A minimálbérnek jövőre meg kellene haladnia a 150 ezer, a szakmunkás garantált bérminimumnak a kétszázezer forintot, tehát tíz százalék feletti növekedést várnak – ezt nyilatkozta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az ATV-nek. A cafetéria adóztatásának szabályai kapcsán pedig azt mondta, a cél, hogy megegyezésre jussanak a munkáltatókkal: vállalják át a növekvő adóterheket, tehát a dolgozók nettó pozíciója ne változzék.
Munkahelyi és ágazati szinten is folynak a tárgyalások, de a parlament meghozta a döntést arról, hogy a cafetéria egyes elemeinek adóterhei nőnek, s bár a kormány nem mondta ki, hogy a béren kívüli juttatások megszűnnek, de ezek várhatóan néhány éven belül kivezetődnek a rendszerből – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke az ATV Start című műsorában. A cél szerinte az, hogy megegyezésre jussanak a munkáltatókkal, hogy a magasabb adóterheket vállalják át, tehát a dolgozók nettó pozíciója ne változzék.
Néhány esetben van eredmény, például a XV. kerületi önkormányzat bejelentette, hogy viseli a többletterhet, s van néhány cég is, amely ugyanilyen álláspontra helyezkedett az elnök szerint. Számos vállalkozás viszont arra jutott, hogy továbbra is biztosítja ugyan a cafetériát, de az adózási szabályok változása miatt annak nettó értékét nem képes megőrizni, tehát a növekvő adót a munkavállalókra hárítja át.
A béren kívüli juttatások kiemelten fontos gazdaság- és társadalompolitikai célok megvalósulását segítik, így a munkaerő mobilitását, a családok támogatását illetve az öngondoskodás különböző formáit. Ezek megszüntetése a munkaerő megtartása, az élet- és munkakörülmények javítása, az egészségmegőrzés és a hosszú távú öngondoskodás ellen hat – hívta fel a figyelmet pár napja egységesen a hat szakszervezeti konföderáció.
Az ATV-ben arra a kérdésre, mit szeretnének a munkavállalók, Kordás kijelentette: tisztességes megélhetést biztosító béreket, és a szakszervezetek is ezért küzdenek. Mindazonáltal a cafetéria is fontos eleme a jövedelemnek, hiszen a dolgozók szerinte hajlamosak az önkizsákmányolásra, viszont a Szép-kártya – a béren kívüli juttatások valamivel több mint felét ebben a formában adják – legalább arra jó, hogy jusson valamennyi pihenésre, rekreációra, mert arról másra nem lehet költeni.
Jelezte Kordás azt is, hogy a bölcsődei és óvodai támogatás adókedvezménye megmarad, de aki például az iskolakezdési támogatást választja, továbbra is megteheti, viszont ebben az esetben már valakinek ki kell fizetni a növekvő közterheket.
Az érdekvédő ugyanakkor hangsúlyozta: a béren kívüli juttatások öngondoskodásra vonatkozó, tehát az egészség- és nyugdíjbiztosításról, valamint a diákhitel átvállalásáról szóló elemei a munkaerő toborzásának és megőrzésének szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak, és ezeket kár lenne kidobni. Mindez egyébként összességében nagyjából kétmillió munkavállalót érint.
Arra a felvetésre, hogy a MASZSZ a jövő évre vonatkozó bértárgyalások kapcsán milyen álláspontot képvisel, Kordás László kijelentette: a minimálbérnek 2019-ben meg kellene haladnia a bruttó 150 ezer, a szakmunkás garantált bérminimumnak a kétszázezer forintot. Ez most 138 ezer, illetve 185 és fél ezer forint, tehát az érdekképviselet tíz százalékot meghaladó növekedést tart elfogadhatónak.
