Az ugyanazon helyen azonos munkakörben foglalkoztatottakat egyenlő bér illesse meg – ez a munkavállalók kiküldéséről szóló EU-irányelv felülvizsgálatának célja. Az Európai Bizottság e törekvését a visegrádi országokban működő szakszervezeti szövetségek közös állásfoglalásban támogatásukról biztosították, mert a munkavállalók nemzetisége vagy az őket kiküldő vállalat származási országa alapján történő megkülönböztetés súlyos diszkrimináció. Egyébként kiküldetésben mintegy hatvan-hetvenezer magyar munkavállaló dolgozhat főként Ausztriában és Németországban.

A méltányos foglalkoztatás, a valamennyi munkavállaló számára tisztességes munkafeltételek és egyenlő jogok biztosítása elengedhetetlen feltétele a vállalkozások közötti igazságos versenynek, az EU-n belüli gazdasági és társadalmi integrációnak, az unió különböző országai közötti kohézió, a szociális piacgazdaság megvalósításának – ezt szögezték le a Lengyel Szolidaritás Szakszervezet, Lengyel OPZZ, a Lengyel Forum Szakszervezet, a Cseh-Morva Szakszervezeti Szövetség, a Szlovák Szakszervezeti Szövetség, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma képviselői pénteken Varsóban.

A V4-ek szakszervezeti szövetségei azért támogatják a munkavállalók kiküldéséről szóló EU-irányelv felülvizsgálatát, mert annak célja, hogy valamennyi fél számára ugyanolyan feltételeket teremtsenek, ami az európai egységes piac jó működésének is alapköve. Úgy vélik, a munkavállalók nemzetisége vagy az őket kiküldő vállalat származási országa alapján történő minden megkülönböztetés a diszkrimináció rossz példája.

Elutasítják azt az érvelést is, hogy a visegrádi országokban működő vállalkozások csak alacsony bérek mellett képesek versenyképesek maradni. Elfogadhatatlan, jó erkölcsbe ütköző és a nacionalizmus erősödését idézheti elő – hangsúlyozzák a közleményt aláíró szakszervezetek –, ha bérverseny alakul ki ahelyett, hogy a termelékenységet az innováció, az új tiszta technológiák, a munkavállalók képzése és oktatása, valamint a munkaszervezés javítása révén próbálnák meg javítani.

Azt az elvet tehát, amely szerint az ugyanazon helyen azonos munkakörben foglalkoztatottakat egyenlő bér illesse meg – ez az irányelv felülvizsgálatának is az egyik célja –, a V4-ek szakszervezeti szövetségei határozottan támogatják. A magyar konföderációk kezdeményezése alapján abban is egyetértenek azonban, hogy a közúti szállítás esetén eltérő szempontokat vegyenek figyelemre, s erre a területre más szabályokat állapítsanak meg.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke mindezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nehezen fogadható el, hogy egy magyar cég például építőipari szakembereket foglalkoztak hazai béren, miközben a munkavégzés tényleges helye valamelyik uniós tagállam. Ebben az esetben szerinte tényleg mindenki becsapva érezheti magát, hiszen a kiküldött munkavállaló jóval kevesebbet keres, mint az esetleg mellette dolgozó helyi szakmunkás, aki viszont attól tarthat, hogy a külföldi olcsó munkaerő miatt elveszítheti az állását.

Ennek az áldatlan állapotnak nyilván véget kell vetni – állítja Kordás –, hiszen az egyenlő bér elvének mindenütt érvényesülni kell, különben torzul a piaci verseny. Egyébként nagyjából hatvan-hetvenezer magyar munkavállaló lehet érdekelt, akinek a háromnegyedét Ausztriában, illetve Németországban foglalkoztatják, csaknem felüket az építőiparban.

Az elnök szerint más a helyzet a közúti szállítás terén, hiszen itt nem a hagyományos értelemben vett kiküldött munkavállalókról van szó. Például a kamionosok a munkaidejük egy részét nagy valószínűséggel Magyarországon töltik ki, ezért az esetükben indokolt az általánostól eltérő szabályozás.

(Fotó: footage.framepool.com)