezetek sem értenek egyet. Két magyar konföderáció aláírta pénteken Varsóban a visegrádi országok szakszervezeti szövetségeinek nyilatkozatát, amely szerint támogatják a szociális jogok európai pillérének a göteborgi szociális csúcson való kihirdetését. Ezzel szemben egy másik hazai szövetség inkább a fenntartásait hangoztatja.
„Mi, a visegrádi csoport szakszervezeteinek képviselői, támogatjuk a szociális jogok európai pillérének a göteborgi szociális csúcstalálkozón való kihirdetését” – szögezi pénteken elfogadott közös nyilatkozatában a Lengyel Szolidaritás Szakszervezet, Lengyel OPZZ, a Lengyel Forum Szakszervezet, a Cseh-Morva Szakszervezeti Szövetség, a Szlovák Szakszervezeti Szövetség, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (a másik három hazai konföderáció a varsói tanácskozáson nem vett részt). Hangsúlyozzák, erősen hisznek abban, hogy „az Európai Uniónak erős, hatékony és fenntartható szociális dimenzió nélkül nincs jövője”.
Üdvözlik a jelenlegi javaslatokat a szociális pillér céljainak megvalósítására vonatkozóan, így a munka és a magánélet közötti egyensúly megvalósítására vonatkozó irányelvet, illetve a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló irányelv felülvizsgálatát, de álláspontjuk szerint ennél sokkal többet kellene tenni ahhoz, hogy a pillér alapelvei megvalósulhassanak.
A szociális Európa létrejöttéhez nagyon gyorsan konkrétabb, látható és józan tettekre van szükség, olyan lépésekre, amelyek hatékonyabban tudják javítani az európai emberek élet- és munkakörülményeit – olvasható a nyilatkozatban. A munkavállalók – különös tekintettel a visegrádi tagországokban élő emberekre –, nem képesek hinni a politikai nyilatkozatokban, és türelmetlenül várják a konkrét intézkedéseket mind az európai intézményektől, mind saját kormányuktól.
A V4-ek szakszervezeti szövetségei ezért felhívják a kormányukat arra, hogy november 17-i göteborgi csúcson támogassák a szociális jogok európai pillére kihirdetését, s kötelezzék el magukat annak megvalósítása mellett. A dokumentumhoz az euróövezeten kívüli tagállamok önkéntesen csatlakozhatnak, ezért különösen fontosnak tartják, hogy az EU valamennyi állampolgárára ugyanazok az alapelvek érvényesüljenek. A szakszervezetek elvárják azt is, hogy az érdekképviseleteket vonják be a szociális pillér megvalósulásával kapcsolatos minden tevékenységbe.
Mindezek tükrében a Magyar Szakszervezeti Szövetség MASZSZ) elnöke meglepőnek tartja, hogy Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a napokban azt nyilatkozta, nincs arra vonatkozó garancia, amely a dokumentum aláírását követően megakadályozná, hogy az Európai Bizottság egy kötelező érvényű jogalkotási folyamatba kezdjen. Így várhatóan a dokumentum összeurópai támogatását követően olyan, akár kötelező érvényű jogi folyamatok is elkezdődhetnek, amelyek konkretizálják, akár összegszerűsítik is a szociális pillérben meghatározottakat. Ha Brüsszel központilag meghatározná, hogy a tagállami költségvetésekből mekkora összeget kell szociális juttatásokra fordítani, akár Magyarország versenyképessége is jelentősen visszaesne – üzeni Palkovics –, mivel a válságból kilábaló gazdaság eredményeit ezekre a kiadásokra kellene fordítani.
Kordás László MASZSZ-elnök szerint viszont az ország versenyképességének megőrzése ma már egyre kevésbé a béreken múlik, sokkal inkább azon, hogy a hazai munkaerő a tevékenysége révén milyen értéket képes produkálni. Egyébként pedig a határozott álláspontja, hogy az unión belüli olyan gazdasági verseny, amely csak arról szól, hogyan lehet valahol alacsonyabban tartani a béreket, hosszútávon nyilvánvalóan tarthatatlan. Ezt bizonyítja az is, hogy már több mint félmillió magyar munkavállaló keresi a boldogulás lehetőségét más tagállamokban.
(Illusztráció: Európai Szociális és Gazdasági Bizottság)
