Az Erzsébet-utalvány nem csupán egy sajátos béren kívüli juttatás: a kibocsátott utalványok értékének nyolc százaléka a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tulajdonában álló Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.-hez folyt be, s ebből jutott rászoruló gyerekek és nyugdíjasok üdültetésére is. Jövőre megszűnik az utalvány kedvezményes adóztatása, a cégek ezért aligha vásárolnak majd ilyet a dolgozóiknak. Vége lesz az üdültetésnek is?

Az Erzsébet-program 2012-es kezdete óta évente öt-tíz milliárd forintot költöttek a szociálisan rászorulók és gyerekek üdültetésére, bár az ezzel kapcsolatos költségeket alapvetően fedező Erzsébet-utalványok forgalmazásából jóval nagyobb bevétel keletkezhetett. „Milliárdokról van szó, amelyek sorsát egyelőre hiába kutattuk” – írta még 2016 novemberében a Magyar Nemzet.

Szóval nem tudni, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, amely a tulajdonosa az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.-nek, mennyit juttatott más célokra, esetleg magánzsebekbe, pártkasszákba. Sajtóhírek szerint viszont a 2015 előtti három esztendőben hatszázezer rászorulót üdültettek, közte négyszázezer gyermeket, ami akkor is jelentős eredmény, ha esetleg loptak volna mellette.

Az Erzsébet-utalványt azonban most nagyjából halálra ítélték, miközben éppen idén januártól csökkent az adó- és járulékterhe, így a bérhez képest például a nettó százezer forint értékű ilyen juttatást a csaknem 82 ezer helyett csak alig több mint negyvenezer forintos járulék terheli. Ezt a cafetérialemet ráadásul fel lehet használni élelmiszerek vásárlására is, ami sokak számára komoly segítséget jelent. De ez a szabályozás nem bizonyult hosszú életűnek, mert a kedvezményes adózásnak jövőre vége.

A zrt. forgalma egyébként jelentősen csökkent, hiszen 2016-ban még 140 milliárd forintnyi összegben vásároltak a cégek Erzsébet-utalványt, ami a kibocsátónak több mint 11 milliárdnyi bevételt hozott. A cafetéria szabályainak átalakítása miatt azonban – nőtt az utalványt terhelő adó, s bejött az adómentesen adható évi százezer forint készpénz – 2017-ben már kevésbé volt kelendő ez a cafetériaelem.

Emiatt a társaság jövedelme is alaposan megcsappant, így biztosan kevesebb pénz jutott a szociális üdültetésre is. A 24.hu szerint majdnem a felére csökkent a cég bevétele, mégis nyereséges lett 2017-ben is. Az előző évi csaknem 12 milliárd után tavaly 6,6 milliárd forintra apadt az állami cég árbevétele, míg egyéb bevételként 1,9 milliárd forintot tüntettek fel, s 1,7 milliárdnyi nyereséget mutattak ki. Hogy ezt mire költötték, nem tudni, de egy részét vélelmezhetően változatlanul üdültetésre.

Talán érdekes lehet, hogy a zrt.-nek miből van bevétele. Az utalványok eladásakor két százalékos szolgáltatási díjat számítanak fel, az elfogadóhelyek pedig további hat százalékot fizetnek, amikor az utalványt beváltják. Ez azt jelenti, hogy minden ezer forint után nyolcvan forint a zrt-nél landol. Például amikor tavaly a 2,7 millió nyugdíjasnak kiosztottak tízezer forintot, ami 27 milliárdot jelentett, azon a kibocsátó cég keresett majdnem 2,2 milliárdot.

Arról nem is beszélve, hogy az idén is adtak a nyugdíjasoknak ugyanennyit. Ráadásul a zrt. nettó bevétele marad az is, ha valaki nem használja fel az utalványt. Valószínűleg ez lehetett tavaly az 1,9 milliárdnyi egyéb bevételként könyvelt tétel egy része.

Hogy a cafetéria adózásának jövő évi szabályai szerint mi lesz a zrt.-vel, elég bizonytalan. Azt senki nem mondta ki, hogy az Erzsébet-utalvány kötelezően megszűnik, de igencsak kérdéses, hogy ha az bérként adózik, kell-e majd valakinek. Valószínűleg nem.

Ha pedig ezt most gyakorlatilag kivezetik a rendszerből, annak az is lehet a következménye, hogy vége a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak és az Erzsébet-programnak is. Az alapítvány ugyanis például a szociális célú üdültetési programokat jelentős részben az utalványkibocsátásból származó bevételből fedezte.

Hogy emiatt érdemes-e sajnálkozni, azt megint csak nem tudni. Az alapítvány honlapján ugyanis nincs érdemi információ arról, hogy mennyit és mire költöttek, az erzsebetprogram.hu honlapon pedig semmilyen aktuális pályázat nem érhető el.

Egyelőre az sem világos, a kormány kíván-e élni az Erzsébet-utalvány biztosította lehetőséggel, tehát azzal, hogy bizonyos csoportokat „jutalmazzon”. A parlamenti választás előtt a nyugdíjasok kétszer is kaptak tíz-tízezer forintot, s 2019 is választási év, hiszen tavasszal voksolunk majd az európai parlamenti, ősszel pedig az önkormányzati képviselőjelöltekre. Ha ezt a sajátos kampányeszközt jövőre is bevetik, az utalványkibocsátónak négy-ötmilliárdnyi bevétele még biztosan lehet.

(Fotó: fejervar.hu)