A hatalom a társadalom széles rétegei ellen indított támadást: évi ötven nap túlmunkára köteleznék a munkavállalókat, a jelenleginél is kiszolgáltatottabbá helyzetbe kényszerítenék a közszolgákat, s veszélybe kerülhet a tudományos kutatás szabadsága és a tanszabadság. Ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség december 8-ra demonstrációt hirdet.

A diákok támogatják a szakszervezetek, az érdekképviseletek pedig az egyetemi hallgatók tiltakozó akciót – talán ez volt a legfontosabb üzenete a tanszabadság korlátozása miatt tüntető fiatalok és két szakszervezeti vezető részvétel csütörtökön a Kossuth téren megrendezett munkás-diák fórumnak.

A versenyszféra három országos szakszervezeti konföderációja (Liga Szakszervezetek, Magyar Szakszervezeti Szövetség, Munkástanácsok Országos Szövetsége) egyeztetett szerdán a T/3628 számon jegyzett, Munkaidő-szervezéssel és a munkaerőkölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról címet viselő törvényjavaslat egyik benyújtójával, Kósa Lajossal és a Pénzügyminisztérium képviselőivel.

Kiket és hogyan érinthet a negyedik ipari forradalom, s a problémák felmérése után tudnak-e az érdekképviseletek megfelelő válaszokat arra, miként kerülhetnek ki győztesen ebből a folyamatból, s hogyan őrizhetők meg a munkahelyek, hogy a változások minél kisebb konfliktusokat szüljenek? Ezekre a kérdésekre is keresik a választ Vasas Szakszervezeti Szövetség és a Friedrich Ebert Alapítvány hétfői tanácskozásán.

A mostani 250 helyett évente akár négyszáz óra túlmunkát is elrendelhetne a munkaadó két fideszes képviselő javaslata szerint. Ezzel együtt törölnék a munka törvénykönyvéből azt a passzust is, amely szerint a „kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el”.

A nők elleni munkahelyi erőszakról készített felmérést az Idea Intézet. A válaszolók többsége úgy nyilatkozott, hogy nem tapasztalt szexuális zaklatást a kollegáitól vagy feletteseitől, de ha igen, azt rendszerint az érintett elhallgatta.

Mintegy 223 ezer munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálták a Pénzügyminisztérium munkavédelmi főosztálya által készített jelentés szerint az idei esztendő első három negyedévében. Szabálytalanságokat az esetek 66 százalékánál tapasztaltak, ami megegyezik az előző év azonos időszakával. Vagyis az ügyek kétharmadában valamilyen visszásságra bukkantak. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint ez is indokolja, hogy az állam alkalmazzon jóval több embert a munkabiztonság ellenőrzésére.

A nyugdíjminimum nagyon kevés embert érint, mert a havi 28 500 forintos juttatásban részesülő ellátottak aránya tizedszázalékban mérhető a kormány szerint. De ha ez így van, akkor a költségvetést sem érinti, tehát a kabinet nyugodtan felemelheti ezt a szánalmasan alacsony összeget – véli Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Öt százalék körüli minimálbér-emelést javasolnak a munkaadók, de a szakszervezetek szerint jövőre is kétszámjegyű növekedésre van szükség, míg a kormány nem mondott be semmilyen számot. Az egyeztetés jövő kedden folytatódik.

Kemény bértárgyalásokra számít a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az idén. Az egyeztetések várhatóan hamarosan megkezdődnek, de Kordás László szerint ehhez előbb a cefetéria rendszerének a munkavállalókat durván sújtó átalakításról kellene megegyezni.