A reálbérek nem követik a termelékenység emelkedését, ezzel a növekedés béremelés nélkül következik be az Európai Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint. A magyarországi mutatók – hét másik uniós tagállammal együtt – még mindig nem érték el a 2008-as válság előtti inflációval kiigazított reálbérszintet, mert mínusz egy százaléknál tartunk.

A Friedrich Ebert Stiftung és a Magyar Szakszervezeti Szövetség közös kutatási programja keretében a Policy Agenda folytatta – a KSH helyett, amely 2015 óta nem ad ki ilyen adatot – a létminimum számítását. Tavaly ez az összeg 94.800 forint volt. Ez valamivel több, mint a nettó minimálbér.

Valódi érdekegyeztetésre és tárgyalásokra van szükség, hogy elkerülhető legyen az olyan törvény- és jogszabályalkotás, amikor az érintettek képviselői nem jutnak szóhoz – amint történt ez Magyarországon például a „rabszolgatörvény” kapcsán, illetve a közelmúltban a közigazgatásban, majd a tudományos életben dolgozó sok ezer munkavállalót érintő szabályozás esetében.

Harmadfokú hőségriasztást rendelt el vasárnapig az országos tiszti főorvos. Nincs viszont szabályozás a munkáltatói kötelezettségek tekintetében hőhullámok, hőségriadó és a magas UV-B sugárzás esetére. Ezekre a helyzetekre a jogalkotónak megfelelő választ kellene adnia.

Mindenáron biztosítani kell a tőke számára a profitot – ez a magyar kormány gazdaságvédelmi stratégiája. A magát családbarátnak valló kabinetet a dolgozó emberek nem érdeklik? A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja: a vállalkozók szempontjai mellett a munkavállalók érdekeire is figyelemmel kellene lenni.

Több tartalék járművet és több úgynevezett hőleváltó sofőrt kér már most, a nyár elején a BKV-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet. Évek óta jelzik: életveszélyes, ha a járművezetők a kánikulában nem pihenhetnek eleget a fordulók között, ám erre megnyugtató választ a mai napig nem adott a cég A szakszervezet nem tűzoltást, hanem biztonságos megoldást sürget, még mielőtt egy sofőr rosszulléte tragédiához vezetne.

A 2020. évi költségvetés jelen formájában a „munkaerőhiány költségvetése”: 2018-hoz képest két százalékponttal alacsonyabb béremelkedés, csökkenő kiadások a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban, csökkenő szakképzési és felnőttképzési támogatások jellemzik a jövő évet – állítja a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Ismét elmarad a szembenézés azzal a ténnyel, hogy alacsony bérekkel nem lehet modern, a Nyugat-Európához felzárkózó gazdaságot építeni.

„Akarja-e, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapból folyósított nyugdíjak év eleji megemelése úgy történjen, hogy az átlag alatti nyugellátásban részesülők százalékosan magasabb, ugyanakkor az átlag feletti nyugellátásban részesülők százalékosan alacsonyabb nyugdíjemelésben részesüljenek?” – egyebek mellett ezt bocsátanák referendumra a nyugdíjas érdekképviseletek.

Kényszermegtakarítás helyett tisztességes béreket kellene ajánlani a dolgozóknak Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint. Az ÁSZ elnöke szerint viszont a béremelést ahhoz kellene kötni, hogy a fizetések egy részét a munkaadók megtakarítási számlára utalnák, ami sok család megélhetését közvetlenül veszélyeztetné.

Nem engedték be a Suzuki esztergomi gyárába a szakszervezeti képviselőket, ami ellentétes a hazai joggal és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) normáival is. A Magyar Szakszervezeti Szövetség ezért a Nemzeti ILO-tanácshoz fordult, s a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet elé viszi az ügyet.