Nem lát olyan politikai pártot Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, amely mellett teljes mellszélességgel kiállhatnának, de nem is ez a dolguk. A tagság politikailag sokszínű, és az érdekképviseletek feladata legfeljebb a munkavállalók érdekeit szolgáló célok megfogalmazása, s a pártok döntik el, hogy azokból miként szemezgetnek, a választók pedig ennek megfelelően dönthetnek.
Az európai szociális modell megvalósítása, a bérek emelése, méltányos adórendszer, a munkavállalók javát is szolgáló fejlődés, demokrácia – nagyjából ennyiben foglalta össze Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az Európai Szakszervezeti Szövetség legfontosabb közös céljait az ATV Start című műsorában. Nem vitatta, hogy a fizetések itthon is jelentősen emelkedtek, de a visegrádi négyek között az utolsók vagyunk.
Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a 2008-as – tehát a válság előtti – reálbérekhez képest még mindig egy százalékos az elmaradás, a dolgozók helyzetének látványos javulásáról így nemigen beszélhetünk. A kormány szívesen hangoztatja ugyan, hogy most a munkaerőhiány miatt mindenki dolgozhat, cserében viszont jött a „rabszolgatörvény”, az évi akár négyszáz túlóra bevezetése.
Kordás hangsúlyozta: nem lát olyan politikai pártot, amely mellett teljes mellszélességgel kiállhatnának, de nem is ez a dolguk. A tagság politikailag sokszínű, és az érdekképviseletek feladata legfeljebb a munkavállalók érdekeit szolgáló célok megfogalmazása, s a pártok határozzák el, hogy azokból miként szemezgetnek, a választók pedig ennek megfelelően dönthetnek. Az európai parlamenti választás kapcsán a szakszervezetek csak arra szólítanak fel, hogy minél többen voksoljanak, és ikszeljenek a saját legjobb meggyőződésük szerint.
Az adásban szóba került a külföldi vendégmunkások helyzete is. Az érdekvédő kijelentette, hogy a kormánynak nem lehet célja a munkaerőhiány fokozása, hanem tennie kellene az elvándorlás megállítása érdekében, hogy az emberek itthon találják meg a boldogulásukat.
Az szerinte nem lehet jó megoldás, hogy most már 99 helyett 129 szakmában biztosítanak lehetőséget arra, hogy unión kívüli országokból hozzanak embereket egyszerűsített feltételek mellett. Ezzel a gazdasági bevándorlók számát növelik, miközben idegenellenes retorika uralja a közbeszédet. Kordás úgy látja, ezt a folyamatot meg kellene állítani, mert az olcsó vendégmunkások importja a hazai béreket is kedvezőtlenül befolyásolja.
Egyébként a szakszervezetek tapasztalatai eltérőek: például a Vasasoknál vannak olyan cégek, amelyek a hazai béreket adják az ukrán, mongol, szerb vagy albán vendégmunkásoknak is. Amikor azonban munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások közvetítik az embereket, már nehezebben követhető, kinek mennyi pénz kerül a zsebébe, s miként zsákmányolják ki őket
A külföldiek jelentős része mellesleg csak betanított munkára alkalmas – bár nem kivételes, hogy ellenőrizhetetlen dokumentumokkal próbálnak valamilyen szakmát igazolni –, a képzett magyar munkaerő meg inkább külföldre megy. A magas hozzáadott értéket biztosító területeken így a kieső hazai diplomásokat nemigen lehet pótolni.
Szakszervezeti források különben arra hívták fel a figyelmet, hogy a húzóágazatnak számító autóiparban csökken a termelés, ezért egyre kevesebb emberre van szükség. Először persze a kölcsönzött munkaerőtől válnak meg, de a folyamat végét nemigen látni.
