Ez csak a kezdet, elegünk volt, nem akarunk rabszolgák lenni, hanem folytatjuk – talán ezek a fordulatok hangzottak el a legtöbbször a Szégyelld magad, János! címmel a rabszolgatörvény elfogadása miatt meghirdetett pénteki tüntetésen. A teljesség igénye nélkül választottunk ki néhány markáns mondatot. Tekintsék ezt kivonatos jegyzőkönyvnek.

Galgóczi Péter mozgássérült aktivista

 Áder János aláírta azt a gyalázatos rabszolgatörvényt, amely a fogyatékkal élőket is súlyosan érinti. A családfenntartónak éjjel-nappal dolgoznia kell, ha a párja az ápolásra szoruló gyermek miatt nem vállalhat munkát, s meg akarnak élni valahogyan. Szóval nem a végtelen túlóráztatás a megoldás.

Donáth Anna, a Momentum alelnöke

Közös siker az egész országra kiterjedő tüntetéssorozat, amelynek egyik célja a rabszolgatörvény eltörlése. Szerinte 2019 az ellenállás éve lesz, és mindenkit kér, hogy január 5-én tartson velük, mert ami most elkezdődött, nem a vége, hanem csak a kezdete valaminek. 

Bárány Balázs, az MSZP elnökségi tagja

Büszke szocialistaként mindig a munkások mellett fog állni, és a pártja nem hagyja, hogy amit a baloldal száz éve kiharcolt, azt most a multikkal lepaktáló Orbán-kormány elvegye az emberektől. Kijelentette: „elegünk volt, hogy szarba sem vesznek minket a hazánkban”. Mindenki harcoljon a jogaiért – hangsúlyozta –, s jelezte, hogy januárban jön a folytatás.

Lipusz Balázs, Hallgatói Szakszervezet

Ő tanul és közben kézbesítő az egyetemen, mert meg kell élnie valamiből. De nem éjszakázik, mert azt az édesapja megteszi helyette. Hangsúlyozta, hogy igenis létezik munkás-diák szolidaritás, s ha egyszer kiharcolták a negyven órás, ötnapos munkahetet, ebből nem lehet visszakozni. Szerinte a tiltakozás egyetlen eszköze, ha lezárják az utakat, megbénítják az országot. Amennyiben ez a döntés születik, a diákok a dolgozókkal tartanak egy igazságosabb ország megteremtése érdekében. Úgy látja, a rabszolgatörvény visszavonása érdekében nem marad más, mint egy általános sztrájk.

Bősz Anett, Liberálisok

Szabadság nélkül, jogok nélkül, emberi méltóság nélkül, szabadidő nélkül nem lehet élni, ezért vissza kell vonni a rabszolgatörvényt – most! Ez csak a kezdet – hangoztatta –, s hozzátette, hogy „egymás nélkül nem megyünk semmire, ezért leszünk egyre többen az utcán, és addig megyünk, amíg le nem váltjuk azt a kormányt, amely életbe léptette a rabszolgatörvényt”. 

Magyar György, Mindenki Magyarországa Mozgalom 

A jogállam elveszett, a köztársaság elveszett, és olyan jogalkotás folyik Magyarországon, amire még soha nem volt példa. A fideszes hatalom nem egyeztetett senkivel, semmiről. Javasolta, ha már ilyen sokan vannak, alakítsák meg az „állampolgárok bíróságát”. És mondják ki, hogy az igencsak vitatható körülmények között elfogadott törvények érvénytelenek. 

Csárdy Antal, LMP

Mindenki itt van, hogy megüzenje, ebből a törvényből, ebből a hatalomból nem kér többet. Tiszteletet követelt a magyar dolgozóknak, mert szerinte egy nemzet akkor lehet sikeres, ha a lakosai tisztességesen élnek és „nem döglenek bele a munkába”. Ő is felhívott mindenkit arra, hogy januárban tartson velük, mert ez a kormány a nemzet ellenzéke, s ez így nem mehet tovább.

 Szűcs Tamás, PDSZ

Július 7-én a PDSZ egyedül maradt a parlament előtt, amikor tiltakoztak a közigazgatási bíróság létrehozása ellen. Akkor sokan kérdezték, mi értelme kimenni pár száz embernek, de úgy gondolta, előbb-utóbb sokszor ennyien lesznek. Januárban pedig nem lehet más a program, mint hogy álljon meg az ország, legyen sztrájk, különben nem veszik komolyan az embereket. 

Gere Csaba, a Jobbik országos alelnöke

Egyszer már 1986 március 15-én átjött a Lánchídon, s Orbán és Kövér is ott volt mellette, demokráciát követelve, mára viszont ők a demokrácia legnagyobb ellenségei. Amikor viszont a magyar nép érdeke ütközik a külföldi befektetők érdekeivel, a kormány megmutatta, melyik oldalon állnak, tehát cserbenhagyták a népet. „Nem akarunk rabszolgatörvényt, nem akarunk rabszolgák lenni a saját országunkban” – fogalmazott.

Szűcs Zoltán Gábor, az MTA kutatója 

A saját munkahelye is támadások alatt áll, de most a rabszolgatörvény miatt jött tiltakozni. Úgy látja azonban, hogy a rabszolgatörvény és az MTA ellen támadás ugyanarról szól: kiszolgáltatott helyzetbe akarják hozni hozni az embereket. Mostantól nem feltétlenül fognak vég nélkül mindenkit kizsigerelni, de ezt bármikor mindenkivel megtehetik – fogalmazott. Lehet így élni, de a szolgaság minden formájában csak szolgaság.

 Szél Bernadett, független parlamenti képviselő

A hatalom az erőből és a tettekből ért, de amíg az oszd meg és uralkodj elve sikeresen működik, nincs sok esély eredményt elérni. Pedig nem kért sokat ez a nemzet, csak jogállamot és demokráciát, meg azt, hogy nyolc óra munkából tisztességesen meg tudjanak élni az emberek.

Hadházy Ákos, független parlamenti képviselő

Nincs értelme tüntetni – mondják sokan –, de vissza is lehet vonni ezt a törvényt. Mondják a kormányoldalon, színjáték, amit az ellenzék művelt a parlamentben és az MTVA székházában, de ez csak akkor igaz, ha feladják, ám vissza fogják vonatni a rabszolgatörvényt, s a végsőkig elmennek a rendőrök túlóráztatása ellen, a független bíróságokért, az európai Ügyészséghez való csatlakozásért, a szabad sajtóért. „Mondják, csőcselék vagyunk, Soros küldött minket, egymillió menekültet akarunk betelepíteni”. Ezzel kapcsolatban igen keményen fogalmazott, s a ló nemi szervére utalt – előbb magyarul, majd latinul is.

Kiss László, Tiszta Egészségügyért Szakszervezet

Aki itthon maradt, az az egészségügy rabszolgája, s ők tudják, mit jelent, hogy folyamatosan túlórázni kell, amikor a családot sem látja senki, de az emberek még a túlórapénzt sem kapják meg. Ez a rabszolgatörvény Áder János szerint rendben van, de mindenkit becsapnak „Elegünk van a hazugságokból, folytassuk, állítsuk meg az országot, a nővérek veletek vannak” – hangoztatta az érdekvédő.

Szabó Tímea, Párbeszéd

Nem ő írta alá lakástakarék-pénztárak kinyírásáról, a CEU elüldözéséről szóló jogszabályt, meg a rabszolgatörvényt, illetve a hajléktalanok bebörtönzését lehetővé tevő jogszabályt sem. De mindegy, mit írt alá Áder János, mert ez a kezdet, s „harcolni fogunk” – jelentette ki. Szerinte nem szabad végrehajtani a rabszolgatörvényt, ezért felhívta a szakszervezeteket, menjenek ki az utcára, kezdjenek országos sztrájkot, és a Párbeszéd ott lesz velük. A civileknek meg azt javasolta, kezdjenek polgári engedetlenségi mozgalmat.

Törlei Katalin, Tanítanék Mozgalom

Egyre többen akarják a sztrájkot, s erről is beszélt a felszólalásában. Véleménye szerint nem most született az első rabszolgatörvény, hiszen a tanárok évek óta dolgoznak ingyen, elszámolatlan túlórák mellett, a technikai személyzet meg éhbért kap, de rabszolgasorba taszítja a köznevelési törvény a gyerekeket is. A tárgyalásos út szerinte elbukott, ezért olyan eszköz kell, ami fájni fog a hatalmon levőknek, és ez legyen országos sztrájk, ami fáj a munkavállalóknak is, de minél többen támogatják, annál jobban fáj majd Orbánnak. „Éljen a szolidaritás, éljen a szakszervezetiség” – zárta a beszédét Törley Katalin.

Varju László, DK

Tíz éven át volt bányász, ezért tudja, mit jelent a túlóra, de nem túlóra kell, hanem a rendes munkaidőben tisztességes fizetés a munkásnak. A rabszolgatörvény kapcsán kijelentette: elég volt. Az emberek egyébként szerinte nem akarnak túl sokat: békét, nyugalmat, biztonságot, szabadságot, sajtószabadságot. Ha ezt nem érhetik el másként, Orbán mondjon le.

(Fotó: index.hu)