Az utasok tájékoztatása nélkül megszüntette a jegy és a bérlet árában szereplő korábbi biztosítást a BKV, s ezzel évente mintegy ötvenmillió forintot spórol a cég rajtuk. Mindezt tájékoztatás nélkül, már évekkel ezelőtt megtették, s azóta még a jogos kártérítést is csak bírósági határozat alapján fizetik ki. Ezt később megpróbálják az ügyben érintett, akár vétlen járművezetőn behajtani.
Amilyen hangosan bevezette anno, olyan csendben megvonta már néhány évvel ezelőtt az utasaitól a BKV a jegyben, bérletben valaha volt biztosítást. Azóta lényegesen bonyolultabb és időigényesebb is behajtani egy esetleges baleseti kártérítést a cégtől. Ezt a szolgáltatást a közösségi közlekedési társaságok közül egyedül a BKV szüntette meg – ami a MÁV-nál és a Volánbusznál jelenleg is létezik –, hogy megspóroljon ezzel évente mintegy ötvenmillió forintot. A döntésnek mára azonban nem csupán az utasok, hanem a járművezetők is érezhetik a negatív hatásait, több sofőr is panaszolta ugyanis: a cég megpróbálja rájuk hárítani a sérült utasok kártérítési igényét – közölte Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke
A társaság a jegyhez kötött biztosítás felbontása óta is felel az általa szállított utasok testi épségéért, s ha megsérül valaki, és jogosan kér kártérítést, azt ki kell fizetni neki. Már ha a bíróság megítéli azt. Mivel a cég igyekszik kitérni e kötelezettsége elől, lehetőleg minden kártérítési vitát bírósági útra terel, miközben a felelősségbiztosítása terhére akár egyszerűen is rendezhetné az egyértelműnek tűnő ügyeket. Álláspontja szerint azonban legtöbbször az utas a hibás azért, ha balesetet szenved a mozgó járművön, mert nem kapaszkodott elég erősen – mondta az elnök.
A szakszervezet különösen felháborítónak tartja, hogy cég még a bírósági döntés ellenére is megpróbál mindenáron a pénzénél maradni úgy, hogy az utasnak kifizetett összeget igyekszik az ügyben érintett vétlen járművezetőre hárítani. Ez végtelenül inkorrekt módszer, amely a munka törvénykönyve adta lehetőséggel való súlyos visszaélés is – szögezte le Naszályi Gábor. A munkavállaló ugyanis kizárólag a munkáltatójának szándékosan okozott kárért felel, ám a forgalomban egy hirtelen fékezés – és ennek következtében egy esetleges sérülés – nem minősülhet szándékosságnak – magyarázta. Mindez súlyosbítja azt a korábban is tapasztalt gyakorlatot, miszerint a cég a használt járművek sérüléseit szintén gondatlan károkozás címén új értéken javíttatja a dolgozók költségén Az EKSZ ezért felszólítja a cégvezetést, hogy hagyjon fel azzal a gyakorlattal gyakorlattal, amelynek kizárólag az a célja, hogy minden váratlan költséget a munkavállalók nyakába varrjon.
(Fotó: alfahir.hu)
