Az Európai Szakszervezeti Szövetség és a magyar szakszervezetek egyaránt elfogadhatatlannak tartják a kelet és a nyugat közötti bérszakadékot az Európai Unióban. Elfogadhatatlan, hogy egy magyar dolgozó átlagosan nettó 840 euróval keres kevesebbet havonta egy német munkásnál.

Európának béremelés kell! Elfogadhatatlan a kelet és a nyugat közötti bérszakadék! – ezt szögezték le pénteken a Friedrich Ebert Alapítvány közreműködésével szervezett konferencia résztvevői pénteken Pozsonyban. A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség, valamint az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára, s mind az öt hazai szakszervezeti konföderáció képviselője is jelen volt a rendezvényen.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség és a magyar szakszervezetek egyaránt elfogadhatatlannak tartják a kelet és a nyugat közötti bérszakadékot az Európai Unióban. Elfogadhatatlan, hogy egy magyar dolgozó átlagosan nettó 840 euróval keres kevesebbet havonta egy német munkásnál, még a megélhetési költségek figyelembevétele után is.

Még inkább elfogadhatatlan, hogy egy magyar dolgozó átlagosan nettó 947 euróval keres kevesebbet havonta, mint egy német munkás, ha az átlagbéreket a munkaerő és a gazdaság összetételéhez igazítjuk. Összefoglalva: az a sokkoló igazság, hogy a magyar dolgozót büntetik, ha Magyarországon vállal munkát.

Ez elfogadhatatlan az Európai Unióban 2017-ben. Minden polgár tisztességes fizetést érdemel, bárhol is éljen az EU-ban. A magyarok nem másodosztályú polgárok, az egyenlők Európai Uniója vagyunk. A közép- és kelet-európai országok dolgozó emberei méltányos díjazást érdemelnek, elismerve persze a valódi különbségeket).

A magyar szakszervezetek álláspontja, hogy

- az EU, a nemzeti kormányok és a munkáltatók tegyenek összehangolt erőfeszítéseket és folytassanak szociális párbeszédet a bérszakadék felszámolása érdekében, infláción felüli mértékű béremelésekkel az unió keleti országaiban - így Magyarországon is,

- az átlagos bérfejlesztés ajánlott mértéke kerüljön minden évben rögzítésre az országos éves bér- és szociális megállapodásokban. A mérték meghatározásakor a szociális partnerek vegyék figyelembe a bérfelzárkóztatás szempontjait,

- az Európai Unióban, ahol még nincs, vagy nem megfelelően működik, jogi kereteket kell alkotni a munkáltatók és a szakszervezetek közötti alkuk, tárgyalások érdekében,

- nyomást kell gyakorolni azon vállalatokra, melyek anyaországaikat elhagyva szabad prédának tekintik a közép-kelet-európai munkavállalókat, nem ismerik el a szakszervezeteket, és önmagukból kivetkőzve megtagadják a kollektív alkut,

- emelni kell a minimálbéreken, hogy azok elérjék az átlagbér hatvan százalékát és meghaladják a létminimumot,

- a bérszakadék csökkentése érdekében a magyar kormány – mint az ország legnagyobb munkáltatója – biztosítsa a közszféra munkavállalóinak munkájuk értékével arányos díjazását.

„A kelet-nyugati bérszakadék – munkavállalói párbeszéd” címen 2017. szeptember 22-én tartott pozsonyi európai szakszervezeti fórum résztvevői voltak:

Boros Péterné, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke,

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke,

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke,

Schneider Istvánné, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés alelnöke

Szilágyi József, a Liga Szakszervezetek társelnöke.