A minimálbérek legalább tíz százalékot meghaladó növekedését tartja indokoltnak jövőre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Például a közszolgáltatások terén viszont az átlagbér akár 15-20 százalékos emelését követelik az érdekképviseletek. Kordás szerint a kettő összefügg: amennyiben a minimálbér emelkedik, annak az átlagbérre is jelentős hatása van. A minimálbérre vonatkozó tárgyalások várhatóan novemberben kezdődnek.

• A minimálbérek emelése kapcsán ezúttal komoly ellenállásra lehet számítani a munkaadók részéről Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének leköszönő főtitkára szerint, aki júniusban azt nyilatkozta, veszélybe kerülhet a megállapodás a jövő évi minimálbér-emelésről, amennyiben a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a szociális hozzájárulási adót (szochó) ne 2019. januártól, hanem csak júliustól csökkentse két százalékkal, vagyis 17,5 százalékra.
• A jelenlegi 19,5 százalékos szochó januári két százalékpontos csökkentése esetén a munkáltatók átlagosan 11,43 százalékos béremelést tudnának vállalni anélkül, hogy a fizetések után több adót kellene fizetniük – ez Csató Gábornak, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökének augusztusi álláspontja. Ugyanakkor szerinte szó sem lehet a minimálbér növeléséről a jövő év elején, amennyiben nem kerül sor az adócsökkentésre januárban. Csató jelezte azt is, hogy a munkáltatói álláspont szerint a minimálbér és a garantált bérminimum legfeljebb az átlagbéremelés mértékével növelhető, de konkrét számot nem mondott be.
• Gyengül a minimálbér és a garantált bérminimum szerepe a munkaerőpiacon, mivel a dolgozók megtartásáért és toborzásáért folytatott harc miatt a cégeknek magasabb keresetekkel kell tartaniuk a versenyt – véli Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerinte – az elmúlt évekhez hasonlóan – jelentősebb minimálbér- és garantált bérminimum-emelés jöhet jövőre, ám a megváltozott munkaerőpiaci helyzet miatt a legkisebb kötelező keresetek jelentősége egyre inkább csökken. A nano-, mikro- és kisvállalkozások kivételével már jellemzően meghaladják a fizetések a minimálbért – fogalmazott –, de egyre több esetben akár a garantált bérminimumot is. 

• A minimálbér és a garantált szakmunkás bérminimum továbbra is kétszámjegyű növekedését tartja indokoltnak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A minimálbérnek 2019-ben meg kellene haladnia a bruttó 150 ezer, a szakmunkás garantált bérminimumnak a kétszázezer forintot. Ez most 138 ezer, illetve 180 és fél ezer forint. A döntés több mint egymillió embert érintene, akik zömében kétségkívül a hazai kkv-szektorban dolgoznak, s ha a számukra nem biztosítanak valamilyen adókedvezményt, a kisebb cégek nehéz helyzetbe kerülhetnek. Kordás László egyébként nem osztja Parragh álláspontját, mert a minimálbér és a garantált bérminimum összege hatással van általában is a fizetésekre: ha az alsó határ emelkedik, az a bértorlódás miatt felfelé nyomja az átlagot is.
• Merészebb követeléssel állt elő a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. Online konzultációt kezdeményeztek, amelynek egyik kérdése: egyetértenek-e a válaszolók azzal, hogy 2019. január 1-jétől a minimálbér összege 190 ezer forint, a szakmunkás bérminimum pedig 247 ezer forint legyen? Ez 27, illetve 31 százalékos emelkedést jelentene. A konzultáció október 5-ig tart, s akkor összesítik a válaszokat, majd tájékoztatják a nyilvánosságot
• Legalább tíz százalékos bérfejlesztést – s a minimálbér emelésétől ez már független – remélnek a feldolgozóipari munkavállalók jövőre. A szakszervezetek szerint erre a cégek megfelelő forrásokkal rendelkeznek, hiszen számos kedvezményt kaptak a kormánytól az elmúlt időszakban. Szerintük az sem elképzelhetetlen, hogy a cafeteria jövő évre elfogadott szabályai még változnak. A cégekkel kezdődő őszi bértárgyalásokon legalább kétszámjegyű bérfejlesztés a cél, s nem feltétlenül a tízeshez nagyon közeli számokat szeretnénk látni – mondta László Zoltán, az alapvetően feldolgozóipari, jármű- és elektronikai ipari cégeknél érdekvédelmi szervezeteket koordináló Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
• Új érdekegyeztető fórum alakult idén: a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma. A csaknem kétszázezer embert foglalkoztató közüzemek esetében korábban hároméves, 2019 végéig szóló bérmegállapodás van érvényben, amely három esztendő alatt átlagosan harminc százalékos bérfejlesztést rögzít, például az idén 12 százalékos emelést tartalmaz. Jövőre viszont mindössze öt százalékos a kilátásba helyezett fizetésemelés.
• A korábban megállapodott öt százalék helyett legalább kétszámjegyű bérfejlesztést tart szükségesnek 2019-re a Volán-dolgozók számára a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ). A 2017-ben kötött, három évre szóló bérmegállapodás hatása az első két évben messze elmaradt a várakozástól, nem eredményezett komoly létszámnövekedést. Ha a munkaerőpiacon tapasztalt váratlan „keresetbombával” az ágazat nem tud lépést tartani, kritikussá válhat a létszámhiány – figyelmeztet a szakszervezet. A Volán-társaságoknál nemcsak buszvezetőből van hiány, hanem gyakorlatilag minden pozícióban. A versenyszféra jövedelmei elszaladtak az ágazat mellett – állapította meg Baranyai Zoltán, a KKSZ elnöke. Hiába kötöttek a szakszervezetek és a munkáltató hároméves bérmegállapodást, sajnos a kiszámíthatónak mondott jövőt felülírta a magyar munkaerőpiacon eddig nem tapasztalt „keresetbomba”.
• Tizenöt százalékos béremelést kér jövőre, s erről az érdemi tárgyalások mielőbbi megkezdését szorgalmazza a BKV-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet. A cégvezetés egyelőre nem közölte az ajánlatát. Nem lepődnének meg a szakszervezetek, ha a cég jövő évre vonatkozó béremelési ajánlata messze elmaradna a zömében járművezetőket tömörítő érdekképviselet elsőként nyilvánosságra hozott követelésétől. Az EKSZ mindazonáltal legalább 15 százalékot tart méltányosnak, s a majdani tárgyalások során azon lesz, hogy ebből ne is kelljen engednie – mondta Naszályi Gábor. Az EKSZ elnöke emlékeztet, a járművezetők a végkimerülésig dolgoznak, már most túl vannak a munka törvénykönyve által engedélyezett évi 300 túlórán, s vállalnának még többet csak azért, hogy el tudják tartani a családjukat, s meg tudjanak élni a fizetésükből. Az elnök szerint azonban ez így egyáltalán nincs rendjén. Nem túlórákat, hanem megfelelő béreket kell biztosítani ahhoz, hogy a járművezetőknek ne kelljen szó szerint halálra dolgozniuk magukat – utalt egy közelmúltban bekövetkezett sajnálatos esetre, egy kollégájuk munka közbeni halálára.
• Az ígért öt százalékos béremelés négyszeresét, húsz százalékos emelést szeretnének a vasutasok 2019-re. Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke szerint az elmúlt 3-4 évben nagyon lemaradt a vasutasok bére, igaz az utóbbi két esztendőben elindult egy bérfelzárkózás, de a fizetések még mindig messze elmaradtak attól a szinttől, amire szükség lenne. Meleg János felidézte a cafetéria változását is, így az önkéntes nyugdíjpénztárak, illetve az egészségpénztárak finanszírozását, amelyek mind érzékenyen érintették a bérhelyzetet. Megjegyezte, a dolgozók nem igazán örülnek, hogy SZÉP-kártyán kapnak juttatásokat, mert nem mindenki engedheti meg magának a jól megérdemelt nyaralást, amit ezzel vehetnének igénybe, hiszen a mindennapi megélhetésükért küzdenek. Szerinte különben ma nem vonzó a vasutas szakma.

(Fotó: blikk.hu)